XIII. Debreceni Országos Nyári Tárlat 1995

Előszó

A tárlat látogatóihoz!
Debrecen századokon keresztül a tudás, a tudomány fontos műhelye és terjesztője volt hazánkban. Ugyanakkor a művészetek sokáig nehezen találtak itt otthonra. Közben azonban a világ nagyot változott és vele együtt városunk is.
Mára egyre inkább tért hódít a világnak és jelenségeinek: a gazdag valóságnak holisztikus megközelítése. E szerint a valóság olyan sokrétű, hogy annak megismerése, bemutatása nem lehetséges egyféle megközelítésben, egy bizonyos felfogásban, legyen bár ez a módszer és valóságmegközelítés lehetőségeiben oly gazdag, mint amelyet a modern tudomány kínál.
A világ jelenségeinek megragadására és bemutatására egy másik utat a művészetek jelentenek, bár itt kell megjegyeznünk, hogy ez sem az „egyetlen másik úr. Mindenesetre maga a művészeti megközelítés is olyan lélegzetelállítóan nagy távlatokat nyit meg, hogy az ember itt is kísértésbe eshet, hogy csak ezekre esküdjön, mint az a tudomány esetében már megtörtént néhányszor.
Valójában a „valódi valóság", a széles, teljes értelemben vett valóság annyira gazdag, hogy annak mélységeibe történő behatolás nem nélkülözheti sem a tudomány, sem a művészet, sem a transzcendens megközelítés látásmódját.
A művészet, köztük a képzőművészetek igazában ugyanúgy a valóságot ismerik és ismertetik meg a maguk sajátos módszereivel, mint pl. a tudományok, ha nem is szükségképpen a létezésnek mindig ugyanazt a tartományát mutatják is be. Vissza