Hagyomány és freudizmus

Előszó

Részlet:
"Az emlékezés - felejtés - újraemlékezés történelmi bújócska-játéka nem nagyon volt jellemző - legalábbis mindeddig nem - Freud könyveinek sorsára. Ritkán állt szerző ilyen folyamatosan a rivaldalámpák fényében. Ellenségei éppen úgy gondoskodtak arról, hogy ki ne aludjanak a művére irányított reflektorok, mint szerelmesei vagy barátai. Freud egyetlen műve sem szorul újrafelfedezésre.
De a művek sorában nem mindig ugyanazokra összpontosul a figyelem. Továbbá, bár minden mű értelmezése állandóan változik, a radikális újraértelmezés nem mindennapos.
Már vagy két évtizede kínálják Freud feminista kritikusai a Freud szövegek radikális újraolvasását. A feminista diskurzus körüli hullámverés azóta sem csillapult. Az utóbbi időben pedig Freud kultúrtörténeti spekulációi körül alakult ki egy újszerű dialógus. Nem tudom, hogy melyik vitának van nagyobb jelentősége a pszichoanalízis szempontjából. A filozófiailag legérdekesebb pengeváltás azonban - legalábbis szerintem - most a Mózeskönyv sokféle újraértelmezése körül zajlik.
Freud Mózes, az ember és az egyistenhit című könyvének különösen érdekes a története.
(A cím magyar fordítása nem adja vissza az eredeti cím auráját: Der Mann Moses und die monotheistische Religion. A magyar fordítás, P. Ozorai Gizella munkája, az Európa könyvkiadónál jelent meg 1987-ben Sigmund Freud Mózes címmel.)
A kötet négy különböző jellegű tanulmányból tevődik össze, melyek különböző időben íródtak. Az első kettő megjelent az Imago című folyóiratban." Vissza