Ember és állat

Tartalom

Első előadás.
Az álláspont megvilágítása és a főkérdés kijelölése. Az ember
egy önálló, nem a többi természeti lények mellett, hanem azok fölött
álló rend lénye. Bizonyos általánossággal bir, melynél fogva az alább
álló lények jelességeit nagyobb mértékben egyesiti önmagában. Az
egész természetből hasznot huz. Egészen más viszonyban áll a természettel, mint a többi teremtmény. Önálló szabadon működő uralkodója
a természetnek. Lényegileg magasabb, sajátlagos szellemi természettel
felruházott lény. Tüzetesb bebizonyítása az ember és állat között levő
óriási különbségnek a külső tüneményekre vonatkozólag. Ezen elvitázhatlan különbség még az úgynevezett vad népeknél is meg van. Az ausztráliai szerecsenek. Végkövetkeztetés.
Második előadás.
Az ember mint a szerves természet befejezése. Értekezés az ember egyes sajátlagos tulajdonságairól, melyek tulajdonképen szellemi
természetet árulnak el és az embert az egész állatvilágtól lényegesen
megkülönböztetik. Az ember szellemi tehetsége általában. Művészet.
Lényeges különbség az emberi és állati művek között. Tudomány. Külső
közlekedés. A közlekedés eszközeinek sokasága és azok módja. Beszéd.
Az ellenvetések czáfolása. Vallás. Erkölcsiség.
Harmadik előadás.
Folytatás. Társaság. Az ember viszonya a magasabb fejlődésü
állatokhoz társasági szempontból. Az ember természeténél fogva.társadalmi lény. Az emberi és állati társaság lényeges különbsége. Tökéletessége. Különféle nemei. Egyedül az emberben van meg a szellemi jelleget bizonyító tökéletesség. Az ember külső testi megjelenése. Elsorolása és kimutatása az emberi test jelességeinek, melyek a szellem
kinyomatát, eszes, szabadon cselekvő lélek bennlakását és az ember általános rendeltetését árulják el. A majmokkal való hasonlóság és ennek jelentősége.
Negyedik előadás.
Darvinnak a fajok leszármazásáról szóló feltevése. Az ember és
állat közti lényeges különbséghez való viszonya. Megengedhetlensége
Nem képes a szerves világ tüneményeit kellőleg magyarázni. Némelyek
ezek közül egészen hatáskörén kivül esnek. Saját előre bocsátott föltevéseit czáfolja meg. E föltevéssel egyenesen ellenmondók egyes tények.
Ötödik előadás.
Darvin föltevéseinek alkalmazása az ember származására. Ezen
alkalmazás tarthatatlansága. Azon okok czáfolása, melyek által Darvin
ezt igazolni törekszik. Az állatról az emberre való átmenet lehetetlensége. Darvin magyarázatának elvetése, tekintettel az emberi test saját
nemüségére, egyes szellemi elsőségek, és ezek egyesülése által feltételezett minden oldaluságára. Az emberi nem változatos fejlődése és ennek
viszonya a Darvinismushoz. Következtetés tekintve az ősembert. Az
ember által a világban elfoglalt állás nem engedi vakeset föltevésére alapítani származását.
Hatodik előadás.
A darvinismus megitélése a neki alapul szolgáló világnézet által.
A darvinisták öncsalódása. Darvin világnézetének ellenkezése az erkölcsi renddel. Az erkölcsiség lerontása és alapjainak megsemmisítése.
Következtetés. Ellenkezése a történettel. A történet egy tervet mutat föl.
Tényezői összeegyeztethetlenek a darvinismussal. Ellenkezése a teleológiai renddel a szerves természetben. Különféle adatok és szempontok,
melyek egy ellenkező világszemléletre kényszerítenek. Végeredmény . ..
ÉSZREVÉTELEK.
I. Az emberi lélek ellentétben az állati lélekkel.
II. A természet állapotáról.

Témakörök