1.067.056
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A nemzeti tudományok historikuma
Tudományos tanácskozás
Budapest
| Kiadó: | Kölcsey Intézet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 543 oldal |
| Sorozatcím: | Kölcsey füzetek |
| Kötetszám: | 18 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A hagyományos felépítésű irodalomtörténet napjaink szellemi közegében már épp hogy csak tengeti az életét; (...) legfeljebb a művelt polgárság könyvszekrényeiben találhatók irodalomtörténetek, s... TovábbElőszó
A hagyományos felépítésű irodalomtörténet napjaink szellemi közegében már épp hogy csak tengeti az életét; (...) legfeljebb a művelt polgárság könyvszekrényeiben találhatók irodalomtörténetek, s ezek arra szolgálnak, hogy alkalmasabb kézikönyv híján segítségükkel fejtsék meg az irodalmi rejtvényeket. Az egyetemi oktatásból is szemmel láthatólag kiszorul az irodalomtörténet." Hans Róbert Jaussnak ez a csaknem negyven esztendeje papírra vetett diagnózisa ugyan korrekcióra szorul, mégis a lényegét ragadja meg egy tudománytörténeti korszakváltás folyamatának. „A hagyományos felépítésű irodalomtörténet" nem szorult ki az egyetemi oktatásból, s a „művelt polgárság körében" is inkább nőtt, mint csökkent a népszerűsége, szaktudományi pozíciója azonban kétségtelenül megrendült. Ennek okait nem az irodalomtörténet-írás sajátos hagyományaiban kell keresnünk. A szemléletváltozás minden olyan diszciplínát érintett, amelyek a nemzeti kultúrák valamely szegmensét választják vizsgálódásuk tárgyául. A nemzeti (történeti) tudományok nyilvánvalóan anakronisztikus elemei magát a nemzet fogalmát s a történetiség elvét is diszkreditálták, s ennek a tudománytörténeti fejleménynek messze ható következményeit tapasztalhatjuk mind a közművelődés, mind a köz- és felsőoktatás gyakorlatában. VisszaTartalom
Kulin Ferenc:A „magunkkal hozott szempontok" igazsága 5
Pomogáts Béla: Kisebbségi irodalmi kánon - Az erdélyi magyar irodalom tükrében 33
Margócsy István: Szakmai eredetmítoszok - Elmélkedések Dávidházi Péter könyve nyomán 43
Dénes Iván Zoltán: Közösségi identitás-programok a megkonstruált múlt tükrében a 19-21. századi Magyarországon 67
Beke László: A „nemzeti" fogalma az újabb képzőművészetben 131
Bod Péter Ákos: Volt-e, van-e magyar közgazdasági iskola? 139
R. Várkonyi Ágnes: A nemzeti kérdés a 19. századi magyar történetírásban 165
Hofer Tamás: Nemzetfogalmak a 19. századi magyar néprajztudományban 227
Vásáry István: Magyar őstörténet és orientalisztika mint „nemzeti tudomány"
Langó Péter: A nemzeti múlt „mívbeli emlékei" 243
Kulcsár Szabó Ernő: A nemzeti tudományok születése - a történetiség jegyében 257
Szabó András: Haza, bujdosás és európai respublica litteraria a magyarországi protestáns késő humanizmusban - Szenci Molnár Albert példája 257
S. Varga Pál: A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznáról 273
Kulin Ferenc: A nemzeti Bánk 295
Tolcsvai Nagy Gábor: Egyetemes és nemzeti a magyar (nyelvű) nyelvtudományban 307
Perecz László: Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia" 325
Tellér Gyula: Lehet-e nemzettudomány? 345
Zalán Vince: Lehet-e a napfényt globalizálni? 363
Vass Csaba: Nemzet és szociológia - Magyarországon 411
Hozzászólások 453
Dávidházi Péter: Utószó: a nemzeti látószög perspektíváiról 515
A nemzeti tudományok historikuma - tudományos tanácskozás programja 515
Névmutató 522
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal