Magyarország mezőgazdaságának története

Tartalom

BEVEZETES. 1. §. Általános tájékoztatásul, r A talaj.
2. §. Általában. — 3. §. Hegyes vidékek. — 4. §. B) Sikvidékek.
— 5. §. A magyarországi felső sikság. — 6. §. A magyarországi alsó síkság, vagyis az úgynevezett Alföld. — 7. §. A természetnek azon jelenségei, melyeknek a magyarországi mezőgazdaság történetében fontosságot tulajdonítanunk szükséges. 1. Az éghajlat. — 8. §. 2. A nevezetesebb folyók, s főkép a Dunának iránya. — 9. §. 3. A Duna számos szigetei és azoknak csoportosulása. — 10. §. 4. A talaj alatti vagyis u. n. fenékvíz (Grundwasser) hatása. -—11. §. 5. A futó-homok. — 12. §. 6. A vizek szabályozásának szüksége. — 13. §. Visszapillantás eddigi fejtegetésünkre 3 — 30
II. A magyar honfog^Ialás előtti mezög^azdaság^i vívmányok és fejlemények.
14. §. A rómaiak előtti állapotok. — 15. §. Folytatás. Kelták és dákok. — 16. és 17. §§. A rómaiak uralma Pannoniában és Dáciában. — 18—20. §§. Mezőgazdasági állapotok Pannoniában a római uralom alatt.
— 21. §. Dácia a rómaiak alatt. — 22. és 23. §§. Teljesen megszünt-e a római világ utóhatása az V—IX. századokban ? 30—59.
ELSŐ KOESZAK. A magyar honalapitástól szent István király uralkodásai^.
24. §. A honalapítás jelentősége a magyarországi mezőgazdaságra nézve. — 25. §. A honfoglaló ősök általános gazdasági jellemzése. — 26. §. A honfoglaló ősök, mint uj társadalmi élet alapitói. — 27- §. Mezőgazdaság a magyarok földjén a X. században. — I. Birtolcmszonyolc. a) Általában. — 28. §. h) Részletesen. — 29. §. 1. A várrendszer alakú-
VIII
lásának kezdete. Várbirtok. Várföldek. - 30. §. 2. A nemzetségi szállások gazdasági rendezése. - 31. §. Közös és egyéni birtok. - 32. §. A határok kérdése. - 33. §. 3. Lakhelyek. A községi életnek elsö kezdetei. - II A gazdasági munU. 34. §. Általán véve. - 35. §. 1. Szolgaság és szolgai munka. - 36. §. 2. Szabad munka. - 37. §. 3 A munka mezQ- azdasági czélokra való szervezése és alkalmaztatása. - III. Gazdasági-történeti eredményeh. 38. §. 1. Általában. - 39. §. 2. A frank birodalomhoz egykor kapcsolt vidékeken. - 40. §. 3. Az Alföld. - 41. §. Néhány szó az itteni állattenyésztésről; névszerint a ló- és szarvasmarhatenyész-tésröl. — 42. §. Lótenyésztés. — 43. §. Marhatenyésztés stb. — 44. §. 4. Az ország éjszaki és keleti hegyes vidékein. — 45. §. A népvándorlásnak és névszerint a magyar honfoglalásnak gazdasági előnye. — 46. §. Különösen az erdők jelentősége ezen kor gazdasági viszonyai közt. — 47. Egy-két megjegyzés a mai mezőgazdasági tudomány szempontjából. — 48. §. A hazai mezőgazdaság kedvezőbb fordulatának kezdeményei 59—106.
MÁSODIK KORSZAK.
Szent István reformjaitól az Anjon királyok uralkodásáig^.
49. §. Szent István államalkotása és egyházi alapításai . . 106 I. A j'óld'.irtolc. 50. % A királyi jog. — 51. §. Nagybirtok, középbirtok és kisbirtok Magyarországban a tatárjárás előtt. — 52. §. Egyházi birtok, várföldek, magánbirtok. 1. Általában. — 53. §. Névszerint.
2. Egyházi birtok. — 54. §. 3. Királyi várbirtok és várföldek. — 55. §. 4. Fekvő magánbirtok. — 56. §. A birtokviszonyokban történt változás a tatárjárás után az Anjou királyok koráig 108 — 121
II- Gazdasági munka. — 57. §. 1. Általában. — 58. §. A gazdasági bankának évszakok és hónapok szerinti felosztása és elrendezése. — 59. és 60. §§. 2. A szolgai munka. ~ 61. §. 3. A szabad munka. 121 — 143.
62. §. Töke a mezőgazdaságnál a XI—XIII. századok szelle- 143-144.
63. §. A kisbirtokosok és munkások lakhelyei. Mansiók és kültelkek. — 64. §. Községek. — 65. §. Uj telepitvények . . . 144—159.
III. A mezőgazdaság egyes ágai. 66. §. Általános tájékoztatásul. — 67-70. §§. 1. Acerealék termelése. Pöldmivelés. Szántóföldek.— 71. §. Minő gazdasági foglalkozások voltak a cerealék termelésével még összefüggésben ? - 72. és 73. §§. 2. Szőlőmivelés és bortermelés. - 74. §.
3. Kertészet és gyümölcstermelés. - 75. és 76. §§. 4. Legelők és rétek. -77. §. Havasi legeltetés. - 78. §. 5. Erdők. - 79. §. 6. Lótenyésztés. -80. §. 7. A szarvasmarhák tenyésztése. - 81. §. 8. A juh és kecsketenyésztés. - 82. §. 9. A sertések tenyésztése. - 83. §. 10. A többi háziallatok tartása. - 84. §. Méhtenyésztés. - 85. §. 11. A vadászat és "i^^arászat. - 86. §. 12. A halászat 159-237
fí
IX
IV. A mezőgazdaság szervezése. 87. §. Álláspontunk. — 88—90. §§. A mezőgazdasági munka rendezése. — 91. §. Gazdasági építmények. — 92. §. Visszapillantás 237—251.
HARMADIK KOESZAK.
Az Anion királyok uralkodásától az 1514-ki nagy pór-
háboruig.
9.3. §. E korszak áttekintése . s 251
I. Földbirtok. 94. §. Általátan. — 95. §. Nagyljirtok. — 96. § Középbirtok. — 97. §. Kisbirtok 255 — 268
II. A mezőgazdasági munka. 98. §. Szellemi elem a mezőgazdaság ban. — 99. §. Mezőgazdasági anyagi munka. — 100. §. Uj telepitvénye sek munkája. — 101. §. Lakhelyek. — 102. §. Községek. — 103. §. A vá rosok mint a mezőgazdaság emelkedésének egyik tényezője. — 104. §. A mezővárosok gazdasági jelentősége. — 105. §. A falusi községek. — 106. § Urbáriumok. — 107. §. A községeknek néhány különös neme. (Soltész ségek, gerebiatus, kenézségek, jász-kun községek) . . . 268—296
777. 4 íöfce/ceVdese. 108. §. Álláspontunk 296 — 297
IV. A mezőgazdaság egyes ágai. 109. §. Általában. — 110. és 111 §§. 1. A földmivelés. a) Cerealék mivelése. — 112. §. h) Legelők és rétek — 113. §. Szőllőmivelés és bortermelés. — 114. és 115. §§. Kertészet é gyümölcstermelés. — 116. és 117. §§. 2. Erdészet. — 118. §. Állattenyész tés. — 119. §. Lótenyésztés. — 120. §. Szarvasmarha-tenyésztés. — 121. § Juh- és birkatenyésztés. — 122. §. Sertéstenyésztés. — 123. §. Házi álla tok. — 124. §. Vadászat. Madarászat. — 125. §. Haltenyésztés. 297 — 339
V. A mezőgazdaság kezelése. 126. §. Általában. — 127. §. 1. Nagy birtokosok gazdasága saját kezelés mellett. — 128. §. 2. A gazdaság ha szonbérbe adott jószágokon 339—342
NEGYEDIK KOESZAK.
Az 1514-iki pőrhálioiútól Mária Terézia uralkodásáig.
129. §. Általános tájékoztatásul. — 130. §. Fejtegetésünk feladata 342—346.
7. A birtokviszonyok. 131. §. A birtokviszonyok rendezése. — 132. §. Nagybirtok. — 133. §. Középbirtok. — 134. §. Kisbirtok. 346—356.
77. A mezőgazdasági munka. 135. §. A XVI. század szellemi emelkedése s a mezőgazdaság. — 136. §. Anyagi munka a mezőgazdaságnál. — 137. §. Mezőgazdaság és községi élet. — 138. §. Uj telepitvények 357 — 368.
777. A tőke. 139. §. Álláspontunk. — 140. §. Az u. n. csöndes évek 368—370.
IV. Mezőgazdasági fejlemények és eredmények. 141. §. Álláspontunk. — 142. §. 1. Mezőgazdaság a nagy uradalmakon. — 143. §. Bor-
X
termelés. - 144. §. Kertészet. - 145. §. Gyümölcstermesztés. - 146. §. Erdészet, tekintettel a bányászathoz való viszonyára. - 147. §. Állat-, tenyésztés. - 148. §. Haltenyésztés és halászat 370—392.
ÖTÖDIK KORSZAK.
Mária Terézia uralkodásától a legújabb időig.
149. §. Álláspontunk 393.
A. A magyarországi ujabb mezőgazdaság' fordulati pontjai és eredményei. 150. §. Általában. — 151. §. Pöldmivelés. — 152. §. Szöllö-mivelés és bortermelés. — 153. §. Erdészet. — 154. §. Állattenyésztés. — 155. §. Méhészet és selyemtenyésztés. — 156. §. Halászat. . 393—405.
B. A mezőgazdaság ujabb segédszerei Magyarországban. 157. §. Álláspontiink. — 158. §. Talajjavitás. — 159. §. A mezőgazdasági munka javitása. — 160. §. A töke kérdése 405—408.
C. A Magyarország mezőgazdaságának ujabb emelkedését esz-közlö és támogató intézmények 408.
7. Törvényhozás és jogalkotás. 161. §. Általában. — 162. §. Az ősiségi viszonyok rendezése. — 163. §. Országos urbáriumok. Úrbéri tehermentesítés. 164. §. Telekkönyvek. — 165. §. A forgalomnak jogi rendezése 408 — 412.
II. SzalcisTcolálc. 166. §. Magyarország 1825. előtti felsőbb gazdasági iskolái. — 167. §. 1825. óta. — 168. §. A Magyarország mezőgazdaságának ujabb történetében jelesebb szakférfiak . . . 412 — 416.
III. Az associatio jelentősége hazánk mezőgazdaságánál. Magyar országos gazdasági egyesület. 169. §. Előzmények. A magyar országos egyesület 417—420.
IV. 170. és 171. §§. Hitelintézeteink és a hazai mezőgazdaság. 172. §. Általában. - 173. §. Eészletesen 420—422.
V. Biztosítási ügy. 174. §. Álláspontunk 422

Témakörök