Felhő árnyéka vízen

Előszó

ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNET Az élet rendezetlen események halmaza. Az írás a rend művészete. Háborús gyerekkorom, római széplányságom, amerikai napjaim valóságát rendeztem fikcióvá ebben a kötetben. Néha a mások életét öltöttem magamra, máskor a magamét adtam rá másokra, és ma már nem mindig tudom, hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik. Mint ahogy nem húzható tiszta kontúr a tavon tükröződő felhő árnyéka köré. Egyik-másik történetről, annak magvárói mégis emlékszem, kitől hallottam. Elbeszélői talán papírra merevítve fel sem ismerik a céltalan séták, fehér asztal körötti ücsörgések laza meséit. Ezúton mondok köszönetet „társszerzőimnek". Elsőül két írónak: Karinthy Ferencnek (Hello, Johnny! - később maga is megírta Betty címen és betette a Végtelen szőnyeg című kötetbe) meg Tuli Józsefnek (Az íróasztal), rádiós kollégáimnak, Szepesi Györgynek (A sótartó - nem tudott az én változatomról, amikor bevette Öngól című r önéletrajzába) és Főidényi Ervinnek (Asszonylélek), Fedor Ágnes újságírónak, ismeretlenül, mert nem tőle, hanem az őt idéző Faludy Györgytől hallottam kalandját (Versek), Varga Gyula torontói grafikusnak (A jó bomba), Sömjén János torontói műfordítónak (A csirke) és végül 1987-ben elhunyt operaénekes férjemnek, Tessényi Jánosnak (Egy doboz kakaó). És hát természetesen a Ferenc körút 26. szám alatti ház és környéke név nélkül vagy név szerint megemlített hajdani lakóinak, továbbá a nagyszívű, nagytürelmű Szabó-házaspárnak Bakonyszombathelyen, akik ostrom után ismeretlenül befogadták szobakonyhás majorsági cselédlakásukba a Karitász akciója során falura, kosztra-kvártélyra odaküldött békasovány pesti kislányt. Köszönetet kellene mondanom a különféle olasz és nem olasz lovagoknak is, akiknek azonban - a történetek természetéből kifolyólag - hálátlanság lenne nyilvánosan hálásnak lennem. Mindazoknak a barátoknak, ismerősöknek és ismeretleneknek, akiktől valahol, valamikor, valamit hallottam, de már sejtelmem sincs, melyikük hol, mikor, mit, hadd mondjam Ibsen Rank doktorának Nórához címzett szavaival: "Köszönöm a tüzet!" Vissza