Előszó
Az 1960-as években Zalaegerszegen kutatóforrások következtében 44 °C-os hőfokú termálvizet találtak a szakemberek. A város vezetése úgy döntött, hogy ha már ilyen természeti kincsre bukkantak városunkban, annak lehetőségeit nem hagyják kiaknázatlanul. 1997-ben elindult az a termálvíz-hasznosítási projekt, aminek értelmében az önkormányzat úgy döntött, felépít egy egyenlőre kis kapacitású termálfürdőt Zalaegerszeg Gébárti-tó melletti területen. Ma már üzemel az egy termálmedencéből álló fürdő. Ennek a már létező létesítménynek a fejlesztési lehetőségeivel szeretnék foglalkozni a diplomamunkámban.
Hogy miért pont ezzel? Azért, mert habár a termálturizmus Magyarország idegenforgalmában jelentős szerepet tölt be (például: Balf, Bük, Hévíz, Zalakaros, stb., ha csak a Nyugat-Dunántúli régiót vizsgáljuk), de mégis rengeteg lehetőség rejlik benne. Ugy gondolom, nem elég ha csak megelégszünk azzal, hogy van egy kis befogadóképességű termálfürdőnk, hanem haladnunk kell a korral és meg kell próbálnunk a turisták, a gyógyulni, pihenni vágyók egyre magasabb, európai szintű igényeit is kielégíteni.
Hogy miért pont Zalaegerszeg? Legkézenfekvőbb válasz az lenne, ha azt mondanám, hogy azért, mert itt élek, és mindenki általában azzal foglalkozik, ahol lakik. Nos, itt nem csak erről van szó. Ha esetleg valaki még nem tudná Zalaegerszeg egy igen gyorsan fejlődő, magyarországi viszonylatban jó helyzetben lévő város, melynek egy előrelátó, a "jövőben" gondolkodó vezetése van, amely megpróbálja minden területen fejlesz a várost, és ezen területek egyik meghatározója az idegenforgalom. Zalaegerszeg idegenforgalmáról tudni kell, hogy szinte csak az átutazó turizmus a jellemző. A városban igen kevés a történelmi, kulturális érdekesség, látványosság, de ezen nem érdemes csodálkozni, hiszen egy viszonylag „fiatal" városról van szó.
Vissza