Fülszöveg
E cím földünk korai felfedezéseinek történetét rejti. Nem véletlenül írtuk azt, hogy felfedezéseink története, hiszen bolygónkat az emberiség több ízben is felfedezte. Az előző kötetben. "A messzeség titkai"-ban az előemberek tétova szétáradásától, a Föld birtokba vételétől egészen odáig kísértük nyomon a felfedezéstörténetet, amikor merész tudományos fantáziájú ókori tudósok, egy Arisztarkhosz, de különösen Eratoszthenész arra vállalkozott, hogy kiszámítsa a föld nagyságát.
Ebben a kötetben a második szakasszal ismerkedünk meg, a korai felfedezésekkel, amelyek az ókor végétől egészen az újkor hajnaláig tartanak. Az eseményeket alapvetően meghatározza, hogy a Római Birodalom bukása után lehanyatlik Európában a szellemi élet, sok mindent elfelejtenek abból a tudásból, amivel az antik világ rendelkezett. Nem kivétel ez alól a földről szerzett tudás sem. De az is jellemző, és ezt különösen nagy erővel és izgalmasan, lebilincselően mutatja meg a szerző, hogy a hanyatlás nem általános,...
Tovább
Fülszöveg
E cím földünk korai felfedezéseinek történetét rejti. Nem véletlenül írtuk azt, hogy felfedezéseink története, hiszen bolygónkat az emberiség több ízben is felfedezte. Az előző kötetben. "A messzeség titkai"-ban az előemberek tétova szétáradásától, a Föld birtokba vételétől egészen odáig kísértük nyomon a felfedezéstörténetet, amikor merész tudományos fantáziájú ókori tudósok, egy Arisztarkhosz, de különösen Eratoszthenész arra vállalkozott, hogy kiszámítsa a föld nagyságát.
Ebben a kötetben a második szakasszal ismerkedünk meg, a korai felfedezésekkel, amelyek az ókor végétől egészen az újkor hajnaláig tartanak. Az eseményeket alapvetően meghatározza, hogy a Római Birodalom bukása után lehanyatlik Európában a szellemi élet, sok mindent elfelejtenek abból a tudásból, amivel az antik világ rendelkezett. Nem kivétel ez alól a földről szerzett tudás sem. De az is jellemző, és ezt különösen nagy erővel és izgalmasan, lebilincselően mutatja meg a szerző, hogy a hanyatlás nem általános, a földmegismerés nem privilégiuma egyetlen kultúrterületnek sem. S ha Európa mélyre is zuhant, másutt, Kínában, az arab-iszlám világban, vagy akár Észak-Európában új felfedezéstörténetek íródnak. Így együtt hajózhatunk a merész normanokkal, kik sárkányhajóikon lejutnak Kelet-Európa szívébe, megkerülik az Északi-fokot, felfedezik Izlandot, Grönlandot és Amerikát is, bár az általuk szerzett tudás a szétforgácsolt hűbéri Európában nem válik közkinccsé.
Ragyogó utazókkal, bátor férfiak csodás seregével ismerkedhetünk meg, köztük al-Maszurdival, al-Birúnival, és külösen részletesen a nagy arab világutazóval, ibn Battútával. Az ő híradásukból egy új felfedezéstörténet bontakozik ki: az arab-iszlám világkép.
Majd a szerezetesek következnek, katolikus hittérítő, akiket egy ábránd nevében küldenek ki a pápák és a királyok: szövetséget kötni a nagykánnal az iszlám ellen. Az emberiség számára nem volt haszontalan ez a követségjárás sem, hiszen olyan kiváló utazók, mint Plano Carpini, Rubruk gondosan feljegyezték, hogy milyen világot láttak, ismertek meg. Ám a könyv legszebb lapjait a karavánutak eseményei adják. Járhatunk a Nagy Selyemúton, elkísérhetjük a szőrmekereskedőket, kik a Volga menti Bolgariból Ó-Permbe, vagy éppen szibériába utaznak észak kincseiért. De ezeken a karavánutakon haladunk akkor is végig, amikor a kínai buddhista zarándokokat kísérjük, akik a maguk felfedezéstörténetét írják meg. Hajózunk a monszun szárnyán kínai hajókkal, követjük Cseng Hót, ki egészen Afrikáig hatol előre, vitorlázunk Szindbaddal, a tengerésszel, és különösen sokat járunk Marco Polo, e kor legnagyobb földközi-tengeri utazójának kíséretében.
A föld felfedezéstörténetének ragyogó lapjait írták meg ebben az időben olyan népek, amelyek még el sem hagyták a kőkorszakot. A polinéziaiakra gondolunk, akik ebben az időszakban vették birtokukba a Csendes-óceán sok ezer szigetét. Bambusznádból és kagylókból összeszerkesztett térképeik segítségével hajóztak, csodálatosan megalkotott hajóikon, amelyek a csendesnek igazán nem mondható Csendes-óceánra születtek.
Afrika is bekapcsolódott a korai felfedezések korában a világ megismerésének nagy ügyébe. I. Abubakari, a mali király hatalmas flottáján elindult, hogy feltárja az Atlanti-óceán vizeit. A vállalkozás nagyságából nem von le semmit, hogy ez az út szerencsétlenül végződött. A szerző nagy gondot fordít arra, hogy ne csak a felfedezéstörténeti eseményeket ismertesse meg, hanem gondosan megrajzolja a kort is, a történelmi, gazdasági viszonyokat, amelyek előkészítik a felfedezések történetének következő szakaszát, amikor feltűnnek az új láthatárok, amikor kibontakozik a Nagy Felfedezések Kora.
Vissza