Őfelsége a Színház (dedikált példány)

Előszó

A művésznő egyik koronatanúja annak a rémes évszázadnak, amit itt többmilliónknak el kellett szenvednünk. Mindannyian egy kicsit bűnösök vagyunk, mindannyian egy kicsit áldozatok, üldözöttek és üldözők, koronként változóan, személyenként, családonként különbözőképpen és különböző időben.
Bakó Márta példamutatóan, imponálóan és győzedelmesen élte meg és élte túl a szörnyűségeket. Ő azon kivételezettek közé tartozik, akit a szenvedés nem tett gonosszá, aljassá. Sőt. Megértette, hogy miről is van szó az emberi életben, és nagyvonalúan, bölcsen nem ítélkezik folyton, nem kritizál - figyel, értelmez, és közben gazdagítja emberi és művészi erejét. Vissza

Fülszöveg

Azt hiszem, kevesen vannak, akik nem ismerik a színházból vagy a tévéből a kedvelt színművésznőt, Bakó Mártát. Ő azon kevés élő színművészek egyike, akinek hosszú pályafutása alatt megadatott azóta legendássá lett színésznagyságokkal szerepelni, valamint számos színháztörténeti eseménynek, a maga idejében a hagyományostól eltérő rendezésnek tanúja és résztvevője lenni. Én őt, a régi Nemzeti Színház egykori, a József Attila Színháznak pedig egyik alapító, azóta örökös tagját mint embert szerettem volna bemutatni. Egyben pályafutása mentén ennek a színháznak a történetét. A visszatekintés keretét egy kellemes délutáni szieszta adja. Merengés szerepekről, színházi eseményekről, vallomás önmagáról és művészi hitvallásáról olyanképpen, mintha ő maga mesélné. A történések nem időrendben, hanem a gondolatok oda-vissza csapongó szeszélyével követik egymást. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az olvasó előtt végül kerek egésszé formálódjon a történet.
Zenker Katalin

Botcsinálta íróként évekkel ezelőtt két könyvvel is megjelentem. Nagyérdemű közönségem jóindulatában bízva most is veszem a bátorságot, hogy részt vegyek egy újabb könyv létrehozásában. De semmi pánik! Ezt a művet nagyon kedves író barátnőm rögzítette úgy, hogy én csak elmeséltem mindazt, amit ő gazdag kifejező erejével papírra vetett, de úgy, mintha én írtam volna. (Ez a titok ugye, örökre köztünk marad?) Tehát kérem, fogadják szeretettel. Ez a kötet sok minden másról, de rólam is szól.
Bakó Márta Vissza