Zemplén Bakancslistája

Előszó

Bevezető
A Zemplén név hallatán napjainkban a hazánk más táján élők a Zempléni-hegységre gondolnak d< azzal azonosnak tekintik. A Bakony, Vértes, Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk mintájára alakult ki ;aI köztudatban, a köznyelvi használatban ez a név. Valójában egy korábban (a trianoni döntés előtt ss ebben a formájában nem létező tájra került új elnevezés, hiszen a hegylánc egésze Tokajtó e Eperjesig húzódott, ezért Eperjes-Tokaji-hegyláncnak nevezték. Am ennek déli részét, :n-szőlőtermő vidéket már évszázadok óta Hegyalja névvel illették. A hegység jelenkoréi magyarországi darabja korábban két megye területén terült el: Abaúj (Abaúj-Torna) illetvi Zemplén vármegyéinek része volt mindez. Az utolsó időszakban e megyék központja Kassa ésE Sátoraljaújhely lett, pedig névadóik Abaújvár illetve Zemplén (ma Szlovákiában) települése b voltak. A központok az évezrednyi idő alatt többször változtak, mint ahogy a megyék határai is B Utoljára mindkét töredékmegye hazai darabja beleolvadt a Borsod megyei részekkel együtt aií< 1950-től napjainkig egységes, miskolci központú megyébe. s;
h
Az abaúji és zempléni emberek többsége még most is tartja identitását, s sértésnek érzi, hag leborsodizzák őket. Az itteniek büszkék saját elődeikre, történelmi hagyományaikra, áCf, többségük elfogadta már, hogy hegyvidéküket Zempléni-hegységnek (a Kőszegi-, Soproni-. Velencei- vagy Budai-hegység mintájára) nevezzék. A tájegység hivatalos, iskolában tanított nevel ez, Cholnoky Jenő, jeles földrajztudósunk javaslatára. A „Zemplén" névváltozat a köznyelvben li terjedt el, s használják sokan a hegységre gondolva. Pedig pl. az 1984-ben megalakított Zemplénili Tájvédelmi Körzet, ami a hegység központi és északi részeit foglalja magában, kizárólag abaúji s települések határait érintette. Helyette a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet az, ami zempléni, é A Bodrogköz területe ebben az értelemben az igazi zempléni táj, pedig az földrajzilag az Eszak-Alföld része (néhány helyen szabolcsi településhatárok is átnyúlnak a Tisza jobb partjára).! Ugyancsak itt található hazánk egyeden települése, ami még viseli a zempléni nevet: e Zemplénagárd. t
1
Érdekes ellentét ezzel, hogy pl. legkisebb és egyik legújabb városunk, Pálháza önmagát Zemplén í szívének nevezi, pedig abaúji területen fekszik. Igaz, hogy múltjuk nem nyúlik túl régi időkre i
Mennyi problémát is említettünk eddig, csupán a tájegység lehatárolása, neve kapcsán, pedig 1 egykor éppen erről írták, hogy „Neve sincs ország". Bárhogy vélekedünk, méltatiankodunk, nem i tehetünk mindez ellen sokat. Talán a jövő, a gyakorlat majd dönt e kérdés felett, s mi e könyv lapjain megtehetjük, hogy szabadon használhassunk több formát. ]
Ugyancsak sokféle a hegyek, völgyek, vizek de még a települések nevének használata is. A Bózsván lakók röviden „Bozsvának" szeretik településük nevét, míg a Füzér, Füzérkajata, ! Füzérkomlós és Füzérradvány környékbeli névhasználói mind „Fűzér"-ként említik azt. Utóbbiak közös sajátja, hogy egy a hegyvidéki égeresektől eltérően egy fűzfákkal kísért patak mentén vagy közelében, s nem az etimológusok szerint füzérben elhelyezkedve, felfűzve jöttek létre. Létezett is, talán még most is él a környéken egykor birtokos Füzesséry nemesi családnév.
A tájak, földrajzi egységek nevei történeteket rejtenek, a látvány korábban megfigyelt, érdekes, különösen egyéni, jellemző tulajdonságát mondják el. Ha szerencsénk van, a történetet valaki tudja még, vagy feljegyezte már valamely írástudó az egyik változatában. A természet képe évek, évtizedek alatt is változik, s ne csodálkozzunk, ha egy hosszabb időtávlatban már nem látjuk azokat a táji jellemzőket, amiket elődeink láttak. Szemléltetésként két példát említünk a 19. száz«it végéről és a 20. század elejéről. Vissza