| Bevezetés | 1 |
| A zene fogalma, hatása | |
| Hangképletek | |
| Dallam, ritmus, hangzat | |
| Konzonancia, disszonancia | |
| Harmónia, diszharmónia | |
| Kíséret nélküli dal, összhangzatos zene, kíséret | |
| Egyszólamú és többszólamú zene | |
| Ellenpont | |
| Szólam | |
| Szabad és szigorú formák | |
| Tempo, agogika, dinamika | |
| A zenetudomány és ágai | 1 |
| A törzshangok és a hangjegyírás | 7 |
| A hangról általában | 7 |
| A hang sajátságai | 7 |
| A hang magassága | 8 |
| A hang időtartama. Az érték. Az időmérték (tempo) | 8 |
| A hang erőssége | 8 |
| A hang színezete. Részhangok | 8 |
| Hangköz, hangközméret, hangviszony, hangtávolság | 9 |
| Hangsor (skála) | 9 |
| Hangrendszer | 9 |
| Törzshangok. Törzshangsor | 10 |
| Az oktávszalaszok megkülönböztetése és jelzése | 10 |
| A törzshangsor hangközméretei. Az egész- és félhang | 12 |
| Útmutatás a törzshangsor betanulásához | 12 |
| A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
| Diatónikus hangsor | 14 |
| Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 12 |
| A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
| Diatónikus hangsor | 14 |
| Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 14 |
| A hangjegy | 16 |
| A hangjegyalakok és értékük | 17 |
| A hangjegyek részei | 17 |
| Útmutatás az értékek számításmódjának begyakorlásához | 18 |
| A vonalrendszer | 19 |
| Pótvonalak | 20 |
| A hangjegy-szár iránya | 21 |
| A kulcsok | 22 |
| A teljes törzshangsor a vonalrendszeren és a 8va jelzés | 25 |
| Útmutatás a hangjegyek nevének betanulásához | 27 |
| A szünetjegy | 28 |
| A szünetjegyalakok és értékük | 28 |
| Útmutatás a szünetjegyek értékének felismeréséhez | 29 |
| A hangjegyek értékének összeolvasztása, nagyobbítása és megváltoztatása | 29 |
| A hangjegyek értékének összeolvasztása és nagyobbítása | 29 |
| A hangjegyek értékének megváltoztatása (Rendkívüli értékek) [duola, triola, stb.] | 31 |
| Útmutatás a rendkívüli értékeknek rendesre való gyors átszámításához | 33 |
| Ritmika | 34 |
| Ritmus | 34 |
| Ütem (taktus) | 35 |
| Az ütem nemei | 35 |
| Az ütemrészek hangsúlyi viszonyai | 36 |
| Ütemelőző (csonka ütem) | 40 |
| A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészek különböző csoportosítása (frazírozás) | 40 |
| Szinkópa | 41 |
| A szinkópa hangsúlya | 43 |
| Ütemezés | 44 |
| Időmérték (tempo) | 46 |
| Az időmérték jelzése a hangjegyírásban | 46 |
| Metronom | 48 |
| Útmutatás a tempók eltalálásához | 48 |
| Ritmikai képletek (A tört ritmus) | 49 |
| A ritmikai gondolkodás | 52 |
| A zenei gondolat | 54 |
| Útmutatás a ritmikai érzék fejlesztéséhez | 56 |
| Dinamika | 62 |
| A hangok különböző erőssége és ezek hatása | 62 |
| A hangerősség árnyalatai és ezek jelzése | 63 |
| A hangok metrikai és dinamikai viszonyainak összeegyeztetése | 65 |
| Útmutatás a dinamikai érzék fejlesztéséhez | 65 |
| A hangrendszer. A dúr és moll hangsorok | 66 |
| A dallam fogalma | 66 |
| Hangsor. A hangsorok rendeltetése és felállításuk elveinek lényege. Tonalitás | 68 |
| A hangrendszer dualizmusa (Dúr és moll hangsor) | 68 |
| Vezetőhang | 68 |
| A dúr hangsorok szerkezete | 69 |
| Transzpozíció (áthelyezés) | 69 |
| A dúr hangsor transzpozíciói. A törzshangok módosítása (fölemelés és leszállítás). A módosító jelek és ezek jelentménye. A származék- vagy módosított hangok | 70 |
| A moll hangsorok szerkezete. Az összhangzatos és dallamos moll-hangsor. A helyreállítójel | 75 |
| Magyar hangsor | 77 |
| A moll hangsorok előállítása a dúr hangsorokból | 78 |
| Útmutatás a moll hangsorok képzéséhez | 79 |
| Hangnem | 80 |
| Hangnemjelzés | 80 |
| A keresztes dúr hangsorok a keresztek száma szerint rendezve. A keresztek sorrendje | 81 |
| A bé.s dúr hangsorok a bé-k száma szerint rendezve. A bé-k sorrendje | 81 |
| Útmutatás a keresztek és bé-k rendszámának betanulásához | 83 |
| Tetrakord | 84 |
| A teljes ötödlánc | 85 |
| Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására dúr hangsorokban | 85 |
| Útmutatás a dúr hangsorok betanulásához | 86 |
| Hangnemjelzés mollban | 86 |
| Az összhangzatos és dallamos moll hangsorok (a keresztek és bé-k száma szerint rendezve). A helyreállítójeles kereszt és be | 87 |
| Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására a moll hangsorokban | 91 |
| Párhuzamos hangsorok | 92 |
| A zenemű hangnemének megállapítása | 93 |
| Útmutatás a moll hangsorok betanulásához | 94 |
| Dúrmoll hangsor | 94 |
| Moduláció | 94 |
| Rokon hangnemek | 95 |
| Útmutatás a rokon hangnemek betanulásához | 96 |
| Természetes és temperált hangrendszer | 96 |
| Enharmónikus hangok | 97 |
| Ötödkör | 98 |
| A temperált hangrendszer beosztása | 98 |
| A zongora billentyűzete | 99 |
| A zongora (és orgona és harmónium) billentyűzetének egy oktávszakasza | 99 |
| Kamarahang. Hangvilla | 100 |
| A temperált hangrendszer 24 hangsora | 100 |
| Kromatikus hangsor | 100 |
| Útmutatás a hangeltalálás gyakorlásához a dúr és moll hangsor transzpozícióinál | 101 |
| A hangközök | 103 |
| Hangköz és hangviszony. A hangközök közelebbi meghatározása. Tiszta, nagy, kis, bővített és szűkített hangközök | 103 |
| A zenében előforduló összes hangviszonyok | 105 |
| A hangviszonyok felismerése. A törzsanyagok összes hangviszonyai. A hangközök és hangviszonyok megfordítása | 109 |
| A hangviszonyok hangzás szerinti osztályozása | 114 |
| Útmutatás a hangviszonyok betanulásához | 115 |
| A hangzatok | 117 |
| A hangzatok állásai | 118 |
| A zene 47 hangzatalapformája | 120 |
| Gyakorlati szabályok az egyszerűbb hangzatok betanulásához | 123 |
| Felbontott hangzatok | 124 |
| A hangzatok ékesítése (Bolygó hangok) | 125 |
| Átfutóhang v. átvezetőhang | 125 |
| Váltóhang | 125 |
| Késleltetés vagy átnyújtás | 126 |
| Előlegezés | 127 |
| Orgonapont | 127 |
| Útmutatás a hangzatok betanulásához | 128 |
| A hangjegyírás rövidítései. A kötött és nem kötött játék jelzései. Ornamentika. Ékesítések (cifrázatok) | 129 |
| Az ismétlés jelei [1ma volta, 2da volta. Tremolo] | 129 |
| Egyéb rövidítések [Ütem-szünet. Összevont szünetjegyek. Arpeggio. Végjel.] | 131 |
| A staccato. A staccatissimo | 132 |
| A legato. A legatissimo | 133 |
| A portato. A non legato. A mezzo legato | 133 |
| Az ékesítések (cifrázatok) | 134 |
| Az előke (hosszú, rövid) | 134 |
| Az utóka | 139 |
| A paránytrilla | 139 |
| A mordent | 141 |
| A parányzó (kettős ékesítés) | 141 |
| A trilla | 145 |
| FÜGGELÉK | |
| A hangrendszer hangtani ismertetése | 150 |
| Egyházi és görög hangnemek | 150 |
| A dúr és moll hangsor tonalitásának hangtani elemzése | 151 |
| Részhang, felhang, rezonancia | |
| Hangrokonság, összhangzat, dúr hangzat | |
| Alhang, moll hangzat | |
| A harmónia jelentménye a zenében | |
| A dúr és moll hangsor hangjainak harmónikus összefüggése s az ebből levonható szólamvezetési szabály a moll hangsorok VI. és VII. fokán | |
| A hangsor előállítása a különböző hangszereken | 160 |
| A zenei előadás alakjai | 165 |
| Szóló, összjáték, duett, duo, tercett, trio, kvartett, kvintett, szeksztett, stb. | |
| Énekkar, női (gyermek)-, férfi- és vegyes kar, a capella és kísért énekkar, zenekar, együttes, vonós zenekar | |
| A zenében előforduló szórövidítések | 168 |
| A zenei műszavak szótára | 170 |
| Betűrendes tárgymutató | 182 |
| A hangnemek magyar, német, angol, francia és olasz nevei ötödkörben | 186 |
Folytatás Microsoft-tal