Z & Z

Előszó

Zádor Péter és Záhonyi Iván fotói elé, barátsággal, jókedvvel...

Ahogyan el vagyunk kényeztetve nagyszerű íróink, költőink, zeneszerzőink, szobrászaink által mi, magyarok, gondolnánk, hogy fotóművészetet átengedjük más nemzetek sikertörténeteinek. Ebbe mindenki bele is nyugodna, ha nem lettek volna és nem volnának elhivatott, a művészet alapvető ismereteit elsajátító, hallatlan tehetséges fotósaink.
Ki ne ismerné Capa Robert, Munkácsi Martin, Kertész André, Kepes György, Müller Miklós vagy Gyenes János nevét, akik mindannyian a fotóművészet halhatatlanjai, és akik alkotásaikkal ezen a téren is kivívták a világ rácsodálkozását a magyarokra. A sportfotózás viszonylag későn vált igazán művészetté, a "gyorsabban, magasabbra, erősebben" közismert olimpiai mottó képen történő megörökítéséhez, hogy az igazi művészi értéket hordozzon szakmailag és technikailag is fel kellett készülni.
E kiadvány 1995. évi megjelenése telitalálat, maga is egyfajta izgalmas kompozíció. Sportágait és főszereplőit tökéletesen ismerik. Azt, hogy Zádor Péter és Záhonyi Iván kinn voltak egy versenyen, mindig csak másnap tudtuk meg, amikor képeikkel az újságokban találkozhattunk. Nagy tudói a sportoknak, ismerik a fotósok gyötrelmét, hogy a gól mindenféleképpen "meglegyen", a vívás teljes drámája másodpercek törtrészébe van tömörítve, hogy a tornász kedvükért nem tudja a negyedik szaltót is megugrani, hogy a vízilabdás kiúszik a fókusztávolságból, hogy az uszodában párásodik az objektív és csapnivaló a megvilágítás, hogy a birkózó percekig készít elő egy akciót és aztán egyetlen pillanat alatt végrehajtja, hogy a ló megriad a vakutól és hogy a Fehérvárott megcsinált képet két órán belül Pesten nyomdakészen várják.
A magas szintű szakmai felkészültségükön túl szerencséjuk is van, mert szeretik a sportot és őket is szeretik és megbecsülik a sportolók. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy értünk dolgoznak és hogy miközben mi csúcsainkat javítjuk, ők is a tökéletességre törekszenek.
Sikerüket mutatja a számtalan hazai és nemzetközi elismerés, a nagyszerű kiállítások, és az a tény is, hogy e jubileumi évben gyűjteményes album jelenhet meg.
Mint olimpikon és mint sportvezető sokszor állhattam lencséjük elé, úgy, hogy most igazán örömmel teszek eleget a kedves felkérésnek, hogy a szép albumot ezen szavak kíséretében a kedves olvasó figyelmébe ajánljam. Ebben az előszó-ajánlásban egy kicsit talán sok a szubjektív elem. Így igaz, az OBJEKTÍVOT Iván és Péter nyitja meg önök felé.

Schmitt Pál Vissza