Kész a leltár

Előszó

Zollman Péter már fordított magyar költőket angolra: önálló kötetekben publikált Arany balladákat, a Csongor és Tündét, a Kékszakállú herceg várát, Babits Laodameiáját, Kányádi, Kosztolányi és Radnóti verseit, és emellett olyan reprezentatív antológiákba fordított, mint a The Lost Rider (Corvina 1977), In Quest of the Miracle Stag (Chicago-Budapest 1996/2000) valamint szerepelnek fordításai Határ Győző The Right to Sanity (Corvina 1999), Petröczi Éva Peregrinatio Poetica (Budapest 2001), József Attila: Poems and fragments (Kabdebo Tamás kiadásában, 1999) című verseskötetekben.
Ez a figyelemreméltó névsor önmagában jelzi Zollman fordítói és olvasói, írói és kritikusi elkötelezettségét, hiszen a fordító egyszersmind olvasója és kritikusa is az eredeti műnek. E megjelent művek részint megalapozták ezt a kötetet, egyszersmind gazdagították, tágították látóhatárát. Az antológiában hangsúlyosan jelennek meg a két háború közötti modern klasszikusok: Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila és Radnóti; de bemutatja a közelmúlt legjelentősebb költőit: Pilinszkyt, Weörest, Nemes Nagy Ágnest, Kányádit is és Orbán Ottón át a legújabb nemzedéket. Az antológiában azok a nagyhatású szerzők is szerepelnek, akik életük nagy részét nem Magyarországon töltötték, például Faludy György és Határ Győző, és találhatunk eddig kevéssé fordított költőket is, akik közül Baka István, Eörsi István és Lator László nevét említeném. Néhány költő csak egy-egy művel, míg Ady, Pilinszky, Orbán Ottó és Nemes Nagy Ágnes három verssel van jelen. A kötet legátfogóbban Babitsot, József Attilát, Radnótit és Kányádit mutatja be. Vissza