Fülszöveg
A szerző életműsorozatának harmadik kötetében nagyobbrészt eddig kiadatlan zenetudományi, zene- és szövegfolklorisztikai írásait adjuk közre. Lükő Gábort, a népzenekutatót és zenetudóst csak kevesen ismerik, mert zenei tanulmányai - melyben Bartók és Kodály munkásságát folytatta tovább - kevés kivétellel nem jelenhettek meg.
A szerző méltán vívott ki nemzetközi elismerést a pentatónia törvényszerűségeinek feltárása, az őskori zenekultúrák összehasonlító vizsgálata és a zenei szimbólumok kutatása során elért eredményeivel.
A kötet személyes vallomás is egy küzdelmes életút fordulóiról, zenei tanulmányainak születési körülményeiről. A pentatóniáról és a zenei szimbólumokról szóló alapvető jelentőségű írásait az indoeurópai őskor zenei hangrendszerének, majd a szláv őskor és a Kalevala zenei világának bemutatása követi. A pien-hangokról és funkcióiról, hármas ütemű dallamaink kelet-európai rokonságáról és a magyar népdalszövegek régi stílusáról is átfogó, közérthető stílusban írt...
Tovább
Fülszöveg
A szerző életműsorozatának harmadik kötetében nagyobbrészt eddig kiadatlan zenetudományi, zene- és szövegfolklorisztikai írásait adjuk közre. Lükő Gábort, a népzenekutatót és zenetudóst csak kevesen ismerik, mert zenei tanulmányai - melyben Bartók és Kodály munkásságát folytatta tovább - kevés kivétellel nem jelenhettek meg.
A szerző méltán vívott ki nemzetközi elismerést a pentatónia törvényszerűségeinek feltárása, az őskori zenekultúrák összehasonlító vizsgálata és a zenei szimbólumok kutatása során elért eredményeivel.
A kötet személyes vallomás is egy küzdelmes életút fordulóiról, zenei tanulmányainak születési körülményeiről. A pentatóniáról és a zenei szimbólumokról szóló alapvető jelentőségű írásait az indoeurópai őskor zenei hangrendszerének, majd a szláv őskor és a Kalevala zenei világának bemutatása követi. A pien-hangokról és funkcióiról, hármas ütemű dallamaink kelet-európai rokonságáról és a magyar népdalszövegek régi stílusáról is átfogó, közérthető stílusban írt tanulmányokat vehet kézbe az érdeklődő olvasó. A moldvai csángók között eltöltött nyolc hónap tapasztalatait sűrítette a szerző egy korai tanulmányába a magyar parasztzenéről, s végül Bartók tudományos örökségéről kapunk értékelő áttekintést. A kötetet mutatók és idegennyelvű összefoglalók egészítik ki.
„Ami Lükő elméletéből sugárzik (bár nem fogalmazta meg közvetlenül), az az, hogy bármilyen szintű zene bármilyen elemzése végső soron az ember megismerését célozza, azt, hogy mit gondol, hogy konstruálja meg a valóságot, hogyan szervezi a zenei folyamatokat, hogy ítél jó és rossz között, és így tovább. Akadémikus kliséként és közhelyként ezt mind tudtam, de nem értettem mi köze ennek azokhoz, akiknek a zenéjét tanulmányoztam. Lükő volt az, aki hidat vert a klisé és a valós, élő emberek között" - részlet Prof. Timo Leisiö (Tampere, Finnország) bevezető tanulmányából.
„Nagyon valószínű, hogy ez a kötet, amely Lükő Gábor alkotó élete különböző korszakaiban írt etnomuzikológiai cikkeiből ad közre egy válogatást, új korszakot nyit majd a termékeny tudományos párbeszédben azok között, akik Eurázsia zenei hagyományának meglepő gazdagságával foglalkoznak. [...] Történeti gyökereit és interetnikus horizontját tekintve a magyar Zenei anyanyelv, ahogyan azt Lükő Gábor tárgyalja ebben a fontos kötetben, figyelemre méltóan gazdag és kivételesen bonyolult. A tudós társadalom alig várja, hogy más nyelveken is megjelenjen a kötet" - részlet Prof. Izalij Zemcovszkij (Wisconsin, USA) bevezető írásából.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal