kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Rozsnyai Károly Könyv- és Zeneműkiadóhivatala |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 185 oldal |
Sorozatcím: | Rozsnyai Károly kiadása |
Kötetszám: | 1366 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Negyedik javított és bővített kiadás. Az Orsz. M. Kir. Zeneművészeti Főiskola előkészítő tanfolyamán az énektanszak előkészítő tanfolyamának, továbbá az instrumentális tanszakok III. előkészítő osztályának hivatalos tanterve szerint. Kottarészletekkel. |
Bevezetés | 1 |
A zene fogalma, hatása | |
Hangképletek | |
Dallam, ritmus, hangzat | |
Konzonancia, disszonancia | |
Harmónia, diszharmónia | |
Kíséret nélküli dal, összhangzatos zene, kíséret | |
Egyszólamú és többszólamú zene | |
Ellenpont | |
Szólam | |
Szabad és szigorú formák | |
Tempo, agogika, dinamika | |
A zenetudomány és ágai | 1 |
A törzshangok és a hangjegyírás | 7 |
A hangról általában | 7 |
A hang sajátságai | 7 |
A hang magassága | 8 |
A hang időtartama. Az érték. Az időmérték (tempo) | 8 |
A hang erőssége | 8 |
A hang színezete. Részhangok | 8 |
Hangköz, hangközméret, hangviszony, hangtávolság | 9 |
Hangsor (skála) | 9 |
Hangrendszer | 9 |
Törzshangok. Törzshangsor | 10 |
Az oktávszalaszok megkülönböztetése és jelzése | 10 |
A törzshangsor hangközméretei. Az egész- és félhang | 12 |
Útmutatás a törzshangsor betanulásához | 12 |
A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
Diatónikus hangsor | 14 |
Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 12 |
A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
Diatónikus hangsor | 14 |
Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 14 |
A hangjegy | 16 |
A hangjegyalakok és értékük | 17 |
A hangjegyek részei | 17 |
Útmutatás az értékek számításmódjának begyakorlásához | 18 |
A vonalrendszer | 19 |
Pótvonalak | 20 |
A hangjegy-szár iránya | 21 |
A kulcsok | 22 |
A teljes törzshangsor a vonalrendszeren és a 8va jelzés | 25 |
Útmutatás a hangjegyek nevének betanulásához | 27 |
A szünetjegy | 28 |
A szünetjegyalakok és értékük | 28 |
Útmutatás a szünetjegyek értékének felismeréséhez | 29 |
A hangjegyek értékének összeolvasztása, nagyobbítása és megváltoztatása | 29 |
A hangjegyek értékének összeolvasztása és nagyobbítása | 29 |
A hangjegyek értékének megváltoztatása (Rendkívüli értékek) [duola, triola, stb.] | 31 |
Útmutatás a rendkívüli értékeknek rendesre való gyors átszámításához | 33 |
Ritmika | 34 |
Ritmus | 34 |
Ütem (taktus) | 35 |
Az ütem nemei | 35 |
Az ütemrészek hangsúlyi viszonyai | 36 |
Ütemelőző (csonka ütem) | 40 |
A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészek különböző csoportosítása (frazírozás) | 40 |
Szinkópa | 41 |
A szinkópa hangsúlya | 43 |
Ütemezés | 44 |
Időmérték (tempo) | 46 |
Az időmérték jelzése a hangjegyírásban | 46 |
Metronom | 48 |
Útmutatás a tempók eltalálásához | 48 |
Ritmikai képletek (A tört ritmus) | 49 |
A ritmikai gondolkodás | 52 |
A zenei gondolat | 54 |
Útmutatás a ritmikai érzék fejlesztéséhez | 56 |
Dinamika | 62 |
A hangok különböző erőssége és ezek hatása | 62 |
A hangerősség árnyalatai és ezek jelzése | 63 |
A hangok metrikai és dinamikai viszonyainak összeegyeztetése | 65 |
Útmutatás a dinamikai érzék fejlesztéséhez | 65 |
A hangrendszer. A dúr és moll hangsorok | 66 |
A dallam fogalma | 66 |
Hangsor. A hangsorok rendeltetése és felállításuk elveinek lényege. Tonalitás | 68 |
A hangrendszer dualizmusa (Dúr és moll hangsor) | 68 |
Vezetőhang | 68 |
A dúr hangsorok szerkezete | 69 |
Transzpozíció (áthelyezés) | 69 |
A dúr hangsor transzpozíciói. A törzshangok módosítása (fölemelés és leszállítás). A módosító jelek és ezek jelentménye. A származék- vagy módosított hangok | 70 |
A moll hangsorok szerkezete. Az összhangzatos és dallamos moll-hangsor. A helyreállítójel | 75 |
Magyar hangsor | 77 |
A moll hangsorok előállítása a dúr hangsorokból | 78 |
Útmutatás a moll hangsorok képzéséhez | 79 |
Hangnem | 80 |
Hangnemjelzés | 80 |
A keresztes dúr hangsorok a keresztek száma szerint rendezve. A keresztek sorrendje | 81 |
A bé.s dúr hangsorok a bé-k száma szerint rendezve. A bé-k sorrendje | 81 |
Útmutatás a keresztek és bé-k rendszámának betanulásához | 83 |
Tetrakord | 84 |
A teljes ötödlánc | 85 |
Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására dúr hangsorokban | 85 |
Útmutatás a dúr hangsorok betanulásához | 86 |
Hangnemjelzés mollban | 86 |
Az összhangzatos és dallamos moll hangsorok (a keresztek és bé-k száma szerint rendezve). A helyreállítójeles kereszt és be | 87 |
Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására a moll hangsorokban | 91 |
Párhuzamos hangsorok | 92 |
A zenemű hangnemének megállapítása | 93 |
Útmutatás a moll hangsorok betanulásához | 94 |
Dúrmoll hangsor | 94 |
Moduláció | 94 |
Rokon hangnemek | 95 |
Útmutatás a rokon hangnemek betanulásához | 96 |
Természetes és temperált hangrendszer | 96 |
Enharmónikus hangok | 97 |
Ötödkör | 98 |
A temperált hangrendszer beosztása | 98 |
A zongora billentyűzete | 99 |
A zongora (és orgona és harmónium) billentyűzetének egy oktávszakasza | 99 |
Kamarahang. Hangvilla | 100 |
A temperált hangrendszer 24 hangsora | 100 |
Kromatikus hangsor | 100 |
Útmutatás a hangeltalálás gyakorlásához a dúr és moll hangsor transzpozícióinál | 101 |
A hangközök | 103 |
Hangköz és hangviszony. A hangközök közelebbi meghatározása. Tiszta, nagy, kis, bővített és szűkített hangközök | 103 |
A zenében előforduló összes hangviszonyok | 105 |
A hangviszonyok felismerése. A törzsanyagok összes hangviszonyai. A hangközök és hangviszonyok megfordítása | 109 |
A hangviszonyok hangzás szerinti osztályozása | 114 |
Útmutatás a hangviszonyok betanulásához | 115 |
A hangzatok | 117 |
A hangzatok állásai | 118 |
A zene 47 hangzatalapformája | 120 |
Gyakorlati szabályok az egyszerűbb hangzatok betanulásához | 123 |
Felbontott hangzatok | 124 |
A hangzatok ékesítése (Bolygó hangok) | 125 |
Átfutóhang v. átvezetőhang | 125 |
Váltóhang | 125 |
Késleltetés vagy átnyújtás | 126 |
Előlegezés | 127 |
Orgonapont | 127 |
Útmutatás a hangzatok betanulásához | 128 |
A hangjegyírás rövidítései. A kötött és nem kötött játék jelzései. Ornamentika. Ékesítések (cifrázatok) | 129 |
Az ismétlés jelei [1ma volta, 2da volta. Tremolo] | 129 |
Egyéb rövidítések [Ütem-szünet. Összevont szünetjegyek. Arpeggio. Végjel.] | 131 |
A staccato. A staccatissimo | 132 |
A legato. A legatissimo | 133 |
A portato. A non legato. A mezzo legato | 133 |
Az ékesítések (cifrázatok) | 134 |
Az előke (hosszú, rövid) | 134 |
Az utóka | 139 |
A paránytrilla | 139 |
A mordent | 141 |
A parányzó (kettős ékesítés) | 141 |
A trilla | 145 |
FÜGGELÉK | |
A hangrendszer hangtani ismertetése | 150 |
Egyházi és görög hangnemek | 150 |
A dúr és moll hangsor tonalitásának hangtani elemzése | 151 |
Részhang, felhang, rezonancia | |
Hangrokonság, összhangzat, dúr hangzat | |
Alhang, moll hangzat | |
A harmónia jelentménye a zenében | |
A dúr és moll hangsor hangjainak harmónikus összefüggése s az ebből levonható szólamvezetési szabály a moll hangsorok VI. és VII. fokán | |
A hangsor előállítása a különböző hangszereken | 160 |
A zenei előadás alakjai | 165 |
Szóló, összjáték, duett, duo, tercett, trio, kvartett, kvintett, szeksztett, stb. | |
Énekkar, női (gyermek)-, férfi- és vegyes kar, a capella és kísért énekkar, zenekar, együttes, vonós zenekar | |
A zenében előforduló szórövidítések | 168 |
A zenei műszavak szótára | 170 |
Betűrendes tárgymutató | 182 |
A hangnemek magyar, német, angol, francia és olasz nevei ötödkörben | 186 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.