Werbőczy István Hármaskönyve

Tartalom

Az előbeszédben:
1. czim : Az igazságról: ennek meghatározása és felosztása 17
2. « A jogról és a jognak felosztásairól 18
3. « Miben különböznek egymástól a természeti jog, a nemzetek
joga és a polgári jog 21
4. « A hadi jogról és a jogtudományról 21
5. « Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között 22
6. « A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről 22
7. « Miért vannak alkotva a törvények és a törvények négyféle
tisztéről 25
8. « A statutumról és helyhatósági jogról 25
9. « Vajjon az egyházi, vagy természeti, vagy isteni joggal ellenkező statutumnak van-e ereje? 26
10. « Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére? 27
11. « Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hármas erejéről 29
12. « Az egymással ellenkező törvényről, statutumról és a szokásról mit kell tartanunk?
13. « Mi a bíró, mi a bírói vizsgálat, mi az ügy, mi a felperes és
alperes ? 31
14. « Mi szükséges az ítélésre, hogy az az igazság cselekvése legyen ? továbbá a joghatóságról és a jó bíró tisztéről és kellékeiről 32
15. « Vajjon a bíró a perben felhozottak és bizonyítottak alapján,
avagy lelkiismerete szerint tartozik-e ítélni? 33
16. « A bírónak kétféle, tudniillik: valóságon és a perben mondottakon nyugvó lelkiismeretéről 34
Az első részben:
1. czím : Nemes Magyarország jogainak és szokásainak hármas felosztásáról általában 37
2. « Hogy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy és ugyanazzal a szabadsággal élnek 38
3. czim Nemességünk eredetéről és arról, hogy az uralkodást mikép
ruházták át fejedelmünkre 39
4. Hogy a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb
érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősítik meg 41
5. Hogy szolgálataival szerzett javairól mindenki szabadon rendelkezhetik 41
6. Hogy nemessé birtokadományozás nélkül is lehet valaki és
hogy a törvény előtt a nemesség bizonyítására nemesi czímer nem szükséges 42
« Hogy a nemes atyától és nem nemes anyától született gyermekek valóságos nemesek, de nem megfordítva 43
8. « Hogy az örökbefogadás is nemesít 43
9. A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról 44
10. Hogy fejedelmünk az ország minden báró urának és nemeseinek igaz és törvényes utóda 45
« Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi egyéb
joghatóságot magának fönn nem tartott 46
12. « Hogy minden főpap, úr és egyházi személy a királynak hűségi hódolattal tartozik, és hogy világi javaikra nézve a világi bíróságok alá tartoznak 48
13. « A királyi adományokról és nemeikről általában 49
14. « A hűtlenség vétkének eseteiről 50
15. « Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai királyi
adományozás alá nem tartoznak 52
16. « Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró ítélet kétféleképen
különbözik egymástól 52
17. « Kiket értünk az örökösök és maradékok alatt és mely fekvő
jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mind a kettőt 54
18. « Miért nem illetik a leányágat szolgálatok fejében adományul
nyert birtokjogok? 56
19. Ellenben miért illetik a pénzen vásárolt birtokjogok a leány- és fiágat egyaránt? 56
20. « Vajjon a hűtlenség vétke miatt elmarasztaltaknak mind a két
ágat illető fekvő jószágai megkegyelmezés esetében ismét
mind a két ágat illetik-e ? 57
21. « Vajjon mind a két ágat illetik-e a szolgálatokért és egyszersmind pénzért adományozott fekvő jószágok? 58
22. « Az adománynak erről a záradékáról «per defectum seminis» vagyis «magszakadásnál fogva», mit kell értenünk a «mag» alatt? 59
23. « Meddig tart a királyi jog, s mennyi idő alatt évül el? 60
24. « A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása 60
25. Hogy azok, kik királyi jog czímén igaztalanul kérnek föl fekvő jószágokat, ezeknek örök becsűjén maradnak 62
26. « Hogy azok, kik valakinek magszakadása czimén kérnek föl fekvő jószágokat, semmi terhen sem maradnak 63
27. Hogy peres jószágok magszakadás czímén fel nem kérhetők 64
28. czim : Hogy a királyi adomány által szerzett fekvő jószágok akkor sem illetik a leányágat, ha az ellenmondók valamely pénzösszeget kaptak 66
29. Hogyan kell eljárni a magszakadás czimén nyert királyi adomány esetében 66
30. « A magszakadás czimén felkért fekvő jószágokról szóló törvényczikkely magyarázata 68
31. « Arról, a ki királyi jogon másnak perébe avatkozik 70
32. « Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt törvényes iktatással kell megerősíteni 70
33. Meddig tart a végrehajtás czéljából az iktató, határjáró, megintő és rövid idéző levelek ereje? 71
34. Minő erejük van az adományok iktató leveleinek a szolgálatok felsorolása mellett és minő e nélkül? 72
35. « A királyi jóváhagyó levelekről, melyekbe a bevallás tartalma nincs szórói-szóra beírva 72
36. « A királyi új adományról általában és honnan veszi eredetét? 73
37. « Az új adomány magyarázata, és hogy azt kétféleképen lehet értenünk 73
38. « Miből ered a vértagadás 76
39. « A vértagadás meghatározása és ennek büntetéséről 77
40. « Hogyan osztozzanak a testvérek az apai és ősi fekvő jószágokban? 78
41. « Mi történik, ha az apai ház kőből van, vagy nagy költségekkel épült ? 79
42. « Hogy az okiratoknak gondját a legidősebb fitestvér viseli 80
43. « A testvérek szerzett fekvő jószágának megosztásáról és az adománynak e záradékáról «per cum» azaz «általa» 81
44. « Mi történik akkor, ha valamelyik testvér azokat a fekvő jószágokat, melyeket maga szerzett, magának akarja tartani? 82
45. « Hogy az apáról való testvéreknek a fekvő jószágokban nem per útján kell megosztozniok 83
46. « Mikor kell az osztályos atyafiak közt a fekvő jószágokban új osztályt megengedni és mikor nem? 84
47. « Hogy az atyafiak között megosztott összes fekvő jószágok
valamelyikük magvaszakadtával, még házasság közbejöttével is, a másikra háramlanak 85
48. « Vajjon a férjnek és feleségnek együttesen adományozott fekvő javak a férj magvaszakadtával feleségére szállanak-e és
viszont? 86
49 « Vajjon a hűtlenségben elmarasztalt javai szállhatnak-e a királyi jóváhagyás mellett testvérré fogadottra ? 87
50. « Két testvér, külön-külön fiúsitott leányainak örökléséről mit kell tartanunk ? 88
51. « A jószágoknak megosztásáról az atyák és fiak közt és az atyai hatalomról 89
52. « Azok az esetek, melyekben az apa fiát a jószágok megosztására kényszeritheti 90
53. Azokról az esetekről, a melyekben megfordítva a fiú osztozhatik meg az apjával 91
54. Az osztálynak még egy esetéről és a fiut anyai jogon illető fekvő jószágokról 92
55. Hogy az őrjöngő és bárgyú fiúk mind atyai hatalom alatt maradnak 93
56. Az atyai hatalom megszűnésének és eltörlésének módjairól 93
57. Hogy minden úr és nemes saját fekvő jószágairól szabadon rendelkezhetik 94
58. Hogy az ősi fekvő jószágokat az apa, a fiúk sérelmére el nem idegenítheti 95
59. Mi a tehervállalás és hányféleképen lehet a fiúknak és atyafiaknak terhét magára vállalni? 96
60. A birtokeladást szükségképen megelőző törvényes megintésről 98
61. Mikép kell az egyik fiútestvérnek azt az osztályrészt visszaszereznie, a melyet a másik testvér eladott vagy elzálogosított? 101
62. Néhány vissza nem vonható bevallásról 102
63. Azokról a bevallásokról, a melyekhez a törvényes iktatás szükséges és a melyekhez nem szükséges 103
64. A királyi jóváhagyás meghatározása 104
65. A királyi jóváhagyás mely bevallásokhoz szükséges és melyekhez nem 105
66. Mi a szerződés és mikor szükséges ahhoz a törvényes iktatás ? 106
67. Hogy valaki kétféle módon mondható a fekvő jószágok urának. És végül a szerződésekről 107
68. Hogy a fekvő jószágok erőszakos elfoglalóit, azokból viszont erőszakkal kivetni szabad 108
69. A «nil juris» záradékról és arról, hogy mely fekvő jószágok szállanak ismét vissza az ajándékozóra vagy eladóra 109
70. Mi a fekvő jószágoknak kölcsönös cseréje és miért gondolták azt ki? 110
71. Mi történik a csalárdúl és színlelve tett és létesült cserével? 111
72. Mikor nem lehet a cserét semmi módon visszavonni? 112
73. Ha a cserénél pénzátadás is történt, vajjon az ilyen fekvő jószágok illetik-e a leányágat? 112
74. Mirevaló a szavatosság vagy az előre vállalt mentesítő biztosíték 113
75. Kiket értünk törvényes megtámadók alatt ? 113
76. A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető nevezetes
kérdés 114
77. Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem léphetnek fel 115
78. Miképen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása szükséges ahhoz, az esetek különféleségéhez képest? 115
79. Minő időközben nem foly az elévülés, s mikor nincs helye annak ? 116
80. czim : A zálogos birtokjogokról általában 117
81. « Mi a fekvő jószágok elzálogosítása és hányféleképen értsük azt? 117
82. « Miképen kell érteni azt, hogy a zálogos fekvő jószágokra elévülésnek nincs helye 118
83. « Hogy a birtokjogokat közbecsűjökön túl nem lehet elzálogosítania 120
84. « A határelkülönitésről és igazításról általában 121
85. Mikép értjük azt, hogy a határigazitásban elévülésnek nincs
helye? 122
86. « Mely határleveleknek van, és melyeknek nincs erejük? 123
87. « Mit kell tartanunk azokról a földekről, melyeket a folyam
árja szakasztott el? 125
88. « A negyedjog meghatározása és hogy kinek részére kell azt
fizetni ? 126
89. « A negyedjogok, vagyis a leánynegyed kifizetésének módjáról 127
90. « Hogy abban az esetben, ha az egyik leánynak a leánynegyedet megadták, a másik az örökséget még perelheti 127
91. « Hogy a hajadon leányok bevallásokat nem tehetnek 128
92. « Miképen maradjanak a hajadonok kiházasitásuk idején belül
az apai házban 128
93. « A hitbér és jegyajándék meghatározása 129
94. « Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket értünk
ez elnevezés alatt? 130
95. « Hogy a hitbért részint pénzül, részint könnyen eladható dolgokkal kell kifizetni és melyek a könnyen eladható dolgok? 130
96. « Hogy az asszonynak első férjétől egész, a másodiktól pedig
fél hitbér jár, és honnan fizetik a hitbért? 131
97. « Miként követelhető egyszerre a leány negyed is és a hitbér is? 131
98. « Miképen lehet és miképen nem lehet az asszonyokat férjeik
fekvő jószágaiból kitenni? és ezeknek ingó javairól 132
99. « A férj ingó vagyonának megosztásáról annak özvegye, gyermekei és atyafiai között 133
100. « A jegyajándékról és a menyasszonynyal s a menyasszonynak menyekző idején adott dolgokról 134
101. « Az elhúnytnak ötven számon alúl lévő méneséről 134
102. « A férjnek birtokjogairól, melyeket a feleségével kötött házasság tartama alatt szerzett 135
103. « Hogy az asszony a maga hitbérét férjének ama fekvő jószágaiból is kikaphatja, melyeket az zálogul kötött le 136
104. « Hogy a feleség hitbére a férj bűntette miatt nem vész el 137
105. « Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti, de jegyajándékát nem 137
106. « A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött házasságról 138
107. « Miképen tudjuk meg, hogy a vérrokonok rokonságuk tudatában kötötték meg egymás közt a házasságot? 139
108. « Hogy a vérrokonok között a rokonság nem tudása a gyermekek törvényességét, tudása pedig azok törvénytelenségét hozza magával 139
109. « Miképen engedheti el a feleség férjének a maga hitbérét? 140
110. « A férj feleségének és viszont a feleség férjének fekvő jószágaira nézve miként tehet bevallást? 140
111. A gyermekek törvényes és nem törvényes koráról és azok ügyvédvallásáról 141
112. Kiket tekintünk önjogúaknak? és a gyermekek háromféle gyámságáról 143
113. Az első, vagyis úgynevezett törvényes gyámságról 143
114. A második, vagyis úgynevezett végrendeleti gyámságról 144
115. A harmadik, vagyis úgynevezett rendelt gyámságról 145
116. Milyen sorrendben következnek a gyámságban a fiágon lévő
atyafiak és milyenben a nőágon levők 146
117. Mit kell tenni a gyámságra nézve akkor, ha a birtokjogok
mind a két ágat illetik ? 147
118. Mit jelent az «agnatio» és «cognatio», vagy az «agnatus» és
«cognatus» ? 148
119. Vajjon a végrendeleti gyámság lerontja-e a törvényest és
megfordítva 148
120. A gyámságban következést illető két nevezetes következtetés 149
121. Azokról az esetekről, a melyekben az atyafiakat gyámságra nem bocsátják 150
122. Hányféle módon menthetik magukat a gyámok a gyámság terhe alól? 151
123. Hogy a gyámok a gyámság tisztét híven tartoznak viselni, és hányféle módon teszik magukat gyanúsakká? 152
124. Miképen lehet a gyámokat bevádolni? És az őrült gyámgyermekekről 153
125. Hogy a fejedelem törvényszakokon kívül is gondoskodhatik gyámról 154
126. Hogy a gyámok gyámgyermekeik minden ügyében eljárhatnak 154
127. A gyámgyermekek életkorának megvizsgálásáról és a korlevelekről 155
128. Milyen ereje van a korleveleknek és miképen lehet a teljes koron alúl tett bevallásokat visszavonni? 155
129. Hogy az árvák az ellenük gyermekkoruk idején indított perekben felelni nem tartoznak 156
130. Hogy a gyámgyermekek az apjuk életében kezdett perekben felelni kénytelenek 157
131. Még egy esetről, melyben a nem törvényes korú gyámgyermekek is tartoznak felelni 158
132. Hogy azok, kik a gyámgyermekeket perbe hívják, ezek diján maradnak 159
133. Mi az ingó és ingatlan javak becsűje és miképen történik ez? 159
134. Hányféle módon és minő tekintetekből történik a fekvő jószágok és dolgok becsüje ? 164
A második részben:
1. czim : Nemes Magyarország jogainak és szokásainak második részéről általában X. 167
2. « Hányféleképen értjük a közönséges végzeményt? 167
3. « Kik alkothatnak törvényeket és statútumokat 169
4. « Kiket értünk a nép és kiket a köznép elnevezése alatt? 170
5. « A rendeletek és statutumok kiket köteleznek ? 170
6. « Honnan eredt a mi szokásunk, melyet a törvénykezésben meg
kell tartanunk 171
7. « A kiváltság meghatározása, és hányféle a kiváltság? 173
8. « Vajjon a kiváltság eltörli-e a végzeményt és viszont? 174
9. « Hogy a kiváltság kétféle tekintet alá eshetik és kétféleképen kelhet. És először törvényesen 174
10. « Hogy a kiváltság másoknak kétféle módon válhatik sérelmére 175
11. « Második módon a kiváltság törvény ellenére kél 176
12. « A kiváltság hányféle módon veszti erejét ? 177
13. « Miképen határozzuk meg a pecsétet és hogy a pecsét kétféle 179
14. « Királyaink közül kiknek kiváltságait tartjuk meg és kiknek nem? 180
15. « Mit kell tartanunk a levelek és kiváltságok átiratairól ? 197
16. « Azokról a kiváltságokról, a melyek «de cuius vel quorum notitia» záradékkal készültek, és az álarczokról vagy színlelt személyekről 198
17. « Mire kell figyelnünk a hamis levelek megvizsgálásánál? 199
18. « A perbehivásokról 200
19. « Miképen és kiknek kell a perbe hívásokat végbe vinni? 201
20. « A személyes idézésről, megintésről és eltiltásról 202
21. « A káptalanok és konventek bizonyságainak a végrehajtásokra való kiküldéséről 204
22. « Annak büntetéséről, a kiről megtudják, hogy egy és ugyanazon ügyben mint királyi ember és egyszersmind mint ügyvéd szerepelt 205
23. « Annak büntetéséről, ki elhaltat vagy gyermeket hív perbe vagy nemest törvény elé állít 206
24. « A zálogos jogokat és hitbéreket illető megintések teljesítéséről és az erre következő büntetésekről 206
25. « A perbehivásnak eme záradékáról: «Litis pendentia»; mit hoz magával? 208
26. « A perbehívásban három dolognak világos megjelölése szükséges 208
27. « Mi a közös tanuvallatás és hányféle feltétel szükséges annak eszközlésére? 209
28. « Miképen kell közös tanú vallatáskor a tanukat kihallgatni és azok büntetéséről, kiket tanuságtételre felhívnak és megjelenni vonakodnak 211
29. « Hogy a tanuk neveit kétféle okból szokták a tudósító levélbe beírni 212
30. czim : A hamis esküvők és hitszegők vagy úgynevezett dudasok» büntetéséről 213
31. « Hogy a közös tanuvallatásnak két ízben való eszközlése nincs megengedve 214
32. « Miképen kell a perlekedők részére a közös tanuvallatás után és előbb is az esküt odaítélni ? 214
33. « Vajjon kártérítés dolgában a nemesnek paraszt mellett, és viszont, tett esküje foganatos-e ? 216
34. « Az okiratok dolgát illető eskünek megítéléséről és elrendeléséről 217
35. « Mely esetekben kell az eskütársak neveit följegyezni ? 218
36. « Annak büntetéséről, ki mást nem nemesnek vagy becstelennek mond és a hitletételeknek különböző kimeneteléről 219
37. « Miképen száll az az eskü, melyet az apa, közbejött halála miatt, le nem tehetett, az ő fiára vagy atyafiára át? 220
38. « Vajjon ugyanazon peres ügyben egy eskütárs a maga esküjével több személyt tisztázhat-e a vád alól ? 220
39. « Hogy fejedelmünk sem főbenjáró ítélet alá nem eshetik, sem saját személyében más ellenében, sőt jogait előadni sem
tartozik 221
40. « A főpap és báró urak, püspöksüveges apátok és prépostok hitletételének módjáról 222
41. « Mi a szemügyre vétel és miképen kell azt véghez vinni? 222
42. « Az ítéletek fajairól, különbféleségéről és azok végrehajtásáról 223
43. « A főbenjáró Ítélet miben különbözik a fejváltság ítéletétől 224
44. « Azokról az esetekről, melyekben az egyházi személyek ellen is főbenjáró Ítéletet hoznak 225
45. « Miképen kell az egyházi személyeknek az adósságokat és károkat megtéríteniük? 226
46. « Mi módon kell a káptalant vagy konventet együttesen és a magánszemélyeket külön-külön elitélni? 227
47. « Mit kell tennünk, ha egyes káptalani személyt elitélnek? 228
48.' « Azoknak a károknak megtérítéséről, a melyeket az egyházi személyek tisztjei okoznak 228
49. « Mi módon kell ítéletet hozni a főpapra a káptalannal együttesen és külön-külön? 229
50. « Az ujonan választott főpap urak egy évi perhaladékáról 230
51. « Hogy az egyházak főpapjait elődeik vétkei miatt elmarasztalni nem lehet 231
52. « Hogy birtokjogot illető peres ügy egyházi törvényszékek előtt nem tárgyalható, még ha fogadalom vagy végrendelkezés
jönne is közbe 232
53. « Mit tehet a káptalani tisztviselő vagy dékán, mikor a káptalan jobbágyai közt jár el 233
54. « Az aurániai perjelről és ennek állásáról s az ellenében hozott Ítéletekről 234
55. « A főbenjáró Ítéletről és végrehajtása soráról 235
56. czim : Miképen kell az Ítélet alapján elfoglalt fekvő jószágokat a biró és az ellenfél kezeiből kiváltani ? 236
57 « Minő hatálya van az elitélt ember részére adott királyi kegyelemnek ? És a bírót illető részekről 237
58. « Mikor és mi módon lehet a főbenjáró Ítéletben elmarasztaltat letartóztatni? 239
59. « Mi a «helyes mentség», melyet az itélő levélbe szoktak iktatni és mikor van megengedve? 240
60. " Mi módon kell a fiúk, leányok és atyafiak részét az itélet végrehajtásakor kiszakítani ? 241
61. A per közben elhaltak apai vagy atyafiúi jogainak becsüjéről 242
62. « Miképen örökölnek az apának elitélése előtt és után született fiai az apai fekvő jószágokban ? 242
63. « Vajjon az apa elitélése után született fiú az apai fekvő jószágokat visszaválthatja-e ? 243
64. « Hát ha az apát fiával, vagy az összes atyafiakat együttesen itélik el? 244
65. « Vajjon a királyi kúrián hozott itélet alapján a Slavoniában és Erdélyben levő fekvő jószágok is elvesznek-e és viszont? 245
66. « Arról az ítéletről, a melyet a hűtlenség vétke alapján mondanak ki 246
67. «: A kisebb hatalmaskodásokról és ezek tárgyában az itélethozásról 246
68. « Arról az esetről, melyben valakit a kisebb Ítéletnél fogva is letartóztatni lehet 248
69. « A széksértés büntetéséről és a kisebb itélet terhének fizetéséről 250
70. « Mi a patvarkodás és hányféle módon esik meg és annak büntetéséről 251
71. « A patvarkodás dolgát illető nevezetes és figyelemre méltó kérdés 252
72. « A nyelvváltságról és annak büntetéséről 255
73. « Mi a visszaűzés? és annak módjáról és büntetéséről 255
74. « A közönséges végzemény ama czikkelyének magyarázata, mely a visszaűzésröl szól 256
75. « A hűtlenség vétkére nézve az itélet meghozásának és kimondásának három módja van 259
76. « Vajjon az, a ki nem állt a perben, használhat-e visszaűzést? 261
77. « A perújításról, valamint annak módjáról, rendjéről és folyásáról 263
78. « Vajjon nyerhet-e perújítást az, a ki a perben el nem bukott? 265
79. « Mi az ügyvédszó visszahúzása és hol kell annak történnie? 266
80. ^ Milyen módon és minő teher mellett kell az ügyvédszót visszahúzni? 266
81. « Az ügyvédszót kétféle módon szokás visszahúzni 267
82. « Hogy a perleszállítás kétféle módon szokott történni 269
83. « Miképen kell a pert Ítélethozatal előtt és miképen azután leszállítani ? 273
84. « Miképen kell azokkal elbánni, a kik másnak perébe avatkoznak 275
85. czim : Vajjon, ha a felperes a pertől eláll, folytathatja-e azt a beavatkozó ? 277
86. « Miképen kell azokat a birságokat behajtani, melyek a perek folyása alatt össze szoktak gyűlni ? 278
A harmadik részben:
1. czim: Az ország jogainak és szokásainak harmadik részéről általában 281
2. « Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statútumokat ? 282
3. « Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáról 283
4 « Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk 285
5. « Mi a homagium és hányféle értelme van ? 286
6. « A vármegyei ispánok székeiről miképen küldik fel a pereket a királyi curiába és azokon a székeken az ügyvédszó visszahívásáról 287
7. « Milyen pereket kell a királyi curiától a megyei ispánok elébe ismét visszaküldeni ? 287
8. « A szabad városokról és ezek állapotáról általában 289
9. « Hogy a szabad városok polgárai díjaikra nézve a nemesekkel egyenlők 290
10. « A szabad városok polgárainak peres ügyeit miképen küldik fel a királyi tárnokmester elibe? 290
11. « A szabad városok polgárainak peres ügyeiben miképen kell perújítást kérni ? 291
12. « A polgárok között az idegen tanú vallomásának el nem fogadásáról 293
13. « A biró és az esküdt polgárok előtt történő bevallásokról 293
14. « Polgárok között miképen kell az örökség uralmába lépni? 293
15. « A polgárok közt megtartatni szokott törvényes elévülésről 294
16. « Polgárok között miképen kell az örökséget és tartozékait birtokba venni? 295
17. « A polgárok adósságairól, ha minden bizonyíték hiányzik 295
18. « Azokról a polgárokról, a kiknek mások földén örökségük van 295
19. « Birtokjogaikra nézve a városok miképen tartoznak törvényt állani? 296
20. « A polgárok miképen büntethetik a nyilvános gonosztevőket? 297
21. « A gyilkosságról, melyet valaki önvédelmezése közben követ el 298
22. « Hányféleképen és hogyan kell a védelmet értenünk? 299
23. Vajjon fenyegetés miatt szabad-e valakit megtámadni? 300
24. « Vajjon segítségére lehet-e egyik ember a másiknak ? 301
25. « A jobbágyoknak nevezett falusiak állapotjáról és törvényeiről 301
26. « A jobbágyok részéről való igazságszolgáltatás módjáról és rendjéről 303
27. « Miképen ítélik meg az esküt a jobbágyoknak és a nem nemes cselédeknek? 306
28. czim: Miképen kell a kárt és adósságot azokon a parasztokon felvenni, a kiknek ingóságuk és örökségük nincsen? 308
29. « Miképen osztják meg a parasztok ingó és ingatlan javait a fiuk és leányok között ? 309
30. « Miképen háramlik a végrendelkezés nélkül elhalt paraszt vagyona a földesúrra ? 310
31. « Hogy a parasztok saját személyökben a nemesekkel perbe nem bocsátkozhatnak 311
32. « Miképen kell a megyei ispánoknak és a kiváltsággal ellátott nemeseknek a gonosztevőket megbüntetniök? 312
33. « Miképen kell azokat a károkat megtéríteni, melyeket a marhák és barmok okoztak? 313
34. « Az ellopott és a táborban vagy táboron kivül megtalált lóról 314
35. « A perek átküldéséről és az átküldő levelekről 314
36. « Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak a keresztyének ellenében kell tenniök 315

Témakörök