Zalaegerszeg az "ötvenes években" 1947-1956

Előszó

Az „ötvenes évek". Ez a szókapcsolat a mai napig éles, sokszor homlokegyenest ellentétes előjelű, de mindenképpen karakteres érzelmeket vált ki az emberekből, különösen az idősebb generációkból. A hazai jelenkortörténet országos vagy helyi szintű eseményeit, jelenségeit kutatók már több mint egy évtizede vizsgálják (vizsgálhatják), a mai kor által kínált és egyúttal meg is követelt eszközökkel e történeti periódus sajátos problematikáját, melynek megítélése mára már alapvetően egy irányt mutat a szakmán belül. Ugyanezt nem mondhatjuk el a sokszor napi küzdelmeibe - és a saját ellentmondásaiba - bonyolódó aktuálpolitikáról vagy éppen a civil közbeszédről. Leginkább azonban éppen azon emberek között nincs közmegegyezés e korszak jellemzését illetően, akik koruknál fogva aktív alakítói, végrehajtói, passzív résztvevői, esetleg elszenvedői vagy egyenesen áldozatai voltak az akkori uralmi struktúrának. A megítélés effajta szintenkénti eltérésén azonban nem szabad csodálkoznunk, valójában az ezzel ellentétes társadalmi viselkedés lenne furcsa és életszerűtlen. Az „évtized" idézőjeles megjelölése nem véletlen. Az „ötvenes évekként" aposztrofált időszak - sajátos strukturáltságának köszönhetően - Magyarországon már a negyvenes évek vége felé megkezdődött és az 1956-os forradalommal véget is ért. Éppen ezért e könyv 1947 és 1956 között értelmezi az „ötvenes éveket". Elsősorban Zalaegerszeg e korszakbéli történései képezték vizsgálódásom tárgyát, de nem kifejezetten egy monografikus jellegű munka elkészítése volt a cél. A város életében bekövetkezett változásokat afféle mikrokozmoszként is értelmeztem, amely ugyan csak egy mozaiklap méretű illusztrációja lehet annak a globális változásnak, amely néha még az ország, sőt a rendszer keretein is túlnyúlott, de a „nagy" történeti folyamatok megértését esetenként jobban elősegíti ez a fajta „alulról" való szemlélődés. Munkám másik célját az az alapvetésként is kezelhető tétel motiválta, miszerint általában az emberek történeti tudata, történeti világképe előítéletek által képzett sztereotípiák, mítoszok és legendák halmazára épül, amely egy alapvetően megismerhetetlen valóságról, többfajta szűrőn keresztül átjutva képeződött. Vissza