Kelemen-havasok

Előszó

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb és legimpozánsabb vulkanikus hegysége; a közel 2000 négyzetkilométeres térségben számos „eget támasztó", emberpróbáló csúcsot hódíthatunk meg. De nemcsak a táj fölött őrködő csúcsok, hanem a természetes Jézer- és Tündér-tavak, valamint a Kolibica-tó (víztároló) fekvése is mesébe illő.
További vonzerejét a 12 Apostol bizarr, karikatúrához hasonló sziklaalakulatai, a Tamó sziklavárai, a Veres-kő vagy Tiha sziklaszobrai adják meg. Szintén itt láthatjuk a Hárlei-sarok nekropoliszának hatalmas, lenyűgöző kőtömbjeit, a híres megalitokat. A hegység másik oldalán, a Maros völgyéhez közel, számos, Európában egyedülálló rönklenyomat barlangot találunk, Andrenyásza és Nyágra térségében. A hegység lábánál és a felnyúló völgyekben számos szórványtelepülésben gyönyörködhetünk, amelyek különösen a néprajzkedvelők fantáziáját keltik szárnyra.
Külön varázsa van a Bélbori-medence, a Maros-völgy, a Borgó-vidék, valamint a Domai-medence szórt beépítésű településeinek. Nem hagyhatjuk szó nélkül a hegység ásványvizeit és sós forrásait, a Kelemen-hegyalja ókori földerődítményeit, vagy a szép fekvésű szász településeit sem. Ezek a ritkaságok és szépségek mind az ezerarcú Kárpát-medence peremén találhatók meg, egy viszonylag kis régióban, amit Kelemen-havasoknak nevezünk.
Szerény anyagi keretek mellett próbáltuk feltárni a hegység minden zegét-zugát, ettől jóval többet lehetne írni a térségről, sajnos könyvünk terjedelme ebből a szempontból korlátozott. Leírásunk elsősorban a gyalogtúra kedvelőihez szól, de valószínűleg kedvükre valót találnak a természetbúvárok, a kerékpáros- és autós turisták is, tehát mindenki, aki szereti a természetet. Vissza