Marx gazdaságelméletének kialakulása

(1843-1858)

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'W. Tuchscheerer: Marx gazdaságelméletének kialakulása ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	436 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-0672-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Előzetes megjegyzések	14
A kutatási terület és a kutatási téma indoklása	14
A munka módszertanáról és felépítéséről	18
Marx útja a politikai gazdaságtanhoz
Marx közgazdasági nézeteinek kialakulása és fejlődése a közgazdasági tanulmányok megkezdésétől "A német ideológia" című mű megírásáig (1843-1846)	27
Marx útja a politikai gazdaságtanhoz	27
Marx gyermekkora és kora ifjúsága	28
Marx kacérkodása az objektív idealizmussal és részvétele az ifjúhegeliánus mozgalomban	31
Marx tevékenysége a "Rheinische Zeitung"-ban, a gazdaság társadalmi jelentőségének felismerése	37
Marx áttérése a filozófiai materializmusra	53
Hogyan függ össze Marxnak a filozófiai materializmus felé fordulása, a kommunizmusra való áttérése és közgazdasági tanulmányainak kezdete?	63
Marx közgazdasági tanulmányainak kezdete
A közgazdasági felfogás kialakulása az 1844-es kivonatfüzetekben	77
Engels "A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata" c. műve és jelentősége Marx közgazdasági nézeteinek kialakulása szempontjából	78
Marx közgazdasági tanulmányainak kezdete	96
Ricardo munkaérték-elméletének marxi bírálata az 1844-es kivonatfüzetekben	103
Hogyan alapozta meg Marx a munka elidegenedésének elméletét az 1844-es kivonatfüzetekben	116
Az első közgazdasági tanulmányok nyomán szerzett felismerések továbbfejlesztése és általánosítása a "Gazdasági-filozófiai kéziratok"-ban	139
Bérmunka és munkabér	143
Tőke és profit	152
Földtulajdon és földjáradék	158
Összefoglalás	166
Az elidegenedett munka	171
A "Gazdasági-filozófiai kéziratok"-ban használt "absztrakt munka" fogalom tartalma	191
A dialektikus és a történelmi materializmus alapjainak lerakása és a munkaértékelmélet felé fordulás "A szent család"-ban és "A német ideológiá"-ban	194
Marx új felfogása a közgazdasági kategóriákról és a politikai gazdaságtannal kapcsolatos állásfoglalása	198
Marx értékfelfogása "A szent család"-ban	200
A közgazdasági tanulmányok elmélyülése "A szent család" és "A német ideológia" megírása közötti időben	204
A történelmi materializmus kidolgozása és a munkaérték-elmélet elismerése	207
A világnézeti és a közgazdasági nézetek kidolgozásának összefüggése Marxnál a nagyvenes évek derekán. Lezárul marx közgazdasági felfogásának első fejlődési szakasza	214
Marx közgazdasági nézeteinek fejlődése az 1846 és 1849 közötti években	219
A Ricardo-féle munkaérték-elmélet elismerése és annak alkalmazása Marx által "A filozófia nyomorúságá"-ban	219
"A német ideologiá"-tól a "A filozófia nyomorúságá"-ig	219
Hogyan alapozta meg Marx a politikai gazdaságtan módszerét Proudhon elleni polémiájában?	223
Marx értékelméleti nézeteinek fejlődése Proudhon értékelméletével folytatott vitájában	234
"A filozófia nyomorúságá"-ban Proudhon értékelmélete ellen folytatott polémiától az értékfelfogás pozitív kifejétéséig a "Bérmunka és tőké"-ben	258
Marx sokoldalú tevékenysége a tudományos kommunizmus éa a forradalmi proletrámozgalom összekapcsolása terén	259
A "Bérmunka és tőke" témájával foglalkozó előadások és cikkek feladata és tartalma	261
Áru, csereérték, ár	264
Piaci ár és "termelési költségek"	266
Mi a különbség az értéknek a "termelési költségek" révén való marxi és ricardói meghatározása között?	272
Az értéktöbblet-elmélet első kezdetei	277
Hogyan dolgozta ki Marx az ötvenes években az értékelméletnek és a politikai gazdaságtan alapjainak legfontosabb részleteit?	280
Marx elméleti-közgazdaságtani tanulmányai az ötvenes évek elején	280
A közgazdasági tanulmányok újrakezdése	281
Marx polémiája a Ricardo-féle értékelmélettel	284
Egy átfogó közgazdasági mű megírásának marxi terve	289
"A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai" című mű kidolgozása	291
"A politikai gazdaságtan tárgyának és módszerének kifejtése Marx "Bevezetés >>A politikai gazdaságtan bírálatához<<" című munkájában	293
Marx tervezett közgazdaságtani művéne felépítése és szerkezete	298
"A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai" című munka tartalma és formája	300
A marxi értékelmélet megalapozása "A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai"-ban	302
A kispolgári szocialista pénzillúziók és értékfelfogások bírálata	303
Az érték és ár közötti különbség mennyiségi elemzése	304
Az érték és az ár közötti különbség minőségi elemzése	309
Az áru elemzése. Az áru kettős jellegének és belső ellentmondásának feltárása	316
Az áru fétisjellegének feltárása és az árufetisizmus elméletének megalapozása	326
Az árutermelő munka kettős jellegének feltárása	337
A közgazdasági elmélet egészének forradalmasítása "A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai"-ban kidolgozott értékelmélet alapján	351
A "munkaképesség"-áru. A munkaképesség értéke és használati értéke	352
A tőke termelési folyamatának mint az "egyszerű termelési folyamat" és az "értékelési folyamat" egységének az elemzése. Használati érték képzése, értékátvitel és őj érték képzése	357
A tőke felosztása "állandó" és "változó" tőkére. A tőke értékalkotó részeinek aránya	361
Az értéktöbblet termelése és elsajátítása. Az értéktöbbletráta ésa profitráta meghatározásában érvényesülő eltérő törvények kidolgozása	364
Az általános (átlag-) profitráta kialakulása és az értékek átalakulása termelési árakká	366
Utószó	373
Irodalomjegyzék	379