A történeti fejlődés általános keretei | 5 |
A két Amerika | 5 |
Földrajzi feltételek | 10 |
Indián múlt | |
Latin-Amerika ókora: az indián civilizációk | 17 |
Amerika benépesítése, preklasszikus kultúrák | 17 |
Teotihuacán és Tiahuanaco klasszikus kultúrája | 21 |
Mayák, aztékok, inkák | 25 |
A gyarmati korszak (XVI-XVIII. század) | |
A felfedezések és a Conquista | 39 |
Történelmi és társadalmi háttér | 39 |
Kolumbusz útjai | 43 |
Egyéb felfedezések és az Antillák gyarmatosítása | 46 |
Az erőszak útja Cortéstől Pizarróig | 50 |
El Dorado igézetében | 54 |
Conquistador és indián. Las Casas-vita | 57 |
A spanyol gyarmati rendszer | 63 |
Az anyaország | 63 |
Gyarmati közigazgatás | 66 |
Egyház és vallás az "Indiákon" | 77 |
Gyarmati mezőgazdaság és földbirtokviszonyok | 84 |
Arany- és ezüsteső: nemesfém és pénz az "Indiákok" | 91 |
Gyarmarti ipar: obrajék és gremiók | 101 |
Kereskedelem és monopóliumok | 106 |
Rabszolgakereskedelem | 114 |
Lima és Buenos Aires vetélkedése és a szabadkereskedelmi irányzat | 119 |
Kalózok, csempészek és a spanyol gyarmatok elleni támadások | 127 |
Osztályok és etnikai csoportok | 135 |
Kreolok | 135 |
Indiánok | 140 |
Négerek | 145 |
Meszticek, mulattok | 151 |
A függetlenség hírnöke: Túpac Amaru | 156 |
Kultúra a gyarmati Spanyol-Amerikában | 162 |
Híradás az Újvilágról: krónikások, történetírók | 162 |
Az irodalom kreollá válása | 169 |
A felvilágosodás térhódítása | 175 |
Oktatás, egyetemek | 184 |
Barokk és "ultrabarokk" | 189 |
Portugál-Amerika a XVI-XVIII. században | 196 |
Barzília megalapozása | 196 |
A brazil "aranykor" | 201 |
Latin-Amerika a szabadság útján | 206 |
A függetlenség hajnala: a haiti forradalom | 206 |
Az első felkelések Spanyol-Amerikában | 210 |
Bolívar harca Nagy-Kolumbiáért | 216 |
Független államok létrejötte La Platában és az Andokban | 221 |
Mexikó és Közép-Amerika felszabadulása | 229 |
Függetlenség vér nélkül: Brazília | 233 |
Az új államok elrendeződése és diplomáciai elismerése | 236 |
Elmaradottság a függetlenségben és angol befolyás (XIX. század) | |
Stagnálás és fejlődés az új államokban | 243 |
Amerika-közi ellentétek és az USA terjeszkedése | 254 |
Perui-bolíviai szövetség és felbomlása | 254 |
Guanó-háború Spanyolország ellen (1866-1871) | 255 |
Csendes-óceáni háború (1879-1883) | 256 |
Paraguay a Hármas Szövetség ellen (1864-1870) | 257 |
Idegen beavatkozás Közép-Amerikában | 258 |
Mexikó elleni észak-amerikai támadás nyitánya: Texas elszakadása | 259 |
Az Egyesült Államok háborúja Mexikó ellen (1846-1848) | 261 |
Forradalom és Caudillismo Mexikóban | 264 |
A föderalista köztársaság | 264 |
Forradalom és "reformháború" (1854-1860) | 268 |
Francia intervenció és Habsburg Miksa (1861-1867) | 272 |
A kapitalizálódó Mexikó | 275 |
Porfiriato és ellenzéke | 278 |
Diktátorok Közép-Amerikában | 282 |
Függetlenségi mozgalmak és új függőség a Karib-térségben | 288 |
Dominika függetlenné válása | 288 |
Kuba függetlensége | 290 |
Az 1898-as amerikai-spanyol háború és következményei | 299 |
Argentína az államegység és a tőkés fejlődés útján | 302 |
A Rosas-korszak | 302 |
Buenos Aires és a konföderáció harca | 305 |
Gazdasági növekedés és társadalmi következményei | 308 |
Argentína modernizálása és a munkásmozgalom kezdetei | 311 |
Chile fokozatos fejlődése | 315 |
Az új állam első évtizedei | 315 |
Balmaceda reformjai és az 1891-es felkelés | 318 |
Kis államok viszontagságai: Uruguay és Parguay | 323 |
Urugay: pártharcok és caudillók | 323 |
José Batlle y Ordónez | 325 |
Paraguay az elszigeteltség és anarchia között | 326 |
Konzervatívok és liberálisok Venezuelában és Kolumbiában | 328 |
A konzervatív oligarchia uralma és a szövetségi háború Venezuelában | 328 |
Guzmán és a Ilanero caudillók | 331 |
Konzervatív-liberális váltógazdaság Kolumbiában | 335 |
Elmaradottság és caudillismo az Andok országaiban | 335 |
Ecuador a papok és caudillók hatalmában | 335 |
Peru a guanó- és salétromkorszakban | 336 |
Barbár és felvilágosult caudillók Bolíviában | 339 |
A Brazil Köztársaság születése és erősödése | 343 |
Monokultúrák váltakozása és a rabszolgaság eltörlése | 343 |
A császárság fénykora és bukása | 346 |
A köztársasági korszak kezdete | 347 |
Amerikai függés és harc a második felszabadulásért (XX. század) | |
Latin-Amerika és az imperialista behatolás kezdete | 353 |
A mexikói forradalom | 357 |
A diktatúra bukása és Madero liberális kormányzata | 357 |
Huerta diktatúrája és a népi ellenállás | 361 |
Polgárháború és a Carranza-kormányzat | 363 |
Az 1917-es alkotmány | 367 |
A forradalom utóélete | 369 |
Latin-Amerika a két világháború között | 375 |
Ipari fejlődés és amerikai tőkebehatolás | 375 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és a szovjet-latin-amerikai kapcsolatok kezdetei | 381 |
A pártok "háromszögű" rendszere és bomlása | 390 |
Amerika-közi konfliktusok és a "jó szomszédság" | 399 |
A második világháború hatása Latin-Amerikában | 406 |
Az "amerikai szolidaritás" próbája | 406 |
A nemzeti burzsoázia ingadozásai | 411 |
Kommunista pártok és népfrontpolitika a háború éveiben | 414 |
A furkósbot-politika és a dollárdiplomácia újjáéledése | 420 |
Az Amerikai Államok Szervezetének létrejötte | 420 |
Guatemalai forradalom (1944-1954) | 424 |
A bolíviai forradalom | 428 |
Az imperialistabarát reformizmus előretörése | 433 |
"Harmadik utas" kísérlet: a peronizmus | 437 |
Gazdasági és társadalmi változások a második világháború után | 441 |
Latin-Amerika a kubai forradalom előestéjén | 446 |
Reakciós kormányzatok a gazdasági depresszió éveiben | 446 |
Latin-Amberika népei harcba lendülnek | 452 |
A gondolat szabadságharca | 463 |
Tájékoztató irodalom (bibliográfiák, általános művek, folyóiratok) | 472 |
A spanyol és portugál szavak kiejtési magyarázata | 485 |
Névmutató | 487 |