Titmarsh Sámuel története vagy: A nagy Hoggarty-gyémánt

Előszó

Az én nyájas barátaim, ennek a szerény kötetnek kiadói, úgy látszik, igen sokat várnak az előszó hatásától. E kiadás számára oly erőszakosan kívánnak tőlem előszót, hogy lehetetlen meg nem hajolnom a kívánságuk előtt.
Ez az elbeszélés eredetileg a »Fraser's Magazine«-ben jelent meg 1841-ben s oly időben íródott, amikor az írót magát nehéz balsors és búbánat gyötörte. Akiket az írói életrajznak ilyen adatai érdekelnek: most már megérthetik azt a bizonyos kiábrándultságot és mélabút, ami ezt a kis mesét átjárja. Most, mikor hét esztendő leforgása után magam olvasom, fel tudom idézni emlékezetemben a körülményeket, amelyek közt készült s a gondolatokat, amelyek a szerzőt munkája közben kísérték s nem kerültek a lapokra.
Ez a mese az írójának mindig kedvence volt, ám első megjelenésekor nem valami jól fogadták; illetve egy-két ember kivételével. Boldogult John Sterling levelet írt nekem róla, ami akkoriban nagyon megnyugtatott és megörvendeztetett. Az ifjú irodalmárokat, akiknek viszontagságaik voltak, mgvigasztalhatom: ezt az elbeszélést, mielőtt a »Fraser« helyett ajándékozott neki, egy másik folyóirat visszautasítota. Sőt: csak a »Hiuság vásárá«-nak sikere után (ezt a művemet is visszautasította egy folyóirat) találtam, azaz inkább kerestem kiadót, aki elég merész lesz vállalkozni arra, hogy a »Hoggarty gyémánt«-ot ebben a formájában bemutassa." Vissza