Krisztus szenvedései az emberiség megváltásáért

Előszó

Részlet:

Az Isten szeretet. "Ezen szeretet a megváltás fenséges tényében nyilatkozik meg. Midőn az Atya szeretett Fiát az elbukott emberiségért halálra adta, e határtalan szeretet még az angyalokat is csodálkozással töltötte el." "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne: el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ezen egyszülött Fiát az Atya "mindenek örökösévé tette, aki által a világot is teremtette." "Ő volt dicsőségének kisugárzása és saját lényének képmása." "Szavának erejével" hordott és hord is mindeneket. Isteni fenséggel és nagysággal bírt az. Az Atyának akarata volt, hogy benne lakozzék minden teljesség. Jézus nem tekintette ragadománynak Istennel való egyenlőségét. Megüresítette önmagát, "szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lévén. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig!"
Az Üdvözítő hajlandó volt a bűnös helyett halált szenvedni, hogy az emberiség engedelmes élet által Isten törvényének büntetését kikerülje. Halála nem szüntette meg az isteni törvényt, nem csökkentette annak szent igényeit és nem csorbította annak szent igényeit annak isteni fenségét. Miután Krisztus kész volt a törvényszegésért megérdemelt halált a bűnös helyett elszenvedni és az elesett embert a törvény átkától megmenteni, halála azt hirdette, hogy az isteni törvények igazságosak és hatályukat sohasem veszíthetik el. A golgotai kereszt naggyá és fenségessé tette a törvényt és találó bizonyítéka megváltozhatatlan jellegének. Krisztustól magától származnak e szavak: "Ne gondoljátok, hogy jöttem, a törvények vagy a prófétáknak megszüntetésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem, hogy betöltsem. "Isten Fiának halála igazolta az isteni törvény követeléseinek jogos voltát. Hogy helyesebben méltathassuk a megváltás értékét, szükséges, hogy először árát megismerjük. Egyesek csak felületesen ismerik Isten Fiának szenvedéseit; ezért tulajdonítanak oly csekély fontosságot a megváltás hatalmas művének. Vissza