Az orgonajáték művészete (orgonaiskola) II.

Előszó

Részlet:
PEDÁLGYAKORLATOK ÉS MANUÁL-PEDÁL ÖSSZJÁTÉK
Az orgonapad olyan magasságúra szabályozandó, hogy azon ülve, lábaink kényelmesen csüngve, éppen elérjék a pedálbillentyűket; a padnak a manuáloktól való távolsága olyan legyen, hogy a legfelső manuált még kényelmesen elérhessük. Ülésünk a billentyűzetek közepe előtt legyen a padnak elülső kétharmadán, s testtartásunk kissé előrehajlott. Ha a billentyűzetnek akár a jobb, akár a bal szélén játszunk, mindig a pad közepén maradjunk, csupán csak fordulatunk a billentyűzet megfelelő széle felé. Csak hosszabb pedálszólamszüneteknél pihentessük lábainkat az előlécen. A solo-pedálgyakorlatoknál kezeinkkel egészen lazán megfoghatjuk a pad ülőlapjának elülső szélét. Térdeinket ne szorítsuk össze. Eleinte, míg a billentyűzeten való helyérzékünk nem eléggé fejlett, időnként le-le pillanthatunk a pedálbillentyűzetre. Talpainkkal majdnem úgy kell éreznünk a pedálbillentyűket, mint ujjainkkal a manuálbillentyűket. Ezért pontos és kényelmes pedáljáték csak arra alkalmas cipőben lehetséges. (Félcipő, hogy a bokacsukló szabadon maradjon; 3 cm magas sarok; a talp és a sarok legalsó rétege krómbőrből, mint a tenisz-cipőnél.)
Az alsó billentyűket lábheggyel a felső billentyűk közelében nyomjuk le, a felsőket pedig a lejtési sarkuknál. Sarokkal az alsó billentyűket hátrább nyomjuk le, kivéve azon eseteket, amikor alsó billentyű után felső következik. Ha a balláb a billentyűzet jobbfelén játszik, akkor a jobbláb hátrahúzódik s a balláb eléje kerül (mert ez az ú. n. vendégláb); ha pedig a jobbláb játszik a billentyűzet balfelén, a két láb helyzete ellenkező lesz. Vissza