I. kötet | |
A szerzők névjegyzéke | 12 |
Bevezetés | 13 |
Természetgyógyászat | 22 |
A "Természetgyógyász" kiegészítő orvosi cím | 22 |
Történelmi fejlődés | 22 |
Javaslat a természetgyógyász kiegészítő orvosi cím megszerzése továbbképzési programjának átalakítására | 24 |
Természetgyógyászat az NDK-ban | 24 |
Az orvos és a betege | 24 |
A természetgyógyászat definíciójához | 25 |
Terápiás elvek | 26 |
A rend | 27 |
A testedzés | 28 |
A plusz- és mínusz-dekompenzáció | 29 |
Az ingerválasz (szegmentterápia) | 29 |
A szanálás | 30 |
A szervezet védekezőképességének fokozása természetes eljárásokkal | 31 |
Természetes gyógymódok a gyakorlatban | 33 |
Természetgyógyászat a rehabilitációs klinikán | 35 |
Természetgyógyászat a kórházban | 36 |
Összefoglalás | 38 |
Irodalom | 39 |
A természetgyógyászat és a természetes gyógyeljárások történetének alapvonásai (Klemens Dieckhöfer) | 40 |
A természet megfigyelése és az ember helye a természetfilozófia korszakában | 40 |
Milétoszi Thalész | 40 |
Anaximandrosz | 41 |
Anaximanész | 41 |
Püthagorasz | 41 |
Empedoklész | 41 |
Anaxagorasz | 42 |
Krotoni Alkmaion | 42 |
Természetes gyógyeljárások a görög-római korban | 42 |
Kószi Hippokratész | 43 |
Megjegyzések a római medicinához és a római fürdőzéshez | 43 |
Pruszai Aszklepiadész | 45 |
Anlus Cornelius Celsus | 45 |
Antonius Musa | 46 |
Perganoni Galenus | 46 |
Az orvosi középkor a természetgyógyászat szempontjából | 47 |
A bizánci orvosok (Amidai Aetios, Trallesi Alexander és Aeginai Paulus | 47 |
A korai kereszténység és az arab medicina vonatkozásai | 47 |
Benedek rendi kolostormedicina és gyógyfűkertek keresztény környezetben | 47 |
A germánok fürdési sajátosságairól | 49 |
Természetgyógyászat a 16. és 17. században | 49 |
Paracelsus | 49 |
A fürdés és a természet gyógyereje a reneszánszban | 50 |
A fürdőszobák jelentősége a váltakozó légfürdő fejlődésében | 53 |
Johann Baptista van Helmont | 53 |
A vízorvos John Floyer | 54 |
A rendszerető Friedrich Hoffmann | 55 |
A természetgyógyászat a 19. században és az újkori fizioterápia megalapozása | 61 |
Eucharius Ferdinand Cristian Oertel | 61 |
Vinzenz Priessnitz | 63 |
J. H. Rausse | 63 |
Theodor Hahn és a vegetarianizmus fejlődése | 65 |
Dr. med. Daniel Gottfried Moritz | 66 |
Dr. med. Wilhelm Winternitz és a vízterápia tudományos megalapozása | 67 |
Sebastian Kneipp | 69 |
Nap, friss levegő, föld és gyümölcsök - mint a természet gyógyerői az életreform előterében | 71 |
Carl Baunscheidt és a Baunscheidt-féle eljárás | 71 |
A masszázs története | 74 |
A fizioterápia történetéhez | 76 |
A fitoterápia 20. századi fejlődéséhez | 78 |
A klinikai természetgyógyászat jelentős intézményei | 78 |
A természetgyógyászati osztályok újraalapítása és újjáépítése a II. világháború után | 80 |
Visszatekintés, kitekintés, befejezés | 81 |
Élettan (Leo Priebe) | 83 |
Bevezetés | 83 |
A természetgyógyászat három alkotóeleme | 83 |
Mik az orvostudomány elmélet alapelvei, és milyen a belső struktúrájuk? | 85 |
Egy "világképlet" még hiányzik | 85 |
A valószínűségi változók meghatározzák a valószínűségszámítási modelleket | 85 |
A hőszabályozás jelentősége | 86 |
A receptorok élettana | 86 |
Transzdukció | 87 |
Transzformáció | 88 |
Adaptáció | 89 |
Inger és érzet | 90 |
Nocicepció | 92 |
A két fő fájdalom jellege | 92 |
Vegetatív idegrendszer | 93 |
A perifériás idegrendszer | 93 |
A vegetatívum dinamikus egyensúlya | 97 |
A viszcerális afferenciák | 97 |
A vegetatív idegrendszer vegetatív farmakológiája | 97 |
A központi vegetatív idegrendszer az agyban | 98 |
Központi vegetatív idegrendszer a gerincvelőben | 99 |
A vegetatív idegrendszer ritmikus időszerkezetei | 101 |
Hőszabályozás | 102 |
A hőszabályozás célja | 103 |
Hőelosztás a testmag és a testköpeny között | 105 |
Belső hőáramlás | 108 |
Külső hőáramlás | 110 |
Energia- és hőegyensúlyok | 113 |
Hőérzékelés | 115 |
A hőszabályozás működése | 118 |
Hidegterhelések | 119 |
Melegterhelések | 120 |
A bőr hőmérséklete és vérellátása | 121 |
A hőszabályozás patofiziológiája | 123 |
Hőségkollapszus | 124 |
Hiper- és hipotermia | 124 |
Termikus adaptáció | 125 |
Összefoglalás | 125 |
A holisztikus orvostudomány az alapreguláció rendszerének példáján (Hartmut Heine) | 128 |
Lineáris és szerteágaézó gondolkodás az orvostudományban | 128 |
Az alaprendszer szerkezete és működése | 129 |
Szerkezetfelépítés és szerkezetbontás az alapállományban | 131 |
Az alapállomány regulációs patológiája | 133 |
A fiziológiás leukocitolízis | 134 |
Kronobiológia és alapszabályozás | 135 |
Ritmuszavarok - krónikus betegségek | 136 |
Légzésterápia (Ute Glaser és Volkmar Glaser) | 138 |
Bevezetés | 138 |
A lélegzés anatómiai-fiziológiai ismerete és a szubjektív testi tapasztalatok közötti eltérések | 139 |
A légzőrendszer szenzo- és pszichomotoros működése | 140 |
A légzőizomzat szenzomotoros sajátosságai | 145 |
A szenzomotorium jelentősége a légzőterápiában | 146 |
A légzésterápia gyakorlati szempontjai | 147 |
A természetes légzésterápia indikációi | 153 |
Képzési lehetőségek a természetes légzésterápiában | 154 |
Összefoglalás | 156 |
Irodalom | 157 |
Lazításterápia (Hellmuth Kleinsorge) | 158 |
A testi-lelki lazítás gyökerei | 158 |
A lazítási eljárások alapjai | 159 |
A lazítás élettani folyamata | 160 |
A tréning közérthető magyarázata | 161 |
A szemináriumok levezetése | 162 |
A páciensek beosztása tréningcsoportokba | 163 |
A tréner feladatai | 163 |
A szemináriumok beszédtechnikája | 164 |
Fejezetek az autogén tréning gyakorlataiból | 164 |
Célzott szervtréning | 165 |
Relaxáció háttérzenével | 166 |
Célformulák | 167 |
Progresszív relaxáció | 167 |
Az izomlazítás gyakorlatának menete | 168 |
Biofeedback-eljárás | 169 |
A szakmai továbbképzés irányelvei | 169 |
Összefoglalás | 170 |
Irodalom | 170 |
Mozgásterápia (Klaus Jung) | 172 |
A testedzés fontossága | 172 |
A testedzés hatásai | 173 |
Izomzat | 173 |
A szív keringési rendszere | 174 |
A légzés | 176 |
A passzív mozgásszervek | 177 |
Anyagcsere | 177 |
Belső elválasztás | 178 |
Az idegrendszer | 179 |
A lélek | 181 |
A testedzés helyes megtervezése | 182 |
Gyakorlás | 182 |
Edzés | 182 |
Sport | 182 |
Egészségügyi edzés | 182 |
Koordináció | 183 |
Rugalmasság | 183 |
Az erő | 183 |
Gyorsaság | 184 |
Kitartás | 184 |
Lokális aerob dinamikus kitartás | 184 |
Általános aerob dinamikus kitartás | 185 |
Az egészségügyi sport alapvető követelményei | 185 |
Rendszeresség és huzamosság | 185 |
Intenzitás | 186 |
Az izomzat igénybevétele | 186 |
Viszonylagos kockázatmentesség | 187 |
Végrehajthatóság | 187 |
Orvosi alkalmassági vizsgálat | 188 |
Az egyes sportágakra való alkalmasság | 189 |
A rendszeres és huzamos ideig tartó sportolás hosszú távú hatásai | 190 |
A csoportos testedzés megtervezése és hatásai | 190 |
Kocogás | 193 |
Ambuláns kardiális rehabilitáció | 194 |
A kardiális kockázati tényezők befolyásolása | 195 |
Az aterioszklerózisos változások befolyásolása | 195 |
Koronáris szívbetegség előrehaladásának befolyásolása | 195 |
A terápiás sport kutatási megalapozása | 196 |
A sport terápiás alkalmazásának lehetőségei | 197 |
Más jellegű gyógymódok figyelembevétele | 201 |
Összefoglalás | 202 |
Táplálkozásterápia (Helmut Anemüller) | 204 |
A táplálkozásterápia a hippokratészi orvoslásban és a természetgyógyászatban | 204 |
A táplálkozás a mai orvostudományban | 205 |
A táplálkozásterápiai koncepció mint természetes gyógymód | 207 |
Az alapdiéta mint teljes értékű táplálkozási rendszer | 210 |
A táplálék mennyiségének beállítása | 210 |
Az élelmiszer kiválasztása | 211 |
A szénhidrátfelvétel szabályozása | 213 |
A növényi friss élelem felvételének szabályozása | 214 |
A zsíradékfelvétel szabályozása | 215 |
A fehérjefelvétel szabályozása | 217 |
A tejsavfelvétel szabályozása | 219 |
A konyhasó (NaCl) felvételének szabályozása | 219 |
A folyadékfelvétel szabályozása | 219 |
Az étkezések számának szabályozása | 219 |
A konyhai feldolgozás szabályozása | 219 |
Az ételek konyhai feldolgozásának irányelvei | 220 |
Az étkezések összeállításának szabályozása | 220 |
Az alapdiétás táplálkozási rendszer változásai (alapdiéta-változatok) | 221 |
Változások az energiacsökkentő alapdiéta-változatnán (túlsúlynál) | 221 |
A szénhidrát-precizírozott alapdiéta-változatnál (diabetikus anyagcserezavaroknál) | 222 |
Megjegyzések | 222 |
Változtatások a zsírmódosító alapdiétánál (hiperkoleszterinémia) | 222 |
Megjegyzések | 223 |
A változtatások nátriumszegény alapdiéta-változatnál (hipertóniánál kardiális vagy renális ödémáknál) | 223 |
Változtatások a purinszegény alapdiéta-változatnál (purinanyagcsere-zavarok és köszvény) | 224 |
Változtatások a gasztroenterológiai alapdiéta-változatoknál (gasztroenterológiai betegségeknél) | 224 |
Speciális táplálkozásterápiás szabályok | 224 |
Gyógyböjtök | 225 |
Teljes böjt (nulldiéta) | 226 |
Szénhidráttal kiegészített léböjtök (Buchnger-Lützner nyomán) | 226 |
Protein- és szénhidrát-szubsztituált tejsavóböjtök | 227 |
Klasszikus tejivókúra (friss növényi levekkel kombinálva) | 227 |
Nyersgyümölcs diéta | 228 |
Szigorú vegetariánus nyerskoszt | 228 |
Kibővített proteinszubsztituált növényi nyerskoszt | 228 |
Gasztrointesztinális gyógyító diéta | 228 |
Teljesgabona-diéta | 229 |
Gyümölcs-zöldség-teljes rizs diéta | 229 |
Száraz-ivónap diétaváltozat (Schroth szerint) | 229 |
Összefoglalás | 229 |
Táblázat "Az elkészített életek táplálkozásfiziológiai értékelése természetes állapotukban való meghagyásuk szerint osztályozva" | 231 |
Irodalom | 232 |
Hidroterápia (Fritz Oelze) | 233 |
Bevezetés | 238 |
A hidroterápia fiziológiai alapjai éa hatásmechanizmusa | 238 |
A reakció | 240 |
A hidroterápia néhány alkalmazása | 241 |
Lemosások | 241 |
Borogatások és pakolások | 241 |
Öntések | 241 |
Vízben járás | 241 |
Fokozatosan felmelegedő fürdők | 241 |
Kóresetek a természetgyógyászati osztályról | 247 |
Mai hidroterápia | 251 |
Összefoglalás | 252 |
Irodalom | 252 |
Balneoterápia (Klaus-Chistof Schimmel) | 255 |
A balneoterápia alapelvei | 255 |
Ásványi és gyógyvizek | 255 |
A gyógyforrások hatásosságának kimutatása | 256 |
Speciális gyógyfürdők | 258 |
Kénsavas fürdők, szénsavas gázfürdők | 258 |
Kénes fürdők | 259 |
Szolfürdők | 259 |
Tőzegfürdők | 261 |
Gyógyfürdők növényi hatóanyagokkal - fitobalneológia | 266 |
Ivókúrák - gyógyvizek | 268 |
A különböző gyógyvizek hatása | 268 |
Inhalációs fürdők | 268 |
Inhalációs kezelések | 269 |
Irodalom | 269 |
Klimaterápia (Gerd Jendritzky) | 269 |
A klimaterápia alapelvei | 269 |
A biometerológiai hatásegyüttes | 271 |
A levegőhigiéniai hatásegyüttes | 271 |
Radioaktív hatásegyüttes | 274 |
A termikus hatásegyüttes | 276 |
Az időjárás biotrópiája | 281 |
A bioklímák | 283 |
Tengerparti és tengeri klíma | 283 |
A középhegységek klímája | 283 |
Magaslati klíma | 286 |
Klímaexpozíciós eljárások | 288 |
Szabadlevegős fekvőkúra | 288 |
Éjszakai alvás a szabadban | 288 |
Légfürdő | 289 |
Mozgásterápia - gyalogtúra | 289 |
Helioterápia | 291 |
Összefoglalás | 292 |
Függelék | 294 |
A tengeri gyógyfürdők és a tengeri fürdők javallatai | 294 |
Tengeri gyógyfürdők és tengeri fürdők | 295 |
A gyógyklimatikus kúrahelyek | 296 |
Gyógyklimatikus kúrahelyek | 297 |
Klimakúrahelyek Svájcban | 302 |
A gyógyklimatikus kúrahelyek listája Ausztriában | 302 |
Irodalom | 303 |
Masszírozásterápia (Klasszikus masszírozás, reflexzónamasszázs) (Hans-Dieter Hentschel és Bruno Blum) | 306 |
A masszázsterápia története | 306 |
Két alapvető masszírozási forma | 309 |
Klasszikus masszírozás és masszírozó fogások és ezek terápiás hatásai | 309 |
Ellenjavallatok | 309 |
A masszírozás kombinálása egyéb fizioterápiás módszerekkel | 323 |
Manuális nyirokdrenázs | 232 |
Masszírozástechnika | 324 |
Javallatok | 324 |
Ellenjavallatok | 324 |
Víz alatti sugármasszírozás | 325 |
Alkalmazási mód | 325 |
Terápiás hatások | 326 |
Javallatok | 327 |
Ellenjavallatok | 327 |
Reflexzónamasszázs | 327 |
Kötőszöveti masszázs | 328 |
Masszírozótechnika | 328 |
Terápiás hatások | 330 |
Javallatok | 331 |
Ellenjavallatok | 331 |
Periosteumkezelés | 332 |
A kezelés technikája | 333 |
Javallatai | 333 |
Ellenjavallatok | 334 |
Kolonkezelés | 335 |
A kezelés technikája | 335 |
Javallatok | 336 |
Ellenjavallatok | 336 |
A talpreflexzóna masszírozásáról és az ehhez hasonló módszerekről | 336 |
Távol-keleti masszírozási módok | 337 |
A kínai tradicionális medicina | 337 |
A hagyományos kínai masszázs | 338 |
Akupresszúra és shiatsu | 338 |
A hatásmódról | 339 |
Javallatok, ellenjavallatok | 339 |
A különböző masszírozásfajták ésszerű elrendelése | 340 |
A masszírozási recept | 340 |
Részmasszírozás vagy nagy felületen történő masszírozás | 341 |
A masszírozás utáni pihenés jelentősége | 342 |
Hetente hányszor masszírozzunk? | 342 |
Hányszor masszírozzunk összesen? | 342 |
Az ingerszünet | 343 |
Mit tegyünk, ha nem kielégítő a kezelés hatása? | 343 |
Együttműködés a fizioterapeutával | 343 |
A masszírozás rendkívül fontos terápiás eszköz | 343 |
Irodalom | 344 |
Váltakozó hőmérsékletű fürdőmódszerek - szauna és gőzfürdő (Axel Gerhrke) | 346 |
Bevezetés | 346 |
Orvosi, technikai előfeltételek | 346 |
Forró-száraz módszer (szauna) | 347 |
Nedves-meleg módszer (gőzfürdő) | 347 |
Hőelosztás és fürdőklíma | 347 |
A fürdés időtartama | 349 |
Kardiovaszkuláris hatások (stresszterhelés) | 349 |
A "jóérzés" fokozása | 350 |
A fáradtság megszünése és a teljesítménynövekedés | 351 |
A váltakozó hőmérsékletű fürdők terápiás hatása | 352 |
Mikor szauna, mikor gőzfürdő? | 354 |
Indikációk | 354 |
Kontraindikációk | 354 |
Rizikók | 355 |
Összefoglalás | 357 |
Fitoterápia (Heinz Schilcher és Rudsef Fritz Weip) | 358 |
A gyógynövények története | 358 |
Gyógynövények a jelenben | 358 |
A fitoterápia mint új tudomány és tan | 359 |
Mite és forte fitoterápiás nevek | 360 |
A gyógynövények alkalmazási formái | 360 |
A fitoterápiás szerek hatásosságának bizonyítása | 362 |
A fitoterápiás szerek alkalmazásának szabályai | 362 |
A gyomor- és bélrendszer működésének zavarainál alkalmazott fitoterápia | 363 |
Valódi kamilla (Matricaria recutita) | 364 |
Borsmenta (Mentha piperita) | 364 |
Citromfű (Melissa officinalis) | 364 |
Édeskömény (Foeniculum vulgare) | 365 |
Növényi keserű anyagok (amara) | 365 |
Fehér ürömfű (Artemisia absinthium) | 365 |
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) | 365 |
Áfonya (Vaccinium myrthillus) | 366 |
Vérontófű (Potentilla erecta) | 366 |
Kutyabenge (Rhamnus frangula) | 366 |
Szenna (Cassia senna) | 367 |
Rebarbara (Rheum palmatum és Rheum officiale) | 367 |
Len (Lini semen) | 368 |
Bolhamagfű (Psyllii semen) | 368 |
Fitoterápiák szívelégtelenségnél | 368 |
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) | 368 |
Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) | 368 |
Strophantus kombe és Strophantus gratus | 368 |
Gyöngyvirág (Convallaria majalis) | 368 |
Tengeri hagyma (Urginea maritima) | 368 |
Szívritmuszavarok | 369 |
Arteriás hipertónia | 369 |
Koszorúérelmeszesedés és angina pectoris | 369 |
Egybibés galagonya (Crataegus monogina) és cseregalagonya (Crataegus oxíacantha) | 369 |
Hipotónia | 369 |
Rozmaring (Rosmarinus officinalis) | 369 |
Funkcionális szívzavarok | 369 |
Citromfű (Melissa officinalis) | 370 |
Agyér-elmeszesedés | 370 |
Kis télizöld (Vinca minor) | 371 |
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) | 371 |
Általános érelmeszesedés | 371 |
Fokhagyma (Allium sativum) | 372 |
A vénás erek és a nyirokerek megbetegedésének fitoterápiája | 372 |
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) | 371 |
Pohánka (Fagopyrum esculentem) | 372 |
Növényi geriátriumok | 372 |
Légzőszervi megbetegedéseknél alkalmazott fitoterápia | 373 |
Valódi kamilla (Maricaria chamomilla) | 373 |
Orvosi ziliz (Althaea officinalis) | 373 |
Erdei mályva (Malva silvestris) | 374 |
Izlandi zuzmó (Cetraria islandica) | 374 |
Martilapu (Tussilago farfara) | 374 |
Keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata) | 374 |
Szöszös ökörfarkkóró (Varbascum thapsiforme) | 374 |
Orvosi kankalin (Primula veris és elatior) | 374 |
Borostyán (Hedera helix) | 374 |
Tüdőfű (Pulmonaria officinalis) | 374 |
Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) | 374 |
Hánytatógyökér (Cephalea ipecacuanha) | 374 |
Ánizs (Pimpinella anisum) | 375 |
Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) | 375 |
Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) | 375 |
Borsosmenta (Mentha piperita) | 375 |
Csikófarkc (Ephedra vulgaris) | 375 |
Maszlag (Datura stramonium) | 375 |
Khella (Ammi visnaga) | 375 |
Fitoterápia idegrendszeri betegségeknél | 376 |
Macskagyökér (Valeriana officinalis) | 376 |
Komló (Humulus lupulus) | 377 |
Golgotavirág (Passiflora incarnata) | 377 |
Mák (Papaver sumniferum) | 377 |
Orbáncfű (Hypericum performatum) | 377 |
Szervi idegrendszeri betegségek | 378 |
Beléndek (Hyoscyamus niger) | 378 |
Fehér fűzfa (Salix alba) | 378 |
Fitoterápia női betegségeknél | 378 |
Anyarozs (Secale cornutum) | 378 |
Közönséges cickafark (Achillea millefolium) | 378 |
Poloskavész (Cimicifuga recemosa) | 378 |
Barátcserje (Vitex agnus castus) | 379 |
Fitoterápia hólyag-, vese- és prosztatabetegségeknél | 379 |
Gyermekláncfű (Taraxacum offininale) | 379 |
Tök (Cucurbita peppo) | 379 |
Törpepálma (Serenoa repens) | 379 |
Csalán (Urticaria dioica) | 379 |
Rezgő nyárfa (Populus tremola) | 379 |
Medveszőlő (Arctostaphylos uva ursi) | 379 |
Fitoterápia reumánál és köszvénynél | 379 |
Gyermekláncfű (Taraxacum officinale) | 380 |
Boróka (Juniperus communis) | 380 |
Csalán (Urtica dioica) | 380 |
Ördögkarom (Harpagophytum procumbers) | 380 |
Fitoterápia rákbetegségeknél | 381 |
Fitoterápia bőrbetegségeknél, sebeknél | 381 |
Tölgyfa (Quercus cortex) | 381 |
Fakátrány | 382 |
Orvosi nadálytő (Symphytum officinale) | 382 |
Árnika (Arnica montana) | 382 |
Körömvirág (Calendula officinalis) | 382 |
Fürdők növényi és anorganikus tartalmú anyagokkal | 384 |
Fitoterápiás irodalom, képzés, továbbképzés | 385 |
Az E Bizottság monográfiái | 385 |
Mikrobiológiai terápia (Hans Kolb) | 398 |
A mikrobiológiai terápia fogalmának meghatározása | 398 |
Történeti bevezetés | 399 |
A szimbiózis fogalma | 399 |
A szimbióziskutatás | 399 |
A szimbiózisirányítás | 400 |
A mikrobiológiai terápia | 400 |
A mikrobiológiai terápia tudományos alapja | 401 |
Mikroflóra és anyagcsere | 402 |
Baktériumflóra és immunvédekezés | 403 |
Flóradiagnosztika | 404 |
Indikátorflóra | 405 |
A székletvizsgálat és jelentősége | 406 |
A mikrobiológiai terápia hatásmódja és funkcionális alapjai | 407 |
A mikrobiológiai terápia alapsémája | 407 |
A mikrobiológiai terápia indikációi | 408 |
Bélbetegségek | 408 |
Krónikus obstipáció | 409 |
Krónikus enterocolitis | 409 |
Colitis ulcerosa és a Crohn-betegség | 411 |
A tápcsatorna mikrogén infectiói | 413 |
Májbetegségek | 414 |
Epebetegségek | 415 |
Húgyúti infekciók | 415 |
Allergiák | 416 |
"Szénanáthakúra" | 417 |
Ekcéma és neurodermitis | 417 |
Akné és furunkulózis | 417 |
Reumatológiai megbetegedések | 417 |
Tumor betegségek és a szimbiózisirányítás | 417 |
Akut infekciók | 418 |
Összefoglalás | 418 |
Irodalom | 419 |
Rendterápia (Rudolf Wilhelm) | 421 |
A rendterápia fogalma | 421 |
Bircher-Benner és rendszabályai | 423 |
Mit mondanak nekünk ezek a rendtörvények | 424 |
A rendterápia egyenlő az élet rendezésével | 425 |
Az orvos mint tanító? | 425 |
Rendterápia a továbbképzésben | 426 |
Egészségtan az "orvoskönyvben" | 427 |
Még nem az egészség az irányadó | 428 |
Összefoglalás | 429 |
Természetgyógyászat a modern orvostudományban (Sigrid Das) | 430 |
Áttekintési kísérlet | 430 |
Visszatekintés | 431 |
Redukcionizmus az orvostudományban és az egészségtanban | 432 |
A biokibernetika mint a holisztikus medicina tudományos modellje | 433 |
Indikációk | 435 |
A természetgyógyászat, mint az egészségmegőrzés és az egyes szakágakat átfogó terápia közös alapja | 437 |
Tanulság - következtetés | 439 |
Összefoglalás | 441 |
Irodalom | 441 |
II. kötet | 10 |
Közreműködők | 11 |
Bevezetés | 16 |
Természettudományos módszerek és az orvostudomány (Herbert Pietschmann) | 16 |
Bevezetés | 17 |
Kilátástalan helyzetek | 18 |
A kauzálanalitikai módszerek - természettudomány | 20 |
Gondolkodás és cselekvés, vagy valóság és döntés | 21 |
Orvostudomány - egy tudományág mindkét terület között | 23 |
Irodalom | 23 |
Az alapszabályozás rendszere, mint fölérendelt rendező elv (G. Draczynski) | 24 |
Különböző nézőpontok az orvostudományban | 24 |
A gondolkodási modellektől az új kezelési módszerekig | 24 |
Lineáris ok-okozati gondolkodás | 25 |
Az alapreguláció rendszere | 26 |
A szövetnedvek jelentősége | 29 |
Működési folyamatok és védekezés | 31 |
A természetes gyógymódok hatásai | 33 |
Összefoglalás | 34 |
Irodalom | 34 |
Az orvosi anamnézis (Georg Wünstel) | 35 |
Az anamnézis szerepe és célja | 35 |
A sürgősségi anamnézis | 36 |
A helyzetanamnézis | 36 |
Szisztematikus teljes anamnézis | 36 |
Az aktuális anamnézis | 36 |
Az orvosi anamnézis | 37 |
Célzott anamnézis | 37 |
Személyiség anamnézis | 38 |
A pszichológiai anamnézis | 38 |
Az átélt anamnézis | 38 |
Irodalom | 39 |
Egészségügyi tanácsadás az orvosi gyakorlatban (Hans Joachim Schwanitz) | 40 |
Mi az egészség? | 40 |
Mit akar a beteg? | 41 |
Mit tud az orvos a tanácsadás alkalmával elérni? | 42 |
Az egészségtanácsadás tartalma | 42 |
Irodalom | 44 |
Kronobiológia (Chr. Gutenbrunner) | 45 |
A testi működésüek ritmikus spontás ingadozásai | 45 |
A ritmikus testi működések spektruma | 45 |
Az ultradián ritmusok | 46 |
Cirkadián ritmusok | 48 |
Menstruációs ritmus | 51 |
Évesritmusok | 51 |
A reakcióképesség ingadozásai | 51 |
A reakcióképesség napi periódikus változásai | 51 |
A menstruációs ciklus hatásai | 53 |
Évesritmusú ingadozások | 54 |
A terápiás kezelések periodikus reakciói (alkalmazkodási) adaptív periódusok | 54 |
Az egyedi terápiás ingerek által kiváltott reakciók | 54 |
A sorozatosan alkalmazott terápiás kezelések reaktív periódusai | 55 |
Hosszabbhullámú reakciók | 57 |
Irodalom | 58 |
Hipnózis (Hellmuth Kleinsorge) | 60 |
Bevezetés | 60 |
A hipnózis története | 60 |
Szuggesztió | 60 |
A hipnózis és az autogén tréning | 61 |
A hipnózisállapot | 62 |
Hipnotizálhatóság | 63 |
A hipnózis stádiumai | 63 |
A hipnózis levezetésének módszere | 63 |
Zavaró tényezők | 65 |
Indikációk | 67 |
A ki- és továbbképzés irányelvei | 68 |
Összefoglalás | 68 |
Irodalom | 69 |
Le- és kivezető gyógymódok (Klaus Christof Schimmel) | 70 |
Történeti áttekintés | 70 |
Elhelyezkedés | 70 |
Alapok | 71 |
Az eljárások leírása | 72 |
Purgálás | 72 |
Hánytatóeljárás | 73 |
Vérelvonás | 73 |
Diaforetikus eljárások | 80 |
Bőrizgató eljárások | 82 |
Diurézis | 84 |
Aschner-féle emenagóg módszer | 88 |
Összefoglalás | 89 |
Irodalom | 89 |
Manuális medicina (Kiroterápia) (Hanns-Dieter Wolff) | 91 |
Történeti áttekintés | 91 |
A kiroterápia korai művelői, Status praesens | 91 |
A terminológia fejlődése | 92 |
A manuális medicina alapfogalmai | 92 |
Blokkolás | 92 |
Arthron | 93 |
Izületi játék | 94 |
Normomobilitás, hipermobilitás, hipomobilitás | 94 |
Spondilogén nocireakciók, receptorfájdalmak, radikuláris fájdalmak | 94 |
A blokkolás elmélete | 97 |
A manuális terápia hatásának elmélete | 98 |
A blokkolás klinikuma | 98 |
Az ágyéki gerinc és a medence | 98 |
A mellkasi gerinc és a bordák | 99 |
A nyaki gerinc | 99 |
Fejizületek | 100 |
Végtagok | 100 |
A manuális medicina diagnosztikája | 100 |
Kiroterápiás kezelési technikák | 102 |
Célzott manipulációk és mobilizációk | 102 |
A technikák alapelvei | 102 |
Technikai hibák | 102 |
Lágyrésztechnikák | 103 |
Indikációk és kontraindikációk | 103 |
A blokkolás az indikáció | 103 |
A nem indikált esetek | 103 |
Relatív indikációk, hipermobilitás | 103 |
A célzott kiroterápia veszélyei | 104 |
Jogi és szakmapolitikai megjegyzések | 104 |
Képzés | 104 |
Összefoglalás | 104 |
Irodalom | 105 |
Huneke szerinti neurálterápia (Franz Hopfer és Gerhard Hopfer) | 107 |
Bevezetés | 107 |
A neurálterápia története | 108 |
A neurálterápia hatásmódja | 109 |
Vegetatív rendszer | 109 |
Regulációs góc-, zavarómező-történések | 110 |
Regulációmerevség | 111 |
Utalások regulációs góg-, zavarómező történésekre | 111 |
A regulációs góc- és zavarómező információinak összefoglalása | 111 |
Anamnézis | 112 |
Neurálterapeutikumok | 112 |
Procain | 112 |
Lidocain | 112 |
A szükséges eszközök | 113 |
Jelenségek | 113 |
Huneke-másodpercjelenség | 113 |
Azonnali jelensége | 113 |
Reakciójelenség | 113 |
Indikációk és kontraindikációk | 113 |
A neurálterápia gyakorlata | 114 |
Diagnosztika | 114 |
Differenciáldiagnosztika | 114 |
A neurálterápia mint kezelési forma | 115 |
A prognosztikus kiértékelés lehetőségei | 115 |
Rehabilitáció | 116 |
Megelőzés | 116 |
Szanatóriumi kezelés | 116 |
A neurálterápia határai | 116 |
Nem várt esetek | 116 |
Összefoglalás | 118 |
Irodalom | 119 |
Szegment- és reflexzóna-terápia (Wolfgang Vogelsberger és Michael Elies) | 119 |
Alapelvek | 119 |
Reflexzónák a koponyán - koponyaakupunktúra | 121 |
A belső orr reflexzónái | 121 |
A külső orr reflexzónái | 123 |
Kontraindikációk | 124 |
A nyel területének szomatotópiája | 124 |
Fülakupunktúra | 125 |
A fülpontok elhelyezkedése | 126 |
A kezelés technikája | 126 |
A száj-, fog- és állkapocsterület szegmentvonatkozásai | 126 |
A vestibulumpontok rendszere | 127 |
A retromolaris pontok rendszere | 127 |
Terminális mérőpontok a kezeken és a lábakon | 128 |
A lábreflexológia | 128 |
Összefoglalás | 130 |
Irodalom | 131 |
Hahnemann-féle homeopátia (George Wünstel) | 132 |
Történeti áttekintés | 132 |
A hasonlóság elvének előfutárai | 132 |
A gyógyszerek egészségeseken való vizsgálatának előfutárai | 132 |
Definíció | 132 |
A hasonlóság elve | 133 |
Gyógyszervizsgálat egészségeseken | 133 |
Hahnemann-féle homeopátia | 134 |
Az orvostudomány egészén belül elfoglalt pozíció | 136 |
A homeopátiás minősítés elnyerésének feltételei (1987) | 137 |
Hahnemann homeopátiájának alapjai és ismertetése | 137 |
1. szakasz | 137 |
2. szakasz | 138 |
Az Organon | 139 |
Homeopátiás gyógyszerészet | 139 |
A homeopátiás gyógyszerkönyv HAB 1 (1978) | 140 |
Az Avogadro-konstans vagy Loschmidt-szám | 141 |
A hatás módja | 142 |
Kivitelezés | 142 |
Anamnézis | 142 |
A simile megtalálása (hasonlóság) | 143 |
Receptek | 143 |
Indikáció és határok | 144 |
Kombináció más terápiás eljárásokkal | 145 |
Kívánatos és nemkívánatos mellékhatások | 145 |
Kontraindikációk | 146 |
Az eredményesség ellenőrzése | 146 |
Ajánlott irodalom | 147 |
Összefoglalás | 148 |
Irodalom | 148 |
Regulációs termográfia (Arno Rost) | 151 |
Története | 151 |
Alapok | 152 |
Regulációs termográfia | 153 |
A biológiai szabályok elve, és a termikus regulációs fenomének | 153 |
A pontos mérési eredmények feltételei | 155 |
Ingerlés | 155 |
Mérési folyamatok | 156 |
Mérési programok | 156 |
Normális hőkép | 257 |
A regulációs termogramm kiértékelése | 157 |
Szűrővizsgálatok | 157 |
Regulációs gócok | 157 |
A terhelhetőség vizsgálata | 158 |
A regulációs termogramm szélsőséges (extrém) formái | 158 |
Terápiás konzekvenciák | 160 |
A regulációs termográfia lehetőségei | 160 |
Példák | 161 |
Terápiás eljárás a súlyos diszregulációknál | 161 |
Összefoglalás | 162 |
Irodalom | 162 |
Akupunktúra (Ingrid Wancura) | 163 |
Történelem | 163 |
Definíció | 164 |
Alapelvek és leírás | 165 |
Terápiás példa | 166 |
Szisztematikus tapasztalat és képi beszéd | 167 |
Az öt elem rendszere | 168 |
A külső vagy klimatikus betegségtényezők | 169 |
Belső vagy pszichikai betegségek | 170 |
Hatásmód | 171 |
Kivitelezés | 171 |
Indikációk | 172 |
Más terápiás eljárásokkal való kombinálás | 172 |
Várt és nem várt mellékhatások | 172 |
Kontraindikációk | 172 |
Esetleges rendkívüli események és azok ellátása | 172 |
Technikai felszereltség | 172 |
Az eredmény ellenőrzése | 172 |
Összefoglalás | 173 |
A fül akupunktúrája (Georg Kőnig) | 174 |
Történeti áttekintés | 174 |
Definíció és pozíció | 176 |
A folyamat alapjai | 176 |
Hatásmód | 177 |
Gyakorlati kivitelezés | 178 |
Indikációk | 178 |
A szenvedélybetegségek kezelésének problematikája | 179 |
Nikotinszenvedély | 180 |
Elhízás | 180 |
Más eljárásokkal való kombinálás | 181 |
Kívánt és nem kívánt mellékhatások | 181 |
Kontraindikációk | 181 |
A kezelés alatti rendkívüli esetek és azok ellátása | 182 |
A kezelés ideje alatt | 182 |
A kezelés utáni késői reakciók | 182 |
Technikai felszerelés | 182 |
Az eredmény ellenőrzése | 183 |
Összefoglalás | 183 |
Irodalom | 184 |
Funkcióelemző biometria (elektroakupunktúra) (Ivor Ruf) | 185 |
Alapok | 185 |
Terápiás célok és szabályozómechanizmusok | 186 |
Irodalom | 187 |
Oxigénterápia (Fodor László) | 189 |
Az oxigén mint az élet alapeleme | 189 |
Az oxigénterápia története | 190 |
Az oxigénbelégzési terápia diagnosztikája | 191 |
Az oxigénhiányos állapot különböző formái | 192 |
Oxigénbelégzési terápia akut hipoxiáknál | 193 |
Tartós oxigénbelégzési terápia | 193 |
Mikor és hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban az oxigénterápiát? | 194 |
Próbainhaláció a rendelőben | 195 |
Oxigénpalack vagy koncentrátor? | 196 |
A terápiák együttes alkalmazásának lehetőségei | 197 |
Regenerációs oxigénterápia | 198 |
Felhasználás dohányosoknál | 200 |
Többlépcsős oxigénterápia | 200 |
Az SMT célja | 200 |
Az SMT indikációi | 201 |
Kivitelezés | 202 |
Többlépcsős oxigénterápiás gyorseljárás vagy ergométeres oxigéntréning | 202 |
Indikációk az ergométeres oxigéntréninghez | 203 |
Túlnyomásos oxigénterápia | 204 |
Inhalációs terápia ionizált oxigénnel | 204 |
Az oxigénterápia veszélyei - az oxigén toxicitása | 205 |
Következtetés | 206 |
Összefoglalás | 207 |
Irodalom | 209 |
Hematogén oxidációs terápia (Margret Krimmel) | 211 |
Történeti áttekintés | 211 |
Alapismeretek | 212 |
Fizikai alapok | 212 |
Biokémiai folyamatok | 214 |
Enzimatikus és nem enzimatikus scavengerek | 214 |
A prosztaciklin és a prosztaglandin bioszintézise | 215 |
A HOT biokémiai hatása az eritrocitákra | 216 |
A HOT/UVB virusztatikus hatása | 217 |
A vérfehérjék változása a HOT/UVB hatására | 218 |
Leukocitolízis HOT hatására | 218 |
Mikrocirkuláció és a HOT | 219 |
Normális mikrocirkuláció | 219 |
Dekompenzált mikrocirkuláció | 220 |
Indikációk | 220 |
Perifériás keringési zavarok | 220 |
Cerebrális keringési zavarok | 224 |
Poliglobulia | 224 |
Angina pectoris | 224 |
Artériás hipertónia | 225 |
Hipotónia | 225 |
Szembetegségek | 225 |
Májbetegségek | 225 |
Gyomor- és bélbetegségek | 225 |
Tüdőbetegségek | 226 |
Vesebetegségek | 226 |
Anyagcserezavarok | 226 |
Diabetes mellitus | 227 |
Purinanyagcsere-zavarok | 227 |
Zsíranyagcsere-zavarok | 227 |
A vázrendszer betegségei | 227 |
Bőrbetegségek | 227 |
HOT pre- és posztorperatív alkalmazása | 227 |
Geritária | 227 |
Rák utókezelése | 228 |
Ellenjavallatok és kölcsönhatások | 229 |
Technika | 229 |
HOT oxigénhabosítással | 230 |
HOT oxigénhabosítás nélkül | 230 |
Adagolási séma | 230 |
Mellékhatások | 230 |
Összefoglalás | 230 |
Irodalom | 231 |
Enzimterápia (Wolfgang Scheef) | 232 |
Bevezetés | 232 |
Általános enzimológia | 232 |
Az enzimaktivitás mérése | 233 |
Enzimkinetika | 233 |
Az enzimaktivitás szabályozása, enzimgátlás | 233 |
Proteázok és proteázgátlók | 233 |
Nagymolekulájú anyagok reszorpciója | 233 |
Hogyan hatnak az enzimek? | 234 |
Klinikum | 234 |
Traumatológia | 234 |
Tromboflebitisz, poszttrombotikus szindróma, krónikus nyiroködéma | 234 |
Szervi gyulladások | 236 |
Tumorok | 236 |
Vírusbetegségek | 237 |
Helyi enzimterápia | 237 |
Ellenjavallatok, mellékhatások | 237 |
Adagolás | 237 |
Összefoglalás | 238 |
Irodalom | 239 |
Terápiaszabadság és felvilágosítási kötelezettség - honoráriumigény és költségtérítés (Franz X. Schober) | 240 |
Terápiaszabadság és felvilágosítási kötelezettség | 240 |
Kezelni, de hogyan? | 240 |
Felvilágosítani, de hogyan? | 241 |
Honoráriumigény és fizetőképesség | 244 |
Elszámolni, de hogyan? | 244 |
A honorárium kiegyenlítésére való készség | 248 |
Függelék I. | 249 |
Függelék II. | 249 |
Megjegyzések | 251 |
Index | 253 |