1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

XXIII. Országos Műemléki Konferencia

Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában/2005. augusztus 24-27. Balassagyarmat

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem csak azért jöttem el Önökhöz, mert megígértem, hanem azért is, mert úgy gondolom, hogy az a miniszter dolga és kötelessége, hogy a minisztériumhoz tartozó szakterületek képviselőivel... Tovább

Előszó

Nem csak azért jöttem el Önökhöz, mert megígértem, hanem azért is, mert úgy gondolom, hogy az a miniszter dolga és kötelessége, hogy a minisztériumhoz tartozó szakterületek képviselőivel találkozzon, és informálódjon az aktuális szakmai kérdésekről, problémákról. Különösen olyan időszakban, amikor a napi politika egyrészt a pénzről szól, és sokkal inkább a pénzről szól, mint az utóbbi időben bármikor, másrészt viszont, és ez a jó hír, a stratégiáról, a tervekről, a nemzeti fejlesztésről is szól, és azt gondolom, hogy nagyon jól döntöttek a konferencia szervezői, amikor a műemlékvédelem és a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsolatát állították a tanácskozás fókuszába.
Kulturális örökségünk többrétegű, élő örökség. Nagyon nehéz megmondani, hogy melyik az az épület, amelyik már kanonizálódott és része az elfogadott örökségnek, és mi az amire még úgy tekintünk mint mondjuk a szocreál épületekre, amelyekkel kapcsolatban még nem döntöttük el egyértelműen, hogy azok örökségünk részét képezik-e vagy sem. Része-e például a Dunaújvárosi Vasmű épülete a kulturális örökségnek, vagy sem. Az örökségről folytatott viták nagyon érdekesek, mert valójában saját történelmünkről, így saját identitásunkról és annak értelmezéséről szólnak. Amikor az örökségről beszélünk és próbáljuk annak határait definiálni, akkor végső soron arról beszélünk, hogy kik vagyunk és hogyan viszonyulunk ahhoz, amit elődeink számunkra örökül hagytak. Mindig is úgy gondoltam és meg is fogalmaztam akkor amikor kulturális miniszter lettem, hogy az örökség egy élő fogalom, egy élő, többrétegű, vitatandó, vitatható fogalom, aminek bemutatásában elismertetésében, ha úgy tetszik propagálásában Önöknek kell a vezető szerepet vinniük.
Egy alkalommal a sajtó meglehetősen nagy érdeklődése mellett, azon meditáltam nyilvánosan, hogy mi az örökség és a kultúra viszonya és azt találtam mondani, hogy a kultúra tágabb fogalom az örökségnél, hiszen az örökséget készen kapjuk és gondoznunk kell ugyan, de alapvetően rendelkezésünkre áll. Míg a tárgyi és szellemi kultúra az álladóan változó folyamatok érdekes összetételű egésze. Tehát a kultúrában benne van az örökség, de benne van más dolog is, ami még nem örökség, de örökség lesz később, hogyha történeti emlékezetünk, a kollektív emlékezet nem szelektálja ki. Nyugat-Európában a minisztérium elnevezése mindenütt kulturális minisztérium, ezért tartottam fontosnak ezt az eszmefuttatást, hogy vajon a kultúra és az örökség két fogalma mennyiben fedi át egymást, hogy minden örökség kultúra, de nem minden kultúra örökség. Mivel a kultúra tágabb fogalom, talán jobban kifejezi a minisztérium lényegét. Vissza

Tartalom

Megnyitó
BOZÓKI ANDRÁS: „A mi várunk - mire várunk...?" interaktív örökségvédelem a 21. században 7
Plenáris ülés
Elnök: VARGA KÁLMÁN és FEGYVERNEKY SÁNDOR
HALM TAMÁS: Az épített örökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv kialakításában 13
VARGA KÁLMÁN: Örökségvédelmi stratégia a nemzeti fejlesztési tervben 19
NAGY MIHÁLY: A „mesterséges környezet" mint a fejlődés része 23
MARTIN KOVÁC - BEATRIX KORMANCIKOVÁ - MIROSLAVA TELUHOVÁ: A Szlovák Köztársaság kulturális örökségének kiindulási helyzete a 2007-2013-as programidőszak referencia kerettervének tervezésekor, vagyis ma 28
Hozzászólások
RÁDAY MIHÁLY 35
KRISTÓF ÁGNES 36
FEJÉRDY TAMÁS 36
MIKLÓSI-SIKES CSABA 38
NAGY MIHÁLY 38
HALM TAMÁS 39
NAGY MIHÁLY 40
Plenáris ülés
Elnök: TARDY JÁNOS
INKEI PÉTER: A kultúra, mint fejlesztési potenciál 43
TOMPAI GÉZA: Az épített örökség szerepe és lehetőségei a településfejlesztésben és -rendezésben 47
FÜRI ANDRÁS: Az épített és a természeti örökség közös fejlesztése 57
FÁY DÁNIEL: Az épített örökség, mint turisztikai vonzerő és potenciál 61
DÓRA OTTÓ: Az épített örökség helye és szerepe a megyei fejlesztési tervekben 65
Esettanulmányok
ŐZE JÁNOS: Az örökség mint fejlesztési potenciál 71
VARGA ISTVÁN: A komáromi erődök műemlék-fejlesztési projektjei 74
Plenáris ülés
Elnökök: FEJÉRDY TAMÁS és LOMBOS ISTVÁN
SZEGVÁRI PÉTER: Az épített örökség szerepe a regionális és kistérségi fejlesztésekben 81
VARGA LÁSZLÓ: Az épített örökség helye és szerepe a regionális fejlesztési tervekben és programokban 87
Esettanulmányok
SIMON MIHÁLY: Pályázatok - a fejlesztés új lehetőségei 93
MIKLÓSI-SIKES CSABA: Kistérségi értékleltár 96
OLAJOS CSABA: Az örökségvédelem új lehetőségei Észak-Borsodban 99
MOÓR MÁTYÁS: A balassagyarmati vármegyeháza épületének jövője, hasznosítási lehetőségei 101
HAJDÓK JUDIT: Nógrádi orgonák 103
Hozzászólások
KLENÓCZKY SÁNDOR 109
DEME PÉTER 109
SOMORJAY SELYSETTE 110
KÁLDI GYULA 110
VARGA LÁSZLÓ 110
HAJDÓK JUDIT 112
FEJÉRDY TAMÁS 112
MIKLÓSI-SIKES CSABA 112
FEJÉRDY TAMÁS 113
NAGY GERGELY 113
RÁDAY MIHÁLY 114
SZMODITS JÚLIA 115
TIHANYI CSABA 115
SZATMÁRI ISTVÁN 115
SZEGVÁRI PÉTER 116
KLENÓCZKY SÁNDOR: Nógrád megye műemlékei 119
Zárszó és a konferencia zárónyilatkozata
FEJÉRDY TAMÁS 123
LOMBOS ISTVÁN 123
Zárónyilatkozat 125
A XXIII. Országos Műemléki Konferencia programja 129
Résztvevők névsora 135
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
XXIII. Országos Műemléki Konferencia XXIII. Országos Műemléki Konferencia

A lapélek enyhén elszíneződtek.

Állapot:
1.840 Ft
920 ,-Ft 50
5 pont kapható
Kosárba