Wie du dir, so ich mir

Fülszöveg

"Megismerhetjük-e" ténylegesen a világmindenséget? Ugyan, hiszen a kínai negyedben is alig ismeri ki magát az ember! A fő kérdés azonban a következő: Van-e valami odakint? És miért? És miért kell akkora lármát csapniuk? Végül is kétségtelen, hogy a "valóság" egyetlen jellemzője, hogy híján van a lényegnek. Amivel nem azt akarom mondani, hogy nincs lényege, hanem hogy híján van neki. (Az a valóság, amelyről itt beszélek, ugyanaz, mint amit Hobbes írt le, csak egy kicsit kisebb.) Ezért a descartes-i axiómát - "Gondolkodom, tehát vagyok" - jobban ki lehet fejezni a következőképpen: "Nicsak, ott megy Edna egy szaxofonnal!"

Ha Önt érdekli - hogyan közelíti meg Woody Allen az olyan fontos létkérdéseket, mint a halál, az elhízás meg a szervezett bűnözés, és - hogy miért foglalkoztatja a szendvics feltalálása, a felnőtt-oktatás, a híres emberek mosodaszámlája és a latin-amerikai forradalom, kóstoljon bele a kötetben található woodyságokba, és garantáltan azt kapja majd, amire számított! Ízelítőül néhány morzsa a bölcs ember csacskaságainak kifogyhatatlan tárházából:
- A halál szerzett tulajdonság
- Ha az ember halhatatlan lenne, mekkorára rúgnának a hentesszámlái?
- Az ma sem világos, hogy a disznóhús miért tilalmas a vallásos zsidók számára, de egyes törvénytudók szerint a Tóra úgy rendelkezik, hogy csak bizonyos éttermekben ne együnk disznóhúst.
- Nincsen semmi rossz az örök semmiben, ha az ember az alkalomhoz illően van öltözve.
Na, ennyit erről.
És mellesleg: evés közben jön meg az étvágy. Vissza