Csóka meg a Marci

Előszó

Részlet a könyvből:

Csóka Marcit talál
Csóka úrfi boldogan nyújtózott el. A cipőjét már előbb lerúgta. Hogy ez könnyebben menjen, már reggel, az öltözésnél befüzetlenül vette fel. Szerencsére, Anyu nem vette észre a rendetlenséget, heti vásár napja van, ilyenkor viszik be a vajat, tojást, gyümölcsöt a városba, azt csomagolta, rendezte. Csóka is segitett neki, megkóstolta a vajat, elég friss-e, a gyümölcsöt, elég édes-e, megnézte, hogy a csikó nagyon búsul-e az édesanyja után. Mire mindezzel elkészült, a reggel hófehéren felvett trikója kicsit sötétszürkére változott. De sebaj. Lesz az ma estig zöldfoltos a fűtől, pirosfoltos a málnától, ami most érik mindenfelé. És különben is: ha a kislányok viselhetnek mindenféle mintás tarkaságot, mért kelljen egy szegény kisfiúnak hófehéren szaladgálni? Mikor úgysem sikerül? Nohát.
Mire Anyu elvégezte a piaci előkészületeket és elindította a komcsit, Csóka már messze járt. Apa olyan kedves, mindig bentfelejti a könyvszekrényben a kulcsot! Ma is igy történt, aminek Csóka úrfi rettentően megörült, mert még a mult héten látott ott egy remek utleírást, északisarki utazásról, azt neki olvasni kell!
Ha Apától kérte volna, akkor is megkapja. Csakhogy Apa mindig kiköti, hogy otthon, a verandán olvasson, szép rendesen, széken ülve, hogy a könyvre vigyázzon, hogy egyszerre ne olvasson túlságosan sokat, mert akkor nemi marad meg a fejében, csak egy nagy zűrzavar! Ennyi tökéletességet Csóka nem birna el, azért inkább minden kikötés nélkül viszi magával Apa könyveit, olvas, ahol legjobban ki, tud nyújtózni és ahol legkevesebb felnőtt »zavarja«.
Elfelejtettem elmondani, hogy Csókát a rendes Márton névre keresztelték, Marcinak szólították is egy darabig. De aztán - talán éppen a könyvszekrényben való jártassága miatt, - Csóka nevet kapott. Ragyogó fekete szeme, kócos fekete haja, meg is érdemelte ezt a nevet. Talán már csak a tanító bácsi meg Anyu emlékeznek a rendes névre. Vissza