1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zeneelmélet

nem csak szórakoztató zenészeknek

Szerző
Szerkesztő
Szombathely
Kiadó: Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete
Kiadás helye: Szombathely
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 200 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-00-2109-9
Megjegyzés: Kottákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Zenei alapfogalmak
A hang fizikája
A levegő rezgése által az agyban keltett érzetet hangnak nevezzük, tehát a hang akusztikai jelenség. A zenei hang matematikailag meghatározható,... Tovább

Előszó

Részlet:
"Zenei alapfogalmak
A hang fizikája
A levegő rezgése által az agyban keltett érzetet hangnak nevezzük, tehát a hang akusztikai jelenség. A zenei hang matematikailag meghatározható, tehát szabályos, ellentéte a zörej, mely szabálytalan frekvenciájú; matematikailag nem meghatározható.
A zenei hang tulajdonságai
Magassága
A hang magasságát és mélységét az határozza meg, hogy frekvenciája gyors vagy lassú. Mennél mélyebben haladunk egy skála fokain lefelé, annál kisebb a hang frekvenciája. A húrok hosszúsága viszont fordítottan arányos hangjuknak frekvenciájával. Ha egy zongora fedelét felnyitjuk, láthatjuk, hogy a legmélyebb hangokhoz tartozó húrok a leghosszabbak, a legmagasabbakhoz tartozóak, pedig a legrövidebbek. A frekvencia mértékegysége a Hertz (Hz). A fülünk által hallható legmélyebb hang frekvenciája 16-20 Hz, a legmagasabb körülbelül 25. 000 Hz.
A hangerő
A zenei hang ereje rezgésének amplitúdójától függ. A hangforrás rezgése minél nagyobb erővel indul, annál erősebb a hangzás, és fordítva. A hangerő nagyságát Phon-ban fejezzük ki. A 0 Phon a hallási ingerküszöb, a kb. 130 Phon a fájdalomküszöb, a zene ezen intervallumok között értendő.
A zenei hang színe
Ha egy zenei hangot megszólaltatunk, vele egyidejűleg megszólalnak a felhangjai is, azok a hangok, melyek rezgésszáma az alaphang rezgésszámában benne foglaltatnak: tehát egész számú többszörösei. Ezen felhangok hangerejétől függ a hangszín. így tudjuk a különböző hangszereket felismerni hallás után." Vissza

Tartalom

Zenei alapfogalmak 5
A hang fizikája 5
A zenei hang tulajdonságai 5
Magassága 5
A hangerő 5
A zenei hangszíne 5
A zene összetevői 6
A zene lejegyzése 6
Hangjegyírás 6
Az oktávbeosztás 7
A temperált hangrendszer 7
Az alteráció 8
Ritmika 9
A metrum 9
A hangok és szünetjelek jelölése 10
Polimetria 11
Poliritmika 11
Alla breve 11
Ritmikai formák 11
A triolák 12
A duolák 12
Ritmikai gyakorlatok 13
Tempójelzések 19
Egyéb zenei jelzések, kifejezések 20
Dinamikai jelzések 20
Egyéb kifejezések 20
Speciális kifejezések (ezek a tánczenére vonatkoznak) 22
Skálatan 23
Skála 23
A quintkör 23
A quartkör 25
A görög egyházi (MODÁLIS) hangsorok 26
A moll skálák 29
A pentaton skálák 30
A kromatikus 31
Az egészhangú skálák 32
Hangköztan 33
A hangközök lefelé 34
A hangközintonálás 36
ÖSSZHANGZATTAN 41
A hármashangzatok 41
A hármashangzatok tánczenei jelölése 42
A hármashangzatok fordításai 43
A hármashangzatok funkciója 45
A négyeshangzatok (szeptimakkordok) 48
A négyeshangzatok funkciója 50
A négyeshangzatok megfordításai 51
A szűkített négyeshangzatok fordításai 54
A kilences akkordok 56
A felhangsor 59
A tizenegyes akkordok 59
A tizenhármas akkordok 60
A késleltetett (suspend) akkordok 61
Az additio fogalma 62
A funkcióról részletesebben 62
A harmóniák fűzései 63
A domináns-tonikai lépés 63
Az autentikus zárlat 65
A plagális zárlat 69
A moll subdomináns 70
A nápolyi szext 71
Az I-VI-II-V pattern73
Az I-III- II- V-ös pattern 75
A váltó dominánsok 77
A szűkített akkordok 79
A kis szeptim a dúr és moll skála hetedik fokán 82
A harmóniák vezetésének kromatikus lehetőségei 84
A moll domináns 84
A tonális kitérők 85
A le nem zárt tonális egységek 88
A blues 89
Hogyan harmónizáljunk? 91
Az orgonapont 98
A wamp 100
A hangsúlyok 103
A HANGSZEREK BIRODALMA 108
A fúvós hangszerek 108
A fafúvósok 108
A rézfúvós hangszerek 109
A vonós hangszerek 110
A húros hangszerek 110
Billentyűs hangszerek 111
Ütőhangszerek 112
Az emberi hang 113
A TÁNCZENEI STÍLUSOK 115
Európai tánczene 115
A keringő /wálzer/ 115
A polka 116
A kan-kan 116
A galopp 116
A menuette 116
A tarantella 117
A csárdás 117
Az észak-amerikai tánczene 117
A ragtime 118
A charleston 119
Foxtrott, Onestep, Quckstep 119
A boogie woogie 119
A swing 120
A slow fox 120
A shuffle 120
A slow rock 121
A rock and roll 121
A twist 122
A latin-amerikai tánczene 122
A tango 122
A bolero 123
A paso doble 124
A rumba 125
A beguine 125
A cha cha 125
A samba 126
A mambo 126
A bossa nova 126
A beat korszak tánczenéje 127
A soul 128
A shake 128
Egyéb irányzatok 128
A disco 128
MODUSOK 132
A skálamodusok 132
A moll modusok 132
Összhangzatos vagy harmonikus moll 133
Melodikus vagy dallamos moll 133
A pentaton skálák 136
Az improvizációs skálák 137
A bővített M7 és M7(5#) akkordok közötti különbség 139
Modális skálák, mint improvizációs hangsor 141
Alterált változatok 144
AKKORDELMÉLET 146
A hiányos akkordok 146
A tonikai funkciójú hiányos akkordok 147
A hiányos 6/9-es akkordok 147
A domináns funkciójú hiányos akkordok 147
A Subdomináns funkciójú hiányos akkordok 148
A szekundsorozatok 149
A váltó és mellékdominánsok 150
A váltó és mellékdominánsok mollban 151
A tengelyrendszer 152
A domináns tengely 153
A subdomináns tengely 155
A tonikai tengely 155
Az autentikus lépések (a tengelyrendszert is beleértve) 156
A Vllb oldási lehetőségei 157
A IIb oldási lehetőségei 157
A plagális zárlatok (a tengelyrendszert is beleértve) 158
Az egész vagy teljes zárlatok 160
Teljes zárlatok a tengelyrendszeren belül 160
A fordított egész zárlatok 161
Az álzárlatok 162
Álzárlatok mollban 162
Az I-VI-II- V pattern 164
Az I-VI-II- V basszusvezetési lehetősége álzárlattal 171
A 9# és a 10b akkordok közötti különbség 171
Kadenciális szekvencia 172
A mixturák 176
A repetációs (repetáló) zárlatok 178
Az álzárlatok gyakorlati alkalmazása 179
A számokon belüli tonális egységek, és a tonális kitérők 180
A kromatikus basszusvezetés 182
A primo-szekundo ütemek megharmónizálási lehetőségei 184
A basszusvezetés 186
Basszusvezetési lehetőségek a tengelyrendszerben 190
Basszusvezetési példák 193

Esze Jenő

Esze Jenő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Esze Jenő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem