Fülszöveg
Mióta világ a világ, vagyis mióta magunkra eszméltünk és tudjuk, hogy gondolkozunk, azaz ábrándozunk is cs irigykedünk, azóta irigyeljük a fiatalokat. Ez az irigykedés egyénenként és koronként változó.
És ma? . . . Amikor a kitolódott élethatárokon belül a fiatalság is egy évtizeddel tartósabb állapot, mint régebben? Ma, amikor a szellemi és testi érés tulajdonképp sokkal korábban avatná őket felnőttekké - de a természet íme hiába végezvén el a maga dolgát, a társadalmi berendezkedés gyanakodása megnyújtja az ifjúság idejét, bizonyos évek kötelező letöltését csaknem törvényes szigorral írja elő s szinte idézőjelek közé helyezi ezt a különben egyértelmű szót: ,,fiatal" - ma is irigyeljük őket?
Miért? Hogy néha botladozás közben is nyomdafestékhez jut némelyikük? Viszont mások imponálóan biztos szakmai fegyverzettel is hiába kopogtatnak, alig-alig kerülnek a küszöbről beljebb!
Legalább az indulás lehetőségét adjuk hát meg a bizonytalanabbaknak is, a színrelépés izgalmát: hogy a...
Tovább
Fülszöveg
Mióta világ a világ, vagyis mióta magunkra eszméltünk és tudjuk, hogy gondolkozunk, azaz ábrándozunk is cs irigykedünk, azóta irigyeljük a fiatalokat. Ez az irigykedés egyénenként és koronként változó.
És ma? . . . Amikor a kitolódott élethatárokon belül a fiatalság is egy évtizeddel tartósabb állapot, mint régebben? Ma, amikor a szellemi és testi érés tulajdonképp sokkal korábban avatná őket felnőttekké - de a természet íme hiába végezvén el a maga dolgát, a társadalmi berendezkedés gyanakodása megnyújtja az ifjúság idejét, bizonyos évek kötelező letöltését csaknem törvényes szigorral írja elő s szinte idézőjelek közé helyezi ezt a különben egyértelmű szót: ,,fiatal" - ma is irigyeljük őket?
Miért? Hogy néha botladozás közben is nyomdafestékhez jut némelyikük? Viszont mások imponálóan biztos szakmai fegyverzettel is hiába kopogtatnak, alig-alig kerülnek a küszöbről beljebb!
Legalább az indulás lehetőségét adjuk hát meg a bizonytalanabbaknak is, a színrelépés izgalmát: hogy a közöny, meg a hajsza s az esetleges elismerés összevisszaságából mit lát majd meg, s tovább tud-e lépni? . . . Ha már úgy állunk, hogy elsősorban maguknak kell segíteniük önmagukon.
Nekünk s nekem pedig adassék meg, hogy bevallottan, igazi irigy-kedőkként legyen szükség reánk.
KENDE SÁNDOR
Két évvel ezelőtt a Pécsett és Baranyában élő fiatal alkotók társkeresése, az egyéni, elszigetelt próbálkozások meddősége, a közös alkotóműhely kialakításának gondolata, a fórumkeresés, az erkölcsi-anyagi támogatás közös igénye hozta létre a „MI-68" néven szereplő Pécsi Fiatal Írók-Költők Csoportját, akik ennek az antológiának a szerzői.
A képzőművészek korábbi felkarolása mellett erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten útjára indítottuk e csoportot is. A megalakulást több sikeres irodalmi est, író-olvasó találkozó, új művek írása, a múlt év tavaszán kiadott „Öszi szivárvány" c. almanach megjelenése követték.
Az itt szereplő fiataloknak alkalmat adtunk alkotó egyéniségüknek legjobban megfelelő kifejezési mód megtalálásához, amelyen újra fogalmazhatják és felfedezhetik az őket körülvevő társadalmi és tárgyi valóságot. Lényegében ezen a ponton találkozott közös igényünk: társadalmunk kultúr- és művészetpolitikájának érvényesítése; lehetőség biztosítása az alkotásra, másrészt pedig a kapott lehetőséggel élve kötelezettségvállalás és alkotás, örülnénk, ha az elkövetkezendő években egyre több, hasonló jellegű összeállítás látna napvilágot. Szeretnénk, ha (az e kötetben szóhoz jutott alkotók mellett) másokat is ösztönözne eddigi fáradozásunk.
PETÖHÁZI SZILVESZTER KISZ megyei első titkár
Vissza