Árpád fejedelem honfoglalása

Előszó

A lexikonok csak szűkszavúan nyilatkoznak Zajti Ferencről, a magyarság őstörténetének tudós kutatójáról. Életútja és tudományos munkássága még feldolgozásra vár, ugyanis a szocializmus évtizedei alatt és a mindmáig fennálló tudományos álláspont szerint a finnugor származáselméleten kívül nem lehetett - és még ma sem lehet - légjogosultsága semmiféle ettől eltérő álláspontnak. Különösen nem az olyannak, amely gyökeresen eltért a hivatalos elmélettől. Márpedig Zajti Ferenc nem a bécsikormány által szorgalmazott és még Trefort Ágoston kultuszminiszter által 1877-ben engedélyezett, az általa kiválasztott finnugor származáselmélet követője volt. (Lásd ehhez Csomor Lajos: Őfelsége a Magyar Szent Korona Bp. 1996. 10.) Ő a magyarság őstörténetét az ázsiai népektől eredeztette, a Kárpát-medencei magyarságot pedig a szkíták-hunok-avarok leszármazottainak tekintette a nyelvi és faji azonosság hírdetésével.
Ez az 1945 után méltánytalanul háttérbe szorított tudós Újfehértón született 1886.március 5-én. Tíz nappal később, az 1848. március 15-i események 38. évfordulóján tartották keresztvíz alá a helyi református templomban. Keresztszülei Szunyogh Miklós és felesége Gyikó Róza voltak, ugyanis édesapja, Zajti Pál ebben az időben ispánként szolgált e család vadasi határrészen lévő birtokán. A tanya emlékét ma már csak az anyakönyvek, Zajti Ferenc írásai (Magyar évezredek, Bp. 1939.) és egy 1886-ból való határtérkép őrzi.
Zajti Pál ispán egyébként az Újfehértótól mindössze 60 kilométernyire lévő, ma Romániához tartozó érmelléki Piskolton született 1857. szeptember 18-án. Geszterédről került Újfehértóra. Vissza