Sztálinváros, Miskolc, Tatabánya

Városépítésünk fejlődése

Szerző

Budapest

'Weiner Tibor: Sztálinváros, Miskolc, Tatabánya ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	191 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, térképekkel illusztrálva, egy kihajtható melléklettel. Tankönyvi száma: 10021.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk, amely három város tervezési és építési problémáit tárgyalja, nem városrendezési szakkönyv, nemcsak szakembereknek szól, hanem szélesebb körű olvasóközönség számára készült. Mégsem akartunk semmi engedményt tenni a szakmai színvonal rovására. Mindazt, amit elmondottunk, álljuk a hivatásos városrendezők előtt is, de úgy igyekeztük mondanivalónkat megfogalmazni, hogy minden érdeklődő olvasó megérthesse, és képet alkothasson magának arról a hatalmas városrendező és építő munkáról, amely országunkban folyik. A Éppen azért, mert a szocialista városépítés hazánkban több új várost alkotott és sok régit teremtett újjá, joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért ezt a három várost: Sztálinvárost, Miskolcot és Tatabányát ragadtuk ki a sok közül, hiszen Komló, Kazincbarcika, Nagybátony, Várpalota, Győr, Salgótarján stb. városrendezési problémái talán ugyanilyen érdekesek és tanulságosak. Abból a megállapításból indultunk ki, hogy a várostervezésnek és városépítésnek három fő feladata van: egészen új városok megalkotása, meglevő városok erőteljes továbbfejlesztése, és végül meglevő, jelentéktelen települések városokká növelése és átszervezése. A feladatok három típusának jellegzetes példáit kívántuk bemutatni. Ezért esett választásunk Sztálinvárosra, ahol puszta mezőn nagyszabású ipari város épült néhány év alatt; Miskolcra, amely régi város, de elmaradt ipar- és bányavidék elmaradt központja volt és a mai fejlett ipari- és bánya-régió nagyvárosává kívánjuk építeni; és végül Tatabányára, amely jelentéktelen bányatelepülésekből a bányavidék központjává emelkedett. Mind a három városban még sokáig folynak majd a munkák. Problémáik még nincsenek mind megoldva, talán még fel sincsenek mind vetve. A városok élnek, nőnek, fejlődnek. Régebben ez a belső mozgás alig érzékelhető, természetszerű folyamat volt. A városok fejlődésének és építésének mai üteme azonban már sokkal feltűnőbben hívja fel a figyelmet a tervezés és az építés kérdéseire. Vannak kipróbált elveink, igazolt szakismereteink, ellenőrzött tapasztalataink, de vannak ütköző véleményeink és szubjektív érzéseink és ítéleteink is. Igen nehéz tehát egy város életét és fejlődését meghatározó terveket mindenki tetszésének megfelelően kialakítani. Éppen ezért a városrendezési kérdések körül heves viták szoktak támadni. Mi nem is kívántuk ezeket a vitákat leplezni. Vissza

Tartalom

Előszó 5
A MAGYAR VÁROSRENDEZÉSRŐL (Sós Aladár) 7
SZTÁLINVÁROS (Weiner Tibor) 17
Az új nagy feladat: Szocialista város építése 19
Magyarország új nehézipari gócpontja 20
A hely megválasztása 20
A dunapentelei fennsík természeti adottságai 22
Terep 23
Talaj 24
Éghajlat 27
A hely története 27
A városépítés programja 34
A tervezés 37
Általános meggondolások 37
A tervezés alapelvei 39
Társadalmi követelmények 39
A falu, a város és a gyár egysége 42
Szerkezet, lépték és jelleg 49
Természet és építészet 50
Tér és tömeg 32
Várossziluett 53
A tervezés periódusai 54
Az első lakóegység terve 54
Keretes beépítések 60
A tervezés új útjai 68
A város élete 70
Sztálinváros életre kel 70
A kezdet nehézségei 71
Változások a tervezés módszerében 73
Az építés jellemző történetei 82
Sztálinváros továbbfejlődése és jövője 84
Kísérletek és eredmények (Faragó Kálmán) 86
MISKOLC (Valentiny Károly) 89
Természeti és településtörténeti vizsgálatok 91
A táj és a város 92
A városépítő társadalmi erők 97
A múlt városépítése 99
A tervezés előzményei 107
Tervkísérletek 107
A népgazdasági elhatározások és a tervezési program 109
Az általános városrendezési terv 110
Lakóterületek 1110
Iparterületek 111
Zöldterületek 112
Közlekedés 114
Közműhálózat 116
Közintézmények 118
Ipari létesítmények 123
A városrendezés elkerülhetetlen feladatai 124
Városépítészeti kompozíció 125
Részletes városrendezési tervek 129
A selyemréti lakótelep terve 129
A Sztálin út részletes rendezési terve 129
A diósgyőri új kórház környéke 132
A Malinovszkij-háromszög beépítése 132
A fejlesztés eredményei és nehézségei 133
Észrevételek és tanulságok (Hermány Géza) 135
TATABÁNYA (Visontai Miklós) 143
Városépítési vizsgálatok 145
Földrajzi helyzet, éghajlat 146
Termelési adottságok 148
Lakosság 149
A város kialakulása és fejlődése 151
A város múltja és emlékei 151
A város jellege 156
Tatabánya a felszabadulás előtt 158
A város mai népgazdasági szerepe 160
A város regionális helyzete, tájszervező szerepe 160
Tervek és megvalósításuk 162
Program és tervezési irányelvek 162
Az általános rendezési terv fejlődése és tartalma 163
Részletes rendezési tervek 173
Az általános terv és a részletes tervek kölcsönhatása 178
Eredmények és feladatok 178
Létesítmények az Óvárosban 178
Létesítmények az Újvárosban 179
Elképzelés és megvalósulás 182
A városfejlesztés elkerülhetetlen feladatai 184
Megjegyzések a városrendezéshez (Korompay György) 185

Témakörök

Helytörténet > Magyarország > Városok > Egyéb
Helytörténet > Helyismeret > Várak, építmények
Művészetek > Építészet > Várostervezés, városrendezés > Magyar
Műszaki > Ipar > Építőipar > Tervezés
Műszaki

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem