Zagreb

Előszó

Ahogy minden városnak, úgy Zágrábnak is van régi és új arca, rendelkezik a múlt emlékeivel éppúgy, mint a fiatalság örömével... de a városok is, mint az emberek, kinézetükben és lelkükben eltérőek, azzal a sajátos bájjal és közvetlenséggel, ami őket különlegessé teszi.
Bármerre is indulunk, mindenütt érezhető a nagyvárosi légkör, lakóinak és vendégeinek szerencséjére Zágráb továbbra is őrzi az egészen sajátságos találkozások közvetlenségét.
A szállodáktól a színházig, az Óvárostól vagy a szűk óvárosi utcáktól, amelyektől a civilizáció és az idővel való örök versenyfutás semmit nem vett el... mindez gyalog is bejárható, meg-megállva közben a sok-sok félreismerhetetlen hangulatú kávézók egyikében.
Van valami sajátságos az őszi levélsusogásban a Zrinjevacon, az Óvárosi gázlámpák tükröződő ragyogásában, az utcai énekesek dalaiban, akiknek hangjától visszhangzanak az alsóvárosi, mindig siető járókelőkkel teli utcák van valami, ami estefelé, amikor az alkony eltörli a nappal visszfényét a zágrábi kávézók hangulatából, a zágrábi Katedrális vagy a kőkapu remegő gyertyafényében csak az Öné...
Igazi felkiáltójel a nap végén, amely éjszaka átalakul minden idők, illetve modern színházi előadások és koncertek, éttermek, illetve a dinamikus élet gazdag kínálatává, amelyet a nagyváros a fiatalok számára kínál.
Zágráb különleges város, soha be nem fejezett történet, amihez Ön saját varázsával is hozzájárul, egyszerűen: Zágrábnak van lelke. így az Öné, az Önöké Zágráb... Vissza