Előszó
BBC riporter közvetít Darfour-ból, Szudánból, ebből a háborúval és éhezéssel sújtott városból: „Csont és bőr gyerekek hevernek a bűzben, ellepik őket a legyek, csak bámulnak a vakvilágba...a lassú és kegyetlen éhhalálnak lehetünk itt szemtanúi. A legtöbb gyerek már annyira lesoványodott, hogy már enni sem tudnak. Néhányuknak már kisebesedett a foszló bőre, a súlyos éhezés jele. Bőrük összeráncolódott, csontjaikról lifeg. Az anyák tehetetlenül ülnek köröttük."
Dr. Leslie Jermyn, a Globális Tudatos Együttműködés szervezetéből azonban rámutat, hogy az éhínség legfő oka az élelem egyenlőtlen elosztása: Egy éhségjárvány nagy pontossággal előre megjósolható és meg is jósolt mivel az élelem-szűkösségtől a vészes élelemhiányig hónapok, sőt évek telnek el. Az éhínség még mindig szedi az áldozatait, annak ellenére hogy igenis elég élelmet termelünk bolygónk minden egyes emberének. De vajon miért?
A kérdésre a válasz egyszerű: a jóléti országokban élők nem igazán tudják az éhség mibenlétét. Nem tudják, mivel többnyire sosem tapasztalták meg igazán. Hatalmas hurrikánok, melyek néha végigsöpörnek- sebesülteket és kisebb élelemhiányt hagyva maguk mögött- adhatnak okot az éhség megértésére, de ez egyáltalán nem párosítható össze az egy élethosszon át tartó szenvedéssel, ami néhány afrikai és ázsiai országot súlyt, mivel a segélyszolgálat gyorsan és hatékonyan ellátja a bajbajutottakat.
Nem lehet igazán elvárni attól, aki túlsúlya miatt panaszkodik, hogy megértse mi is az, ha nincs ivóvíz. Azok, akik rendszeresen böjtölnek, közelebb állnak ennek megértéséhez. Talán a böjt elrendelésében rejlő megszámlálhatatlan bölcsességek egyike az lehet, hogy Isten azt kívánja az emberektől, hogy nagyobb átélésre és empátiára tegyünk szert a szenvedők balsorsával szemben. A böjt istenszolgálat, nem jár anyagi jutalommal a hívő számára, azonban társadalmi szinten hatalmas eredményeket lehet elérni általa, továbbá az egyénnek is lelki és testi szempontból is nagy hasznára válhat, melyet az evilági élet egy magas jutalmának tekinthetünk. A böjtölés egy rejtett belső erőt indít be, mely összhangba hoz minket az emberiség többi tagjával, és átérezzük a világ minden táján élő szerencsétlen testvéreinknek sorsát, kik a lét legalapvetőbb szükségleteitől is meg vannak fosztva. Ezzel motiválva is érezzük magunkat arra, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik.
A Ramadán havi böjt a muszlimoknak, ahogy azt a következő oldalakon olvashatják, egy nagyon áldásos időszak. Olyan, mint egy kilövőpálya a keresők számára, hogy túllépjenek az evilágon és egy kis bepillantást nyerhessenek az Igazságba, mely anyagi szemeik elől ezer és ezer függönnyel van eltakarva. Ez az időszak teli van lelki feltöltődéssel és kielégíti a szíveket. Sőt, van egy érdekes társadalmi vonása is; a rendőrség kipihenheti magát ebben az áldott hónapban, amint statisztikák kimutatják hogy muszlim országokban a Ramadán ideje alatt a legalacsonyabb a bűnözési szint az egész év alatt.
Az utóbbi időben a Ramadán-vacsorák egy új célt kezdtek el szolgálni, a vallásközti és a kultúrák közötti dialógus elősegítését. Nem muszlim országokban élő muszlimok megfogadják a Próféta tanácsát hogy szomszédaikat megvendégeljék és megosszák ételeiket velük. Az iftar vacsorák így ma már az élet minden területéről embereket hoznak össze, nem csak hogy a közös ételt elfogyasszák, hanem hogy új barátságokat és reményeket kössenek egy békés világért.
A Ramadán: Az Iszlám szent hava ezt a jelentős muzulmán hónapot járja körül több nézőpontból, ablakot tárva rá azoknak akik még nem sokat tudnak róla, és azoknak is, akik aktívan megtartják.
Vissza