XX. századi politikai perek

A magyarországi eljárások vázlata 1944/1945-1992

Szerző

Budapest

'Zinner Tibor: XX. századi politikai perek ' összes példány

Kiadó:	Rejtjel Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	60 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A SZOVJET MEGSZÁLLÁS
A nemzetközi nagypolitikában - miként azt angolszász kormánytényezők vélték - a sztálingrádi győzelem „nemzetközi nagyhatalom rangjára emelte Oroszországot". Jalta idejére a katonai változások során alapjaiban szerkesztődött újjá az európai tér hatalmi szerkezete, miközben a kezelési módok terén is nyilvánvaló lett a (közös) közelítési készség. Amikor a győztes angolszász-szovjet koalíciónak a vesztesek és „volt csatlósok" általános politikai kezelésére vonatkozó ún. jaltai nyilatkozata megjelent, ezek helyzetét a győztes jogán, pusztán katonai alapon már egyoldalúan előterjesztett fegyverszüneti határozmányok alapján „rendezték", Romániával 1944. szeptember 12-én, Bulgáriával 1944. október 22-én és Magyarországgal 1945. január 20-án. A fegyverszüneti formalitások az ország képességei feletti maradéktalan katonai, külső hatalmi rendelkezést fogalmazták meg.
A Vörös Hadsereg hadműveletei nyomán szétesett korábbi uralmi, igazgatási, rendészeti és elnyomó apparátus helyett olyan hatalmi berendezkedés, halmazati rendszer jött létre Magyarországon, amiben a különböző belső és külső erők a katonai helyzethez, a Szövetségesek egyetértéséhez igazodva törekedtek hatalmi, illetve politikai képességük érvényesítésére. A hatalmi halmazatok rendszerré szervezése több szálon indult (döntően azonban 1946/1947 fordulójától bontakozott ki). Kezdetben az ideiglenesség koalícióján belül a kormányzati adminisztráció a polgári újjászervezés és az ország fegyverszüneti állapothoz való illesztésének ügyét vitte, míg a politikai rendészeti (megtorló és megfélemlítő funkciókat érvényesítő) ún. kemény hatalmi mag kommunista kézben összpontosult. Ám mindkettő a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (a SZEB), illetve a szovjet katonai-rendőri szervek messze ható felügyelete alatt állt. Vissza

Tartalom

A SZOVJET MEGSZÁLLÁS 7
A POLITIKAI rendőrség 10
a./ A politikai rendészeti osztályok PRO-k) 10
b.) Az államvédelmi osztályok (az ÁVO-k) 13
c./ A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (a BM AVH) 18
d./ Az Államvédelmi Hatóság (az ÁVH) 22
e./ A HM Katonapolitikai Osztálya (a Kat.pol.) és jogutódai 25
f./ A gazdasági rendőrség (a GRO) 27
A büntetőjog és hatalom 27
„Minden bírósági ügy az osztályharc egyik epizódja" 30
a./ A népbíráskodás (az 1945: VII. tc. alapján) 31
b./ A népbíráskodás (az 1946: VII. tc. alapján) 33
c./ Az uzsorabíráskodás 34
A SZTÁLINI RENDSZER „JOGGYAKORLATA" 34
„Büntetőjog-alkotás" 36
AZ „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI" TERROR ADATAI 38
AZ „ÚJ szakasz" ellentmondásai 40
A legjelentősebb „bűnper"-ek 1956 ősze előtt 42
a./ A meghurcoltak 42
b./ A „bűnper"-ek politikai háttere 45
1956 harcai után és 1963 tavasza között 48
a./ „Körmenetben kell bíróság elé állítani" - a rendeleti alapok 48
b./ Az ítélkezés irányítottsága 51
c./ A megtorlás adatai 53
d./ 1963 - a megtorlás vége? 54
Felhasznált (és a korszak megismeréséhez ajánlott) irodalom 57

Témakörök

Zinner Tibor

Zinner Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zinner Tibor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem