Zenei lexikon

Előszó

A nem fogalmi természetű zene "megértésében" minden kétséget kizáróan a gyakorlati muzsikálásé és az éneklésé a meghatározó szerep. Ugyanakkor aligha akad bárki is, aki elvitatná elméleti, zenetörténeti, esztétikai ismeretek szükségességét ahhoz, hogy magabiztosan tájékozódjunk a zene sokrétű, számtalan rokon művészettel kapcsolatot tartó és az emberi társadalom életébe szervesen beépülő világában.
A zene évszázadok, sőt évezredek során kialakult és részben ma is formálódó szaknyelvvel rendelkezik, görög, latin, zömmel azonban olasz és német, magyarra le nem fordított kifejezések garmadájával, ami első pillantásra akár riasztónak is tűnhet, mégis elengedhetetlen a zene belső világának feltérképezéséhez: máskülönben bizonyos hangzásjelenségek aligha lennének leírhatók, zenélési alkalmak, formák, zenei műfajok kialakulása, változása, átmenete egymásba bajosan lenne megragadható.
A Corvina Zenei lexikonja, amelyet az Olvasó most kezébe vesz, nem a nagy zenei lexikonokkal kíván versenyre kelni. A szakmai színvonal őrzésének szándéka mellett is egyszerűbb és áttekinthetőbb a közkézen forgó egyéb magyar és idegen nyelvű zenei lexikonoknál. Egyetlen kötetben gyűjtöttük össze a legfontosabb zeneelméleti, összhangzattani fogalmakat, áttekintést adunk a hangszerek világáról, a legfontosabb zenetörténeti korszakok jellemzőiről (amelyek nem mindig vágnak egybe más művészetekből vagy az irodalomból megismert korszakokkal), a műfajok történeti változásairól, és megpróbálkoztunk azzal is, hogy ezek tartalmazzák a máshol sokszor hiányzó esztétikai értelmezéseket is. Vissza

Fülszöveg

A zene évszázadok, sőt évezredek során kialakult és részben ma is formálódó szaknyelvvel - görög, latin, zömmel azonban olasz és német, magyarra le nem fordított kifejezések garmadájával - rendelkezik, ami első pillantásra akár riasztónak is tűnhet, mégis ezek ismerete elengedhetetlen a zene belső világának feltérképezéséhez: máskülönben bizonyos hangzásjelenségek aligha lennének leírhatók, a különféle zenei formák, műfajok kialakulása, változása, átmenete egymásba bajosan lenne megragadható.
A Corvina Kiadó lexikonsorozatának legújabb kötete a zenekultúra legfontosabb fogalmait, műfajait, valamint történetének legkiemelkedőbb zeneszerző-egyéniségeit ismerteti meg az olvasóval, ezzel segítve a tájékozódást a zeneelmélet, a zenei formatan sokak számára idegen világában. Fontos szempont volt, hogy a lexikon ne csak a hagyományosan "klasszikusnak" és "komolyzeneinek" nevezett kultúra fogalomkörében mozogjon, de betekintést engedjen a rokon művészetek legfontosabbikába, a tánc- és balettművészetbe, érzékeltesse a modern zeneművészet útkereséseit, foglalkozzék a dzsesszel is, és ha csak érintőlegesen is, de megmutassa, hogy az európai zene mellett ma is léteznek évezredek óta virágzó más kultúrák, amelyek egészen eltérő zenei logika alapján szerveződnek. Így nem szorult ki a kötetből pl. az arab és a török, az indiai és a távol-keleti (Japán, Kína), vagy pl. a francia zenei impresszionizmust nagy mértékben befolyásoló indonéziai-jávai gamelán kultúra sem.
A Zenei Lexikon-ban összegyűjtve megtalálhatók a legfontosabb zeneelméleti, összhangzattani fogalmak, és áttekintést kaphatunk a hangszerek világáról, a legfontosabb zenetörténeti korszakok jellemzőiről, valamint a műfajok történeti változásairól.
A lexikon végén található fogalmi mutató - az átfogó tájékozódás elősegítése érdekében - a legfontosabb címszavakat fogalomkörök szerint rendezi, megkönnyítve ezzel a kötet sokoldalú használatát: ugyanehhez nyújtanak segítséget magukban a címszavakban a lényeges összefüggéseket és vonatkozásokat kiemelő utalások is. A szöveghez számos ábra kapcsolódik. Vissza