W. J. Stein - Egy életrajz

Fülszöveg

Walter Johannes Stein 1891. február 6-án született Bécsben. Miután 1913-ban találkozott Rudolf Steinerrel, a háború évei alatt a későbbi disszertációján dolgozott. Ebben a munkában, amelyet Rudolf Steiner ösztönzött és tanácsaival segített, az érzékfeletti megismerés elméletét felvázolva bizonyította az antropozófia tudományosságát. (Lásd: W. J. Stein/Rudolf Steiner: Dokumentation eines wegweisenden Zusammenwirkens - A példamutató együttműködés dokumentációja, Dornach, 1985.) 1917-ben Stein tanúja volt, amikor Rudolf Steiner megfogalmazta Memorandumát Németország és Ausztria tanácstalan politikusai számára.
1919-ben, egy évvel az euritmista Nora von Baditz-cal kötött házassága, valamint matematikai és filozófiai doktorátusa megszerzése után meghívást kapott a stuttgarti Waldorf Iskola alapító tantestületébe. Életre szóló barátja, Eugen Kolisko oldalán tizenhárom évig tanított irodalmat és világtörténelmet. A társadalmi hármas tagozódás mozgalmában való aktív részvétel mellett... Tovább

Fülszöveg

Walter Johannes Stein 1891. február 6-án született Bécsben. Miután 1913-ban találkozott Rudolf Steinerrel, a háború évei alatt a későbbi disszertációján dolgozott. Ebben a munkában, amelyet Rudolf Steiner ösztönzött és tanácsaival segített, az érzékfeletti megismerés elméletét felvázolva bizonyította az antropozófia tudományosságát. (Lásd: W. J. Stein/Rudolf Steiner: Dokumentation eines wegweisenden Zusammenwirkens - A példamutató együttműködés dokumentációja, Dornach, 1985.) 1917-ben Stein tanúja volt, amikor Rudolf Steiner megfogalmazta Memorandumát Németország és Ausztria tanácstalan politikusai számára.
1919-ben, egy évvel az euritmista Nora von Baditz-cal kötött házassága, valamint matematikai és filozófiai doktorátusa megszerzése után meghívást kapott a stuttgarti Waldorf Iskola alapító tantestületébe. Életre szóló barátja, Eugen Kolisko oldalán tizenhárom évig tanított irodalmat és világtörténelmet. A társadalmi hármas tagozódás mozgalmában való aktív részvétel mellett ebben az időben rengeteg cikket írt antropozófiai folyóiratokba. A Rudolf Steiner által kinevezett „goetheanumi szónok"-ként tevékenykedett, részt vett az antropozófiai főiskolai tanfolyamok megtartásában, és a maga tüzes-harcos módján szállt szembe az antropozófia ügyének ellenfeleivel.
Rudolf Steiner halála után Stein a leghatározottabban foglalt állást az Antropozófiai Társaságon belüli válságban, ugyanakkor megírta ismert és legjelentősebb művét, A világtörténelem a Szent Grál fényében-t.
1933-ban D. N. Dunlop felkérte Steint, hogy költözzön Londonba, és dolgozzon az Energia Világkonferenciának. A nácivá váló Németországot elhagyva Dunlop oldalán a korszerű világgazdaság aktív úttörője lett. Dunlop halála után a The Present Age kulturális folyóirat kiadójaként folytatta tevékenységét.
Egy időben igen sokat utazott, és antropozófiai célkitűzéseinek szellemében különböző államfőkkel folytatott hosszú, és részben messze kiható megbeszéléseket. így Winston Churchillel, Kemal Atatrük pasával, a modern Törökország megalapítójával, valamint Lipót belga királlyal. A belga uralkodóval való baráti együttműködés eredménye lett a brüsszeli Statisztikai Intézet felállítása, amelynek a valóban az egész világot átfogó gazdaságot kellett szolgálnia.
W. J. Stein 1939-ben brit állampolgár lett. A háború alatt és után elmélyítette orvosi ismereteit, saját antropozófiai gyógyszereinek sorát alkotta meg, és betegeket kezelt. Földi létének utolsó éveiben növekvő merkúri szerénységgel összpontosított sokoldalú és intenzív előadói tevékenységére, és ezzel egyre inkább beteljesítette, amit 30 éves korában Rudolf Steiner mondott neki: „El fogja érni, hogy ne csak sokat, hanem a legszebbet adja a hallgatóinak: egész saját emberi mivoltát."
Walter Johannes Stein 1957. július 7-én hunyt el Londonban. Vissza