Ez Csikágó!

Előszó

Ha valamely regényt előszó vezet be, az mindig gyanús. Az előszó többnyire azért van, hogy figyelmeztesse az olvasót: úgy olvassa a regényt, hogy ilyen jót egyhamar úgy sem olvashat. Ez az egyik eset.
A másik eset az, hogy a regény kulcsregény. Tehát alakjai valóban élnek és története valóban megtörtént. Erre azért utal a szerző, mert kulcsregényében annyira elferdítette a hősök neveit s annyira megváltoztatta a történetet, hogy a kutya sem ismerne rá, ha ő nem szólna. Mert ha viszont a kulcsregény hősére rá lehetne ismerni, akkor a szerzőt beperelnék ezért meg azért, sőt még rosszabb esetben a hősök egyike fel is pofozhatná, amiért pimasz beállításban szerepel a nagyszerű kulcsregényben.
Az előszó harmadik fajtája az, amelyben szerző fellebbenti a fátyolt a regény születéséről. Hol írta, hogyan írta, miért írta s milyen sanyarú körülmények között. Ime - dicsekszik ő - így nyomorogtam én és mégis ilyen regényt írtam.
Ebben az előszóban itt egész másról van szó. E sorok írója ugyanis ünnepélyesen bejelenti, és kijelenti, hogy a történet, amelyet megírt, első betűjétől az utolsóig merő kitalálás. Képzelet szüleménye az egész s teljesen ki van zárva,hogy alakjai hasonlítsanak valakire, mert csak önmagukra hasonlítanak. Önmagukra azonban megtévesztésig.
Szerző, időn ezt a művet írta, csodálatosképpen nem nyomorgott és nem éhezett. Ellenben floridai villájának erkélyén napozott s úgy diktálta tollba az egészet, egy gépírókisasszonynak, aki nem győzte hangoztatni, hogy hasonlóan meglepő és mulatságos históriát még nem olvasott.
Akik azonban jobban szeretik a megtörtént dolgokat, azok ne feledjék, hogy bizonyos idő multán mindenki kitalált mese valóban is meg fog történni. Ez természetes, hiszen a föld még néhány millió évig fennáll. Ami tehát eddig még nem esett meg, az ezután feltétlenül megvalósul, s szerző éppúgy nem tehet róla, hogy megelőzte korát, aminthogy az olvasó sem tehet róla, hogy most és és nem háromszázezer év mulva, amikor ugyanezt a históriát mint egy valóban megesett történet kulcsregényeként olvashatta volna.
Aki a regényt figyelmesen elolvassa, az majd megtudja, hogy miért kellett mindezt olyan gondosan előrebocsátani. Vissza