Előszó
A szerző beismeri: amikor még az iskolapadot koptatta, nyár vége felé már várta az iskolakezdést. Várta, hogy a kedvenc tárgyai új könyveit kézhez kapván, azokkal elvonulva, a lecketanulási fegyelemtől még szabadon, kedvére csatangoljon érdeklődése fonalán. E mai szeptember első napjaiban az újaknak - a történelem iránt érdeklődők sorai ne újulnának meg évről évre? -, az új olvasónak tehát üdvözlet!
Ez a könyv úgy készült, hogy a megszokottnál több olvasnivaló férjen el benne. Nagyobb a lap, több rajta a szöveg (nyomdásznyelven: nagyobb a szedéstükör), mint legtöbb tankönyvünkben. De miért a két hasáb? Mit tartalmaznak az eltérő betűtípussal vagy éppen színnel nyomott szövegek, s milyen kapcsolat van köztük? Hogyan hasznosítsuk az egyes szerkezeti elemeket - most már nem a böngészés, hanem a rendszeres tanulás közben?
Azoknak, akik egy kissé terjedelmesebb könyvtől hamar elcsüggednek, sietve kijelentjük, hogy a célratörően és takarékosan fogalmazott tanulnivalót gondosan megkülönböztettük a kiegészítő magyarázatoktól. Ez utóbbiak például a jelenségek hátteréhez, történelmi személyiségek jelleméhez nyújtanak adalékokat, vagy megkönnyítik egy-egy gondolatsor követését, és nyilvánvalóan nem az emlékezetet terhelik. Apró betűvel szedettük őket.
A kötelező anyag - normál betűvel - mindig a szélesebb hasábban kapott helyet. A figyelmet a dőlt betűs kiemelések is irányítják. Ezek a fő- és oldalcímekkel összeolvasva az órák - egyik lehetséges - logikai vázát adják. A jegyzetelés a tanulás mellőzhetetlen eszköze. Ha valakinek még nem megy, úgy is elkezdheti, hogy a kiemeléseket a címekkel tagolva mintegy "kipreparálja".
Nem újdonság, hogy a történelemkönyvek forrásszemelvényeket is tartalmaznak. Eredeti források nélkül a múltat középiskolás fokon sem lehet hitelesen megszólaltatni. Arra törekedtünk, hogy minél többféle, minél változatosabb forrásanyag kerüljön a könyvbe. Ezért a szemelvények általában rövidek. Mégsem tördelik szét a tankönyvi szövegképet, nem zavarják a legfontosabb tanulnivalók gyors áttekintését - például ismétléskor -, mert többnyire a keskeny hasábba kerültek. Színes foltjaik első pillantásra szembetűnnek. Az áttekinthetőség kedvéért bármennyire elkülönül is egymástól a három szövegtípus, mind az első ismerkedésolvasás, mind a mélyebb megértés-tanulás során lényeges, hogy egy-egy órát szerves egészként kezeljük, a képeket, illusztrációkat is beleértve. Ebben segít a - szintén a keskenyebb hasábban föllelhető - számos megfigyelési szempont és feladat. Azt talán mondani sem kell, hogy e feladatokhoz igen sok további csatlakozhat, ahogy azt majd a tanítási órák közös munkájában tapasztaljuk.
Külön említést érdemelnek az emlékeztető, ismétlő kérdések. Folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a tanulást ne gátfutásnak tekintsük, amikor is az átugrott akadályt, egy elvégzett óra anyagát - újba kezdvén - már el is felejtettük. Ugyanígy mesterséges - bár többnyire szükséges - keretek az osztályok, a tantárgyak. Ezért mindig mérlegeljük azokat a feladatokat, voltaképpen tanácsokat, amelyek a korábbi években, a más tantárgyakban tanultak mozgósítására hívnak föl! Segítenek, hogy a különféle, nemegyszer iskolán kívüli forrásból merített ismereteink egységes műveltséggé épüljenek.
Kilépve az óraegységből, vessünk egy pillantást a könyv egészének szerkezetére! Jó néhány cím alatt az "olvasmány" megjelölés áll. Olvasmányok vezetik be például a nagy egyetemes történeti fejezeteket.
E bevezető olvasmányok ugyan elöl vannak, mégsem szabály, hogy itt és ekkor szükséges elolvasni őket. (A szerző persze azt reméli, hogy puszta kíváncsiságból is átfutjuk valamennyit.) Olyan általános szempontokat fogalmaztunk meg e helyütt, amelyek megértéséhez az egész témakör feldolgozása előtt még nem tudunk eleget. Elolvasva viszont fölismerjük, hogy a még elvégzésre váró munka egyszerre érdekes, sokrétű és nehéz. A fejlődés fő vonalainak előlegezett jelzését, a szemléletadó megállapításokat eleinte csak bizonytalanul érzékeljük, de amint haladunk óráról órára, azok egyre konkrétabbá lesznek. Ha az egész tárgykört erőnkhöz mérten elsajátítottuk, az összefoglalás, rendszerezés alkalmával - akár otthon - ne felejtsük el a bevezető olvasmányokat még egyszer átgondolni! Segítenek az anyag most már agyunkban történő újrarendezésében. Az egész talán ahhoz hasonlítható, ahogy a problémákkal általában, órán kívül találkozunk.
Vissza