kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Rozsnyai Károly Könyv- és Zeneműkiadóhivatala |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 167 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta Röder C. G. Lipcse-Budapest. |
Bevezetés | 1 |
(A zene fogalma, hatása. Hangképletek. Dallam, ritmus, hangzat. Konzonancia, disszonancia. Harmónia, diszharmónia. Kíséret nélküli dal, összhangzatos zene, kíséret. Egyszólamú és többszólamú zene. Ellenpont. Szólam. Szabad és szigorú formák. Tempo, agogika, dinamika. A zenetudomány és ágai) | |
A törzshangok és a hangjegyírás | 7 |
A hangról általában | 7 |
A hang sajátságai | 7 |
A hang magassága | 8 |
Hangköz, hangviszony, hangtávolság | 8 |
A hangrendszer | 8 |
A hang időtartama. Az érték. Az időmérték (tempo) | 9 |
A hang erőssége | 9 |
A hang színezete. Részhangok | 9 |
A törzshangok és a törzshangsor | 10 |
Az oktávszakaszok megkülönböztetése és jelzése | 10 |
A törzshangsor hangközméretei. Az egész és félhang | 12 |
Útmutatás a törzshangsor betanulásához | 12 |
A törzshangok hangközei és ezek megfordítása | 13 |
Útmutatás a törzshangok hangközeinek betanulásához | 14 |
A törzshangok ugrásokban | 15 |
Útmutatás a törzshangoknak ugrásokban való betanulásához | 16 |
A hangjegy | 16 |
A hangjegyalakok és értékük | 17 |
A hangjegyek részei | 17 |
Útmutatás az értékek számításmódjának begyakorlásához | 18 |
A vonalrendszer | 19 |
Pótvonalak | 20 |
A hangjegyszár iránya | 21 |
A kulcs | 22 |
A teljes törzshangsor a vonalrendszere. A 8va jelzés | 25 |
Útmutatás a hangjegyek nevének betanulásához | 27 |
A szünetjegy | 28 |
A szünetjegyalakok és értékük | 28 |
Útmutatás a szünetjegyek értékének felismeréséhez | 29 |
A hangjegyek értékének összeolvasztása, nagyobbítása és megváltoztatása | 29 |
A hangjegyek értékének összeolvasztása és nagyobbítása | 29 |
A hangjegyek értékének megváltoztatása (rendkívüli értékek) [duola, triola stb.] | 31 |
Útmutatás a rendkívüli értékeknek rendesre való gyors átszámításához | 33 |
Ritmika | 34 |
A hangsúly és az ütem (taktus). Metrum (méret) | 34 |
Az ütem nemei | 35 |
A hangsúly módosulása az ütemrészek felbontásánál és összetevésénél. Az összetett ütemek hangsúlyozása | 36 |
A hangsúly különböző fokai | 38 |
Az ütemelőző (csonka ütem) | 40 |
A hangsúlyos és hangsúlytalan ütem részek különböző csoportosítása | 40 |
A szinkopa | 41 |
A szinkopa hangsúlya | 43 |
Az ütemezés | 44 |
A tempo (időmérték) | 46 |
A tempó jelzése a hangjegyírásban | 46 |
A metronom | 47 |
Útmutatás a tempók eltalálásához | 48 |
A ritmus | 48 |
A ritmikai képletek elemzése (A tört ritmus) | 49 |
A ritmikai képletek lezárása | 51 |
Útmutatás a ritmikai képzéshez | 52 |
Dinamika | 56 |
A hangok különböző erőssége és ezek hatása | 56 |
A hangerősség árnyalatai és ezek jelzése | 57 |
A hangok metrikai és dinamikai viszonyainak összeegyeztetése | 58 |
Útmutatás a dinamikai érzék fejlesztéséhez | 59 |
A hangrendszer. A dur és moll hangsorok | 60 |
A dallam fogalma | 60 |
A hangsorok rendeltetése és felállításuk elveinek lényege. A tonalitás | 62 |
A hangrendszer dualizmusa (Dur és moll hangsor) | 62 |
A vezetőhang | 62 |
A dur hangsor szerkezete | 63 |
A transzpozíció (áthelyezés) | 63 |
A dur hangsor transzpozíciói. A törzshangok módosítása (fölemelés és leszállítás). A módosító jelek és ezek jelentménye. A származék vagy módosított hangok | 64 |
A moll hangsor szerkezete. Az összhangzatos és dallamos moll hangsor. A helyreállítójel | 69 |
A moll hangsorok előállítása a dur hangsorokból | 72 |
Útmutatás a moll hangsorok képzéséhez | 73 |
A hangnem | 74 |
A hangnemjelzés | 74 |
A keresztes dur hangsorok a keresztek száma szerint rendezve. A keresztek sorrendje | 75 |
A bé-s dur hangsorok a bé-k száma szerint rendezve. A bé-k sorrendje | 76 |
Útmutatás a keresztek és bé-k rendszámának betanulásához | 77 |
A tetrakord | 78 |
A teljes ötödlánc | 79 |
Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására dur hangsorokban | 79 |
Útmutatás a dur hangsorok betanulásához | 80 |
Hangnemjelzés mollban | 80 |
Az összhangzatos és dallamos moll hangsorok (a keresztek és bé-k száma szerint rendezve). A helyreállítójeles kereszt és bé | 81 |
Szabályok a keresztek és bé-k számának gyors kiszámítására moll hangsorokban | 85 |
Párhuzamos hangsorok | 86 |
A zenemű hangnemének megállapítása | 87 |
Útmutatás a moll hangsorok betanulásához | 88 |
A durmoll hangsor | 88 |
A moduláció | 88 |
A rokon hangnemek | 89 |
Útmutatás a rokon hangnemek betanulásához | 90 |
A természetes és temperált hangrendszer | 90 |
Enharmonikus hangok | 91 |
Az ötödkör | 92 |
A temperált hangrendszer beosztása | 92 |
A zongora billentyűzete | 93 |
A zongora (az orgona és harmónium) billentyűzetének egy oktávszakasza | 93 |
A kamarahang. A hangvilla | 94 |
A temperált hangrendszer 24 hangsora | 94 |
A kromatikus hangsor | 94 |
Útmutatás a hangeltalálás gyakorlásához a dur és moll hangsor transzpozícióinál | 95 |
A hangközök elmélete | 97 |
Hangköz és hangviszony. A hangközök közelebbi meghatározása. Tiszta, nagy, kis, bővített és szűkített hangközök | 97 |
A zenében előforduló összes hangviszonyok | 99 |
A hangviszonyok felismerése. A törzshangok összes hangviszonya. A hangközök és hangviszonyok megfordítása | 103 |
A hangviszonyok hangzás szerinti osztályozása | 108 |
Útmutatás a hangviszonyok betanulásához | 109 |
A hangjegyírás rövidítései. A kötött és nem kötött játék jelzései. Ornamentika-Ékesítések (cifrázatok) | 111 |
Az ismétlés jelei | 111 |
[1ma volta, 2da volta. Tremolo. Hangismétlés. Szünet összevonás. Arpeggio. Végjel] | |
Egyéb rövidítések | 113 |
A staccato | 114 |
A legato | 115 |
A portato | 115 |
Az ékesítések (cifrázatok) | 116 |
Az előke (rövid, hosszú) | 116 |
Az utóka | 121 |
A paránytrilla | 121 |
A mordent | 123 |
A parányzó (kettős ékesítés) | 123 |
A trilla | 127 |
Függelék | |
A hangrendszer hangtani ismertetése | 132 |
Egyházi és görög hangnemek | 132 |
A dur és moll hangsor tonalitásának hangtani elemzése | 133 |
[Részhang, felhang, rezonancia. Hangrokonság, összhangzat, dur hangzat. Alhang, moll hangzat, a harmonia jelentménye a zenében. A dur és moll hangsor hangjainak harmóniuks összefüggése s az ebből levonható szólamvezetési szabály a moll hangsorok VI. és VII. fokán] | |
A hangsor előállítása a különböző hangszereken | 142 |
A zenei előadás alakjai | 147 |
[Szóló, összjáték, duett duo, tercett trio, kvartett, kvintett, szextett, stb. énekkar, női (gyermek). férfi- és vegyes kar, a capella és kisért énekkar, zenekar, együttes, vonós zenekar] | |
A zenében előforduló szórövidítések | 150 |
A használatabb zenei műszavak szótára | 152 |
Betűrendes tárgymutató | 164 |
A hangnemek magyar, német, angol, francia és olasz nevei ötödkörben | 168 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.