A magyarországi államelméleti tudományosság XVII. sz. eleji alapvetésének németalföldi forrásaihoz

Előszó

A politikai gondolkodás meglehetősen sajátos és fontos szerepet játszott kultúránk fejlődéstörténetében, de még nem kapta meg a jelentőségéhez méltó tudományos feldolgozást. Áll ez magára az államelméleti tudományosság kezdeteire is. Jellemző, hogy a kérdés egyedüli régebb összefoglalója, Ballagi Géza szinte átsiklik a XVII. század első felén, és olyan kiváló ismerője a magyarországi viszonyoknak, mint Eckhart Ferenc, a szentkorona tanának irodalmát a XVII. század második felével kezdi, elmellőzve az elmélet első tudományos feldolgozóját, Révai Pétert. Egyedül a protestáns fejedelmi államelmélet egyes képviselői kaptak kiemelést Kerecsényi Dezső rövid ismertetésében, majd az ő nyomán Szekfű Gyula összefoglalásában, de ezek szerepe is egyoldalúvá torzult. A műveikben meghúzódó értékes elemek alig kerültek felszínre, nyugati formulák, ideológiai sablonok keretébe szorultak, miközben színük elkopott. Mélyebb megismerésük feltétele, Magyarország XVII. század eleji történeti viszonyainak behatóbb feltárása csak nemrégtől kezdve teszi lehetővé a tájékozódást.
A Bocskai-szabadságharctól a vesztfáliai békéig terjedő időszak (1606-1648) azokat a XVI. században kibontakozó alapvető fejlődési tendenciákat érlelte meg, melyeknek iránya az örökös jobbágyság viszonyainak végleges megszilárdulása és ennek talaján a "nemesi demokrácia" magyarországi változatának szerkezeti kiépülése volt. Ez következménye, ugyanakkor elősegítője lett a városias fejlődés teljes megtorpanásának és a paraszti árutermelés, szabadparaszti törekvések elfojtásának. Éppen ezekben az évtizedekben zajlott le a Habsburg-ellenes küzdelmek első, Erdély sajátos szerepéhez fűződő szakasza. A társadalmi képlet átalakulása és az idegen hódítók elleni harc közötti összefüggések vonalán húzható meg az az eredő, amely a XVII. század végéig három részre szaggatott Magyarország történetének lényegét kifejezi. A kialakuló politikai tudományosságnak is ezt kellett tükröznie, aszerint, hogy milyen hangsúlyozásban képviselte az uralkodó osztály egyes rétegeinek törekvéseit. Vissza