XVIII. Esztergomi Fotográfiai Biennale

Előszó

Részlet:
Instant melankólia?
CSIZMADIA ALEXA
"Miért, hogy mindazok, akik kimagaslóak a filozófiában vagy a politikában vagy a költészetben vagy a művészetben, melankolikusak?" (Arisztotelész)
"A kép, amely a tenyeredben hívódik elő" - így hangzott a Polaroid híres szlogenje, és talán ez az azonnali kielégülés bűvölte el Amerikát olyannyira, hogy a 60-as évekre az instant kamera már minden második ottani háztartásban alaptartozékká vált - miközben nálunk hosszú ideig csupán kuriózumnak számított, ha ugyan nem úri huncutságnak. A Polaroid céget 1948-ban megalapító Edwin Land azonban nem csak a háztartások és a turisták igényeinek akart megfelelni. Fotóművészekkel, többek között az akkor már a New York-i Museum of Modern Art gyűjteményében is kiemelt helyen szereplő Ansel Adamsszel szövetkezett, hogy fototechnikai újdonságát a lehető legnagyobb presztízs övezze, s ezzel elfogadtassa a Polaroidot mint valódi fényképet. Adams, a tájkép fennkölt poétája a gyári különböző nyersanyagaival kísérletezett meggyőző eredménnyel. Land körmönfont marketing munkájának hatása máig érezhető; az instant fotó képi világa az azóta eltelt 65 év alatt a fotó esztétikájára és a kortárs képzőművészetre is felmérhetetlen hatást gyakorolt.
A Polaroid 65 kiállítás is ez előtt tiszteleg. A Kecskeméti Fotográfiai Múzeumban megrendezett tárlat, amely a múzeum, a XVIII. Esztergomi Fotográfiai Biennale és az instART alkotócsoport összefogásával jött létre, a sikeres kecskeméti bemutató után Esztergomban is látható lesz, némileg kibővített formában. Vissza