Fülszöveg
Küroszt is így nevelték tizenkét éves koráig vagy még tovább. Gyorsan elsajátította a szükséges tudnivalókat, feladatát mindig ügyesen és bátran végezte, és így magasan túlszárnyalta kortársait.
Asztüagész egyszer üzent leányáért és Küroszért. Látni kívánta unokáját, mert hallotta, milyen szeretetre méltó és derék gyerek. Mandané elment tehát apjához, és magával vitte fiát is. Amikor megérkeztek, és Kürosznak elmondták, hogy Asztüagész az ő édesanyjának apja, a barátságos természetű gyerek azonnal a nyakába ugrott, mintha régen ismerné és szeretné.
Kürosz nagyapja méd divat szerint erősen fel volt cicomázva, szemhéját festette, arcát pirosította, sőt álhajat is viselt. Méd szokások ezek mind, akárcsak a bíborszínű alsóruhák és köntösök, a nyakláncok és karkötők. A perzsák viszont odahaza még most is sokkal szegényesebb öltözéket viselnek, és életmódjuk is egyszerűbb. Kürosz, látván nagyapja pompázatos külsejét, így szólt:
- Anyám, milyen szép is az én nagyapám!
Anyja...
Tovább
Fülszöveg
Küroszt is így nevelték tizenkét éves koráig vagy még tovább. Gyorsan elsajátította a szükséges tudnivalókat, feladatát mindig ügyesen és bátran végezte, és így magasan túlszárnyalta kortársait.
Asztüagész egyszer üzent leányáért és Küroszért. Látni kívánta unokáját, mert hallotta, milyen szeretetre méltó és derék gyerek. Mandané elment tehát apjához, és magával vitte fiát is. Amikor megérkeztek, és Kürosznak elmondták, hogy Asztüagész az ő édesanyjának apja, a barátságos természetű gyerek azonnal a nyakába ugrott, mintha régen ismerné és szeretné.
Kürosz nagyapja méd divat szerint erősen fel volt cicomázva, szemhéját festette, arcát pirosította, sőt álhajat is viselt. Méd szokások ezek mind, akárcsak a bíborszínű alsóruhák és köntösök, a nyakláncok és karkötők. A perzsák viszont odahaza még most is sokkal szegényesebb öltözéket viselnek, és életmódjuk is egyszerűbb. Kürosz, látván nagyapja pompázatos külsejét, így szólt:
- Anyám, milyen szép is az én nagyapám!
Anyja megkérdezte, kit tart szebbnek, apját vagy nagyapját. Kürosz így válaszolt:
- Anyám, az én apám a legszebb perzsa férfi, de a médek között, akiket az úton és a királyi udvarban láttam, az én nagyapám a legeslegszebb.
Asztüagész is megölelte a fiút, majd gyönyörű ruhába öltöztette, és nyakláncokkal, karkötőkkel ékesítette fel. Amikor kilovagolt, magával vitte Küroszt is, ugyanolyan aranyzablás lovon, mint az övé. Kürosz, mint minden gyermek, szerette a díszt és a csillogást, örült a ruhának, és igen boldog volt, hogy lovagolni tanulhat. A hegyes vidékű Perzsiában, ahol bajos dolog lovat tartani és lovagolni, ritkán láthatott lovat.
Vissza