Werbőczy István Hármaskönyve

Tartalom

Ajánlás ----------------------- 3
Hozzájárulás _ _ _ _ _ ..... ......... _ _ _ _ ____ _ _ _ 13
Az előbeszédben:
1. czim : Az igazságról: ennek meghatározása és felosztása ..... 21
2. « A jogról és a jognak felosztásairól ....... 23
3. « Miben különböznek egymástól a természeti jog, a nemzetek
joga és a polgári jog...... 27
4. « A hadi jogról és a jogtudományról ......29
5. « Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között.... 29
6. « A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről..... 29
7. « Miért vannak alkotva a törvények és a törvények négyféle
tisztéről....... 33
8. « A statutumról és helyhatósági jogról.........35
9. « Vajjon az egyházi, vagy természeti, vagy isteni joggal ellen-
kező statutumnak van-e ereje? _ _ _ _ _ _ _ _ 35
10. « Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére?......37
11. « Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hár-
mas erejéről....................41
12. « Az egymással ellenkező törvényről, statutumról és a szokás-
ról mit kell tartanunk? .... .... ....... .... .... 41
13. « Mi a bíró, mi a bírói vizsgálat, mi az ügy, mi a felperes és
alperes ? ....... .... .... .... .... .... .... ...... 43
14. « Mi szükséges az ítélésre, hogy az az igazság cselekvése le-
gyen ? továbbá a joghatóságról és a jó bíró tisztéről és
kellékeiről .... .... .... .... ..... 45
15. « Vajjon a bíró a perben felhozottak és bizonyítottak alapján,
avagy lelkiismerete szerint tartozik-e ítélni?........ ... 47
16. « A bírónak kétféle, tudniillik: valóságon és a perben mondot-
takon nyugvó lelkiismeretéről . ............ .... ....49
Az első részben:
1. czím : Nemes Magyarország jogainak és szokásainak hármas fel-
osztásáról általában ........... ......... 53
2. « Hogy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy és ugyan-
azzal a szabadsággal élnek ....... .... .... .... .... ....... 55
3. czim Nemességünk eredetéről és arról, hogy az uralkodást mikép
ruházták át fejedelmünkre............ 57
4. Hogy a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb
érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősítik meg.... 59
5. Hogy szolgálataival szerzett javairól mindenki szabadon ren-
delkezhetik..........61
6. Hogy nemessé birtokadományozás nélkül is lehet valaki és
hogy a törvény előtt a nemesség bizonyítására nemesi czí-
mer nem szükséges ........ 61
« Hogy a nemes atyától és nem nemes anyától született gyer-
mekek valóságos nemesek, de nem megfordítva ..... 63
8. « Hogy az örökbefogadás is nemesít ....... 65
9. A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról ............ 65
10. Hogy fejedelmünk az ország minden báró urának és neme-
}, V seinek igaz és törvényes utóda ....... 69
« Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok ado-
mányozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi egyéb
joghatóságot magának fönn nem tartott...... 71
12. « Hogy minden főpap, úr és egyházi személy a királynak hű-
ségi hódolattal tartozik, és hogy világi javaikra nézve a
világi bíróságok alá tartoznak ....... 73
13. « A királyi adományokról és nemeikről általában ...... 75
14. « A hűtlenség vétkének eseteiről....... 77
15. « Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai királyi
adományozás alá nem tartoznak......... 79
16. « Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró ítélet kétféleképen
különbözik egymástól........ 79
17. « Kiket értünk az örökösök és maradékok alatt és mely fekvő
jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mind a kettőt.... 81
18. « Miért nem illetik a leányágat szolgálatok fejében adományul
nyert birtokjogok? .......83
19. Ellenben miért illetik a pénzen vásárolt birtokjogok a leány-
és fiágat egyaránt ? ...... 83
20. « Vajjon a hűtlenség vétke miatt elmarasztaltaknak mind a két
ágat illető fekvő jószágai megkegyelmezés esetében ismét
mind a két ágat illetik-e ?............. 85
21. « Vajjon mind a két ágat illetik-e a szolgálatokért és egyszersmind pénzért adományozott fekvő jószágok?........ 85
22. « Az adománynak erről a záradékáról «per defectum seminis»
vagyis «magszakadásnál fogva», mit kell értenünk a «mag»
alatt?........ 87
23. « Meddig tart a királyi jog, s mennyi idő alatt évül el?..... 87
24. « A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása ....... 89
25. Hogy azok, kik királyi jog czímén igaztalanul kérnek föl fekvő jószágokat, ezeknek örök becsűjén maradnak......91
26. « Hogy azok, kik valakinek magszakadása czimén kérnek föl fekvő jószágokat, semmi terhen sem maradnak....... 91
27. Hogy peres jószágok magszakadás czímén fel nem kérhetők.... 93
28. czim : Hogy a királyi adomány által szerzett fekvő jószágok akkor
sem illetik a leányágat, ha az ellenmondók valamely pénzösszeget kaptak...... 93
29. Hogyan kell eljárni a magszakadás czimén nyert királyi adomány esetében ...95
30. « A magszakadás czimén felkért fekvő jószágokról szóló törvényczikkely magyarázata ......... 97
31. . « Arról, a ki királyi jogon másnak perébe avatkozik.... 99
32. « Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt törvényes iktatással kell megerősíteni ....... 99
33. Meddig tart a végrehajtás czéljából az iktató, határjáró, megintő és rövid idéző levelek ereje? ...........99
34. Minő erejük van az adományok iktató leveleinek a szolgálatok felsorolása mellett és minő e nélkül?.......101
35. « A királyi jóváhagyó levelekről, melyekbe a bevallás tartalma
nincs szórói-szóra beírva ....... 101
36. « A királyi új adományról általában és honnan veszi eredetét? ...101
37. « Az új adomány magyarázata, és hogy azt kétféleképen lehet
értenünk...... 101
38. « Miből ered a vértagadás........ 105
39. « A vértagadás meghatározása és ennek büntetéséről ..... 105
40. « Hogyan osztozzanak a testvérek az apai és ősi fekvő jószágokban? .... 107
41. « Mi történik, ha az apai ház kőből van, vagy nagy költségekkel épült ?... 109
42. « Hogy az okiratoknak gondját a legidősebb fitestvér viseli . 109
43. « A testvérek szerzett fekvő jószágának megosztásáról és az
adománynak e záradékáról «per cum» azaz «általa» ..... 111
44. « Mi történik akkor, ha valamelyik testvér azokat a fekvő jószágokat, melyeket maga szerzett, magának akarja tartani?..... 113
45. « Hogy az apáról való testvéreknek a fekvő jószágokban nem
per útján kell megosztozniok......... 113
46. « Mikor kell az osztályos atyafiak közt a fekvő jószágokban új
osztályt megengedni és mikor nem?...... 115
47. « Hogy az atyafiak között megosztott összes fekvő jószágok
valamelyikük magvaszakadtával, még házasság közbejöttével is, a másikra háramlanak........115
48. « Vajjon a férjnek és feleségnek együttesen adományozott fekvő
javak a férj magvaszakadtával feleségére szállanak-e és
viszont? ........... 117
49 « Vajjon a hűtlenségben elmarasztalt javai szállhatnak-e a királyi jóváhagyás mellett testvérré fogadottra ?.......119
50. « Két testvér, külön-külön fiúsitott leányainak örökléséről mit
kell tartanunk ? .........119
51. « A jószágoknak megosztásáról az atyák és fiak közt és az atyai
hatalomról ........ 121
52. « Azok az esetek, melyekben az apa fiát a jószágok megosztására kényszeritheti..........123
53. Azokról az esetekről, a melyekben megfordítva a fiú osztozhatik meg az apjával ...123
54. Az osztálynak még egy esetéről és a fiut anyai jogon illető
fekvő jószágokról ....... 125
55. Hogy az őrjöngő és bárgyú fiúk mind atyai hatalom alatt
maradnak ........ 127
56. Az atyai hatalom megszűnésének és eltörlésének módjairól ....127
57. Hogy minden úr és nemes saját fekvő jószágairól szabadon
rendelkezhetik .......129
58. Hogy az ősi fekvő jószágokat az apa, a fiúk sérelmére el nem
idegenítheti ........ 129
59. Mi a tehervállalás és hányféleképen lehet a fiúknak és atyafiaknak terhét magára vállalni? . ....... 131
60. A birtokeladást szükségképen megelőző törvényes megintésről_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 133
61. Mikép kell az egyik fiútestvérnek azt az osztályrészt visszaszereznie, a melyet a másik testvér eladott vagy elzálogosított?................. 135
62. Néhány vissza nem vonható bevallásról........ 137
63. Azokról a bevallásokról, a melyekhez a törvényes iktatás szükséges és a melyekhez nem szükséges ............. 137
64. A királyi jóváhagyás meghatározása.................. 139
65. A királyi jóváhagyás mely bevallásokhoz szükséges és melyekhez nem..... 139
66. Mi a szerződés és mikor szükséges ahhoz a törvényes iktatás ?.... 141
67. Hogy valaki kétféle módon mondható a fekvő jószágok urának. És végül a szerződésekről ........ 141
68. Hogy a fekvő jószágok erőszakos elfoglalóit, azokból viszont
erőszakkal kivetni szabad......143
69. A «nil juris» záradékról és arról, hogy mely fekvő jószágok
szállanak ismét vissza az ajándékozóra vagy eladóra....... 145
70. Mi a fekvő jószágoknak kölcsönös cseréje és miért gondolták azt ki? ...... 145
71. Mi történik a csalárdúl és színlelve tett és létesült cserével? ....147
72. Mikor nem lehet a cserét semmi módon visszavonni?.....147
73. Ha a cserénél pénzátadás is történt, vajjon az ilyen fekvő
jószágok illetik-e a leányágat? ....... 149
74. Mirevaló a szavatosság vagy az előre vállalt mentesítő biztosíték......149
75. Kiket értünk törvényes megtámadók alatt ?.......151
76. A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető nevezetes
kérdés .........151
77. Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem léphetnek fel.... 153
78. Miképen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása
szükséges ahhoz, az esetek különféleségéhez képest?.... 153
79. Minő időközben nem foly az elévülés, s mikor nincs helye
annak ?..... ......155
80. czim : A zálogos birtokjogokról általában..... 157
81. « Mi a fekvő jószágok elzálogosítása és hányféleképen ért-
sük azt?....... 157
82. « Miképen kell érteni azt, hogy a zálogos fekvő jószágokra
elévülésnek nincs helye...... 159
83. « Hogy a birtokjogokat közbecsűjökön túl nem lehet elzálo-
gosítania..... ........ 161
84. « A határelkülönitésről és igazításról általában...... 163
85. Mikép értjük azt, hogy a határigazitásban elévülésnek nincs
helye? ......165
86. « Mely határleveleknek van, és melyeknek nincs erejük? 167
87. « Mit kell tartanunk azokról a földekről, melyeket a folyam
árja szakasztott el? ....... 169
88. « A negyedjog meghatározása és hogy kinek részére kell azt
fizetni ? ...... 171
89. « A negyedjogok, vagyis a leánynegyed kifizetésének módjáról ...171
90. « Hogy abban az esetben, ha az egyik leánynak a leánynegye-
det megadták, a másik az örökséget még perelheti....... 173
91. « Hogy a hajadon leányok bevallásokat nem tehetnek..... 173
92. « Miképen maradjanak a hajadonok kiházasitásuk idején belül
az apai házban........... 173
93. « A hitbér és jegyajándék meghatározása- ............. 173
94. « Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket értünk
ez elnevezés alatt? 177
95. « Hogy a hitbért részint pénzül, részint könnyen eladható dol-
gokkal kell kifizetni és melyek a könnyen eladható dolgok?... 177
96. « Hogy az asszonynak első férjétől egész, a másodiktól pedig
fél hitbér jár, és honnan fizetik a hitbért?.. ........ 179
97. « Miként követelhető egyszerre a leány negyed is és a liitbér is?..... 179
98. « Miképen lehet és miképen nem lehet az asszonyokat férjeik
fekvő jószágaiból kitenni? és ezeknek ingó javairól.... 179
99. « A férj ingó vagyonának megosztásáról annak özvegye, gyer-
mekei és atyafiai között ....... 181
100. « A jegyajándékról és a menyasszonynyal s a menyasszony-
nak menyekző idején adott dolgokról.......183
101. « Az elhúnytnak ötven számon alúl lévő méneséről ....183
102. « A férjnek birtokjogairól, melyeket a feleségével kötött házas-
ság tartama alatt szerzett.................... 185
103. « Hogy az asszony a maga hitbérét férjének ama fekvő jószá-
gaiból is kikaphatja, melyeket az zálogul kötött le...... 187
104. « Hogy a feleség hitbére a férj bűntette miatt nem vész el...... 187
105. « Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti, de
jegyajándékát nem....... 187
106. « A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött házas-
ságról ........189
107. « Miképen tudjuk meg, hogy a vérrokonok rokonságuk tuda-
tában kötötték meg egymás közt a házasságot?...... 191
108. « Hogy a vérrokonok között a rokonság nem tudása a gyer-
mekek törvényességét, tudása pedig azok törvénytelenségét hozza magával... 191
109. « Miképen engedheti el a feleség férjének a maga hitbérét?.... 191
110. « A férj feleségének és viszont a feleség férjének fekvő jószágaira nézve miként tehet bevallást?....... 193
111. A gyermekek törvényes és nem törvényes koráról és azok
ügyvédvallásáról ....... 195
112. Kiket tekintünk önjogúaknak? és a gyermekek háromféle
gyámságáról ........ 197
113. Az első, vagyis úgynevezett törvényes gyámságról..... 197
114. A második, vagyis úgynevezett végrendeleti gyámságról ....199
115. A harmadik, vagyis úgynevezett rendelt gyámságról ... 199
116. Milyen sorrendben következnek a gyámságban a fiágon lévő
atyafiak és milyenben a nőágon levők .........201
117. Mit kell tenni a gyámságra nézve akkor, ha a birtokjogok
mind a két ágat illetik ?...... 203
118. Mit jelent az «agnatio» és «cognatio», vagy az «agnatus» és
«cognatus» ? ...... 203
119. Vajjon a végrendeleti gyámság lerontja-e a törvényest és
megfordítva ....... 203
120. A gyámságban következést illető két nevezetes következtetés ...205
121. Azokról az esetekről, a melyekben az atyafiakat gyámságra
nem bocsátják........205
122. Hányféle módon menthetik magukat a gyámok a gyámság
terhe alól?........ 207
123. Hogy a gyámok a gyámság tisztét híven tartoznak viselni,
és hányféle módon teszik magukat gyanúsakká? .....207
124. Miképen lehet a gyámokat bevádolni? És az őrült gyámgyermekekről...209
125. Hogy a fejedelem törvényszakokon kívül is gondoskodhatik
gyámról ....... 209
126. Hogy a gyámok gyámgyermekeik minden ügyében eljárhatnak .............211
127. A gyámgyermekek életkorának megvizsgálásáról és a korlevelekről ....211
128. Milyen ereje van a korleveleknek és miképen lehet a teljes
koron alúl tett bevallásokat visszavonni? ........ ..........211
129. Hogy az árvák az ellenük gyermekkoruk idején indított perekben felelni nem tartoznak........ 213
130. Hogy a gyámgyermekek az apjuk életében kezdett perekben
felelni kénytelenek....... 213
131. Még egy esetről, melyben a nem törvényes korú gyámgyermekek is tartoznak felelni ....... 215
132. Hogy azok, kik a gyámgyermekeket perbe hívják, ezek diján
maradnak ....... 217
133. Mi az ingó és ingatlan javak becsűje és miképen történik ez?... 217
134. Hányféle módon és minő tekintetekből történik a fekvő jószágok és dolgok becsüje ? .......221
A második részben:
1. czim : Nemes Magyarország jogainak és szokásainak második részéről általában X. _ ........ 225
2. « Hánvféleképen értjük a közönséges végzeményt?............ 225
3. « Kik alkothatnak törvényeket és statútumokat............ 227
4. « Kiket értünk a nép és kiket a köznép elnevezése alatt? ... 229
5. « A rendeletek és statutumok kiket köteleznek ? ............. 231
6. « Honnan eredt a mi szokásunk, melyet a törvénykezésben meg
kell tartanunk........231
7. « A kiváltság meghatározása, és hányféle a kiváltság? ....... 235
8. « Vajjon a kiváltság eltörli-e a végzeményt és viszont? ........ 237
9. « Hogy a kiváltság kétféle tekintet alá eshetik és kétféleképen
kelhet. És először törvényesen ................................237
10. « Hogy a kiváltság másoknak kétféle módon válhatik sérelmére...
11. « Második módon a kiváltság törvény ellenére kél ............ 239
12. « A kiváltság hányféle módon veszti erejét ? ............... 241
13. « Miképen határozzuk meg a pecsétet és hogy a pecsét kétféle.... 245
14. « Királyaink közül kiknek kiváltságait tartjuk meg és kiknek
nem? .........247
15. « Mit kell tartanunk a levelek és kiváltságok átiratairól ?... 271
16. « Azokról a kiváltságokról, a melyek «de cuius vel quorum
notitia» záradékkal készültek, és az álarczokról vagy színlelt személyekről ....271
17. « Mire kell figyelnünk a hamis levelek megvizsgálásánál?... 273
18. « A perbehivásokról .......... 275
19. « Miképen és kiknek kell a perbe hívásokat végbe vinni?..... 277
20. « A személyes idézésről, megintésről és eltiltásról................277
21. « A káptalanok és konventek bizonyságainak a végrehajtásokra
való kiküldéséről ........ 279
22. « Annak büntetéséről, a kiről megtudják, hogy egy és ugyanazon ügyben mint királyi ember és egyszersmind mint
ügyvéd szerepelt ........ 281
23. « Annak büntetéséről, ki elhaltat vagy gyermeket hív perbe
vagy nemest törvény elé állít..........283
24. « A zálogos jogokat és hitbéreket illető megintések teljesítéséről és az erre következő büntetésekről........ 285
25. « A perbehivásnak eme záradékáról: «Litis pendentia»; mit hoz
magával? .......285
26. « A perbehívásban három dolognak világos megjelölése szükséges ..... 285
27. « Mi a közös tanuvallatás és hányféle feltétel szükséges annak
eszközlésére? ....... 287
28. « Miképen kell közös tanú vallatáskor a tanukat kihallgatni ? és
azok büntetéséről, kiket tanuságtételre felhívnak és megjelenni vonakodnak... 28L
29. « Hogy a tanuk neveit kétféle okból szokták a tudósító levélbe
beírni..............291
30. czim : A hamis esküvők és hitszegők vagy úgynevezett dudasok»
büntetéséről ..........: ............... _ 291
31. « Hogy a közös tanuvallatásnak két ízben való eszközlése nincs
megengedve ......... ....... .......... 293
32. « Miképen kell a perlekedők részére a közös tanuvallatás után
és előbb is az esküt odaítélni ? ........................293
33. « Vajjon kártérítés dolgában a nemesnek paraszt mellett, és
viszont, tett esküje foganatos-e ? ..... ........... ....... 295
34. « Az okiratok dolgát illető eskünek megítéléséről és elrendeléséről ........ 295
35. « Mely esetekben kell az eskütársak neveit följegyezni ?....... 297
36. « Annak büntetéséről, ki mást nem nemesnek vagy becstelennek mond és a hitletételeknek különböző kimeneteléről..... 297
37. « Miképen száll az az eskü, melyet az apa, közbejött halála
miatt, le nem tehetett, az ő fiára vagy atyafiára át? ...... 299
38. « Vajjon ugyanazon peres ügyben egy eskütárs a maga esküjével több személyt tisztázhat-e a vád alól ? .............. 299
39. « Hogy fejedelmünk sem főbenjáró ítélet alá nem eshetik, sem
saját személyében más ellenében, sőt jogait előadni sem
tartozik.......299
40. « A főpap és báró urak, püspöksüveges apátok és prépostok
hitletételének módjáról ......... 301
41. « Mi a szemügyre vétel és miképen kell azt véghez vinni?...... 301
42. « Az ítéletek fajairól, különbféleségéről és azok végrehajtásáról..... 305
43. « A főbenjáró Ítélet miben különbözik a fejváltság ítéletétől..... 307
44. « Azokról az esetekről, melyekben az egyházi személyek ellen
is főbenjáró Ítéletet hoznak........ ..................... 307
45. « Miképen kell az egyházi személyeknek az adósságokat és
károkat megtéríteniük?... .................... 309
46. « Mi módon kell a káptalant vagy konventet együttesen és a
magánszemélyeket külön-külön elitélni? .................... 311
47. « Mit kell tennünk, ha egyes káptalani személyt elitélnek? .....311
48.' « Azoknak a károknak megtérítéséről, a melyeket az egyházi
személyek tisztjei okoznak....... 311
49. « Mi módon kell ítéletet hozni a főpapra a káptalannal együttesen és külön-külön ?- ...............313
50. « Az ujonan választott főpap urak egy évi perhaladékáról .....315
51. « Hogy az egyházak főpapjait elődeik vétkei miatt elmarasztalni nem lehet .... 317
52. « Hogy birtokjogot illető peres ügy egyházi törvényszékek előtt
nem tárgyalható, még ha fogadalom vagy végrendelkezés
jönne is közbe........ 319
53. « Mit tehet a káptalani tisztviselő vagy dékán, mikor a káptalan jobbágyai közt jár el ........... 321
54. « Az aurániai perjelről és ennek állásáról s az ellenében hozott Ítéletekről... 321
55. « A főbenjáró Ítéletről és végrehajtása soráról ......323
S6, czim : Miképen kell az Ítélet alapján elfoglalt fekvő jószágokat a biró
és az ellenfél kezeiből kiváltani ?.............................. 325
57 « Minő hatálya van az elitélt ember részére adott királyi kegyelemnek ? És a bírót illető részekről .....325
58. « Mikor és mi módon lehet a főbenjáró Ítéletben elmarasztaltat letartóztatni? ..327
59. « Mi a «helyes mentség», melyet az itélő levélbe szoktak iktatni
és mikor van megengedve? ...........329
60. " Mi módon kell a fiúk, leányok és atyafiak részét az itélet
végrehajtásakor kiszakítani ? .... ...............329
61. A per közben elhaltak apai vagy atyafiúi jogainak becsüjéről... 331
62. « Miképen örökölnek az apának elitélése előtt és után született fiai az apai fekvő jószágokban ?.... .....331
63. « Vjjon az apa elitélése után született fiú az apai fekvő jószágokat visszaválthatja-e ? .........333
64. « Hát ha az apát fiával, vagy az összes atyafiakat együttesen
Ítélik el? ........333
65. « Vajjon a királyi kúrián hozott itélet alapján a Slavoniában
és Erdélyben levő fekvő jószágok is elvesznek-e és viszont? .....333
66. « Arról az ítéletről, a melyet a hűtlenség vétke alapján mondanak ki .... 335
67. «: A kisebb hatalmaskodásokról és ezek tárgyában az itélethozásról .... . 335
68. « Arról az esetről, melyben valakit a kisebb Ítéletnél fogva is
letartóztatni lehet .....339
69. « A széksértés büntetéséről és a kisebb itélet terhének fizetéséről... 341
70. « Mi a patvarkodás és hányféle módon esik meg és annak
büntetéséről ....... 343
71. « A patvarkodás dolgát illető nevezetes és figyelemre méltó
kérdés....... 343
72. « A nyelvváltságról és annak büntetéséről ..... ............ 347
73. « Mi a visszaűzés? és annak módjáról és büntetéséről.... 347
74. « A közönséges végzemény ama czikkelyének magyarázata,
mely a visszaűzésröl szól............ 349
75. « A hűtlenség vétkére nézve az itélet meghozásának és kimondásának három módja van ....... ..... 351
76. « Vajjon az, a ki nem állt a perben, használhat-e visszaűzést?.... 353
77. « A perújításról, valamint annak módjáról, rendjéről és folyásáról ..355
78. « Vajjon nyerhet-e perújítást az, a ki a perben el nem bukott?... 359
79. « Mi az ügyvédszó visszahúzása és hol kell annak történnie?.... 359
80. ^ Milyen módon és minő teher mellett kell az ügyvédszót
visszahúzni?..... ..........359
81. « Az ügyvédszót kétféle módon szokás visszahúzni..... 361
82. « Hogy a perleszállítás kétféle módon szokott történni..... 361
83. « Miképen kell a pert Ítélethozatal előtt és miképen azután leszállítani ? - ........... ............ .365
84. « Miképen kell azokkal elbánni, a kik másnak perébe avatkoznak.......... .........367
85. czim : Vajjon, ha a felperes a pertől eláll, folytathatja-e azt a beavatkozó ?...369
86. « Miképen kell azokat a birságokat behajtani, melyek a perek
folyása alatt össze szoktak gyűlni ?..... 371
A harmadik részben:
1. czim: Az ország jogainak és szokásainak harmadik részéről általában ..... 375
2. « Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statútumokat ?.... 377
3. « Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáról .... ........ 381
4 « Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk..... 383
5. « Mi a homagium és hányféle értelme van ?....385
6. « A vármegyei ispánok székeiről miképen küldik fel a pereket
a királyi curiába és azokon a székeken az ügyvédszó visszahívásáról .... .... 385
7. « Milyen pereket kell a királyi curiától a megyei ispánok elébe
ismét visszaküldeni ? .... .... ....... .... ........ .... .... 389
8. « A szabad városokról és ezek állapotáról általában..... 389
9. « Hogy a szabad városok polgárai díjaikra nézve a nemesekkel egyenlők.. 391
10. « A szabad városok polgárainak peres ügyeit miképen küldik
fel a királyi tárnokmester elibe?...... 391
11. « A szabad városok polgárainak peres ügyeiben miképen kell
perújítást kérni ? ....... 393
12. « A polgárok között az idegen tanú vallomásának el nem fogadásáról ..... 393
13. « A biró és az esküdt polgárok előtt történő bevallásokról ... 395
14. « Polgárok között miképen kell az örökség uralmába lépni?... 395
15. « A polgárok közt megtartatni szokott törvényes elévülésről ... 395
16. « Polgárok között miképen kell az örökséget és tartozékait birtokba venni? .... 397
17. « A polgárok adósságairól, ha minden bizonyíték hiányzik.... 397
18. « Azokról a polgárokról, a kiknek mások földén örökségük van..... 397
19. « Birtokjogaikra nézve a városok miképen tartoznak törvényt
állani? .........397
20. « A polgárok miképen büntethetik a nyilvános gonosztevőket?..... 399
21. « A gyilkosságról, melyet valaki önvédelmezése közben követ el ...... 401
22. « Hányféleképen és hogyan kell a védelmet értenünk?........ 401
23. Vajjon fenyegetés miatt szabad-e valakit megtámadni?..... 403
24. « Vajjon segítségére lehet-e egyik ember a másiknak ? .... 403
25. « A jobbágyoknak nevezett falusiak állapotjáról és törvényeiről... 403
26. « A jobbágyok részéről való igazságszolgáltatás módjáról és
rendjéről ........... 407
27. « Miképen ítélik meg az esküt a jobbágyoknak és a nem nemes cselédeknek?.. 411
28. czim: Miképen kell a kárt és adósságot azokon a parasztokon felvenni, a kiknek ingóságuk és örökségük nincsen? ... 413
29. « Miképen osztják meg a parasztok ingó és ingatlan javait a
fiuk és leányok között ? . .... .... ........ .....413.
30. « Miképen háramlik a végrendelkezés nélkül elhalt paraszt
vagyona a földesúrra ? ......... ........ ....... 415
31. « Hogy a parasztok saját személyökben a nemesekkel perbe
nem bocsátkozhatnak ........... .... ........ 417
32. « Miképen kell a megyei ispánoknak és a kiváltsággal ellátott
nemeseknek a gonosztevőket megbüntetniök ? ........ .... 417
33. « Miképen kell azokat a károkat megtéríteni, melyeket a marhák és barmok okoztak ?............ .... ............ .... .... 419
34. « Az ellopott és a táborban vagy táboron kivül megtalált lóról..... 419
35. « A perek átküldéséről és az átküldő levelekről .... .... .... .... 419
36. « Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak a keresztyének ellenében kell tenniök . .. .... .... .... .... .... .... .... 421
A munka befejezése .... .... ....................... .... .... .... 423
Királyi jóváhagyás .... ... .... ........... .... .... 431
Üdvöt az olvasónak .... .... .... .... .................... ....435

Témakörök