1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vulkánok

A Kárpát-Pannon térség tűzhányói

Szerző
Szerkesztő
Szeged
Kiadó: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 482 oldal
Sorozatcím: GeoLitera
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-306-381-1
Megjegyzés: Színes fotókkal, illusztrációkkal. Második, bővített és javított kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nagy örömömre szolgál, hogy immár a Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói c. könyvem második kiadásához írhatom az előszót. Jelenti mindez azt, hogy a könyv első kiadása érdeklődést váltott... Tovább

Előszó

Nagy örömömre szolgál, hogy immár a Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói c. könyvem második kiadásához írhatom az előszót. Jelenti mindez azt, hogy a könyv első kiadása érdeklődést váltott ki, hogy azt sokan megvásárolták és ennek következtében bő egy év alatt elfogytak nyomtatott példányai. Jelenti mindez azt, hogy van igény a hazai kiadású természettudományi ismeretterjesztő könyvekre és ezen belül sokan szeretnék mélyebben megismerni a tűzhányók természetét. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy könyvem alapján 2013-ban a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Mária Emlékéremmel tüntetett ki. Azonban, nem csak a könyv első kiadásának gyors elkelése jelentett pozitív visszajelzést, hanem az olvasói vélemények és a különböző helyeken megjelent könyvismertetések is. Ez utóbbiak közt különösen fontos volt számomra a vulkanológia egyik vezető szakfolyóiratában, a Bulletin of Volcanology 2012. júniusi számában megjelent recenzió, amit Németh Károly, Új-Zélandon dolgozó kiváló vulkanológus, a nemzetközi vulkanológiai társulat (IAVCEI) vezetőségi tagja írt. Természetesen jól estek a dicsérő sorok, de ugyanolyan fontosak voltak számomra a tanulságos kritikai észrevételek is.
Pál-Molnár Elemér, a Geolitera kiadó vezetője és a könyv szerkesztője folyamatosan ösztönzött, hogy készítsük el a második kiadás anyagát, amit időszerűvé tett az azóta is fennmaradó érdeklődés. Ez jó lehetőséget adott arra, hogy az első kiadásban szereplő néhány elütésbeli és nyomtatásbeli hibát korrigáljuk, de arra is mód nyílott, hogy némileg bővítsük a könyv anyagát. Fontosnak tartottam ugyanakkor, hogy az első kiadás fejezetei ne változzanak még akkor sem, ha az eltelt 3 év után bizonyos tématerületeket már némileg másképpen fogalmaznék meg. Változást csupán ott tettem, ahol azóta lényeges új eredmények születtek, és amelyek ismereteinket pontosították vagy bővítették. Lehetőség nyílt továbbá arra is, hogy a könyv egy főleg szakmai körökben hiányolt hivatkozáslistával bővüljön. A könyvet elsősorban az érdeklődő nagyközönségnek írtam és ezért nem szerepeltek benne a tudományos munkáktól elvárt pontos hivatkozások. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 13
1. Mi a vulkán? 18
Ebben a fejezetben kiderül, hogy nem is olyan egyszerű meghatározni azt, hogy mit nevezünk vulkánnak! Megtudjuk, hogy mi van a tűzhányók alatt, továbbá milyenek az aktív, a szunnyadó és a potenciálisan aktív vulkánok.
2. Magma: ami a tűzhányókat táplálja 32
Ebben a fejezetben bemutatjuk, mi az a „tűzi" anyag, ami a vulkánokat táplálja. Hogy befolyásolja a vulkáni működést a magma fizikai és kémiai tulajdonsága? Külön foglalkozunk a magmában lévő illóanyagokkal, amelyeknek köszönhetjük a földi légkört és a hidroszférát, és amelyek jelentősen befolyásolhatják az éghajlatot. Végül elidőzünk kicsit egy magmakamrában is!
3. Vulkáni kitörések hírmondói: vulkáni kőzetek 46
A vulkáni kitörést követően a megszilárdult láva, az összecementált vulkáni törmelékes üledék őrzi a kitörés emlékét. E képződmények vizsgálata alapján rekonstruálható, hogy a múltban milyen események történtek, milyen magma táplálta a vulkáni kitörést. Ebben a fejezetben bemutatjuk a vulkáni kőzetek osztályozását, a legfontosabb elnevezéseket, amelyeket a későbbiekben is gyakran használunk majd.
4. Utazása Föld belsejébe 56
Honnan származik a tűzhányókat tápláló magma? Milyen a Föld belső szerkezete? Vajon olvadt kőzeteken úsznak a Föld nagy kőzetlemezei vagy a külső mag kivételével szilárd a Föld belseje? Ez a fejezet rövid áttekintést ad arról, mit tudunk bolygónk belsejéről.
5. Hol vannak vulkánok a Földön? A nagy lemeztektonikai kirakójáték 70
A vulkánok, úgy tűnik, szabályszerűen helyezkednek el a Földön. Mi ennek az oka? Megtudjuk azt is, miért és hogyan mozognak a Föld nagy litoszféra-lemezei, hogyan keletkeznek és tűnnek el, és az is kiderül, mi az a tűzgyűrű.
6. A vulkáni tevékenység kiindulása: a magma keletkezése 94
Minden vulkáni működés mélybeli magmaképződéssel kezdődik. Ebben a fejezetben megvilágítjuk, hogy mi, miért és mennyire olvad meg. Hogyan lehetséges az, hogy egy peridotit kőzetből bazaltos magma keletkezik? Hogyan gondolkoztak a vulkáni működés okairól korábban?
7. Bekukkantunk a vulkánok alá 116
Kik is azok a vulkanológusok, és hogyan dolgoznak? Miért kell a vulkánok alá nézni? Részletesen bemutatjuk az El Hierro 2011-2012-es kitörésének előzményeit és azt, hogy mindez miért különleges. Hogyan néz ki egy magmakamra? Vajon ez egy hatalmas, forró olvadékkal kitöltött üreg a földkéregben vagy inkább egy óriási szivacshoz hasonlít, netalántán a reggeli kásához? Megismerkedünk a cirkonnal, a nagy túlélő ásvánnyal, amelynek faggatásával meghatározhatjuk a kristályosodás korát. Vajon ez mindig megegyezik a vulkánkitörés korával? Kitérünk arra is, hogy miről mesélnek a
koronatanúk, azaz a vulkáni kőzetekben lévő kristályok, hogyan vallatnak a vulkanológus Sherlock Holmes-ok. Megdöbbentő, friss kutatási eredmények is terítékre kerülnek, amelyekből kiderül, vajon mennyi időnk lehet egy nagy vulkánkitörés előtt.
8. Miért és hogyan törnek ki a vulkánok? 140
Ebben a fejezetben bemutatjuk a sokszínű vulkáni működés okát. Miért folyik csak láva a vulkánból, mi az oka a robbanásos kitöréseknek, ezek esetleg miért váltakoznak? Mi a hideg víz szerepe ebben? Egyáltalán mi okozza a vulkáni kitörést?
9. Vulkánkitörések: milyen hosszan, milyen gyakran? 156
Ebből a fejezetből kiderül, hogy egy tűzhányó akkor is kitörhet, ha még dédszüleink sem emlékeznek arra hogy a közeli vulkáni hegy valaha is működött. Valóban dühösen ébrednek a vulkánok hosszú alvás után? Mennyi pihenő jár egy vulkánnak az aktív szakaszai között? Olvashatunk arról is, hogy milyen gyorsan jön fel a magma a felszínre, és mennyi idő áll olykor rendelkezésre, hogy kitelepítsék a lakosságot. Végül arra is kitérünk, vajon kitörhet-e egy tűzhányó egy nagyváros közepén?
10. Vulkánkitörések: milyen nagy? 170
Ebben a fejezetben röviden ismertetjük, hogy miképpen lehet mérni a vulkáni kitörések nagyságát. Hány kilogramm vulkáni anyag távozott például a Mt. St. Helens 1980. évi vagy a Pinatubo 1991. évi kitörése során? Olvashatunk arról is, hogy mik azok a szupervulkánok.
11. A sokszínű láva: a kötéllávától a lávatűig 182
Először lelkészek naplóiba olvasunk bele, amelyekből kibontakoznak a történelmi idők legnagyobb lávaöntéseinek kezdeti eseményei. Beülünk a természet alkotóműhelyébe, ahol megtudjuk, mi a kötélláva, bélláva, fogkrémláva, salakos láva, rögös láva, mi a dagadókúp és a lávatű. El lehet futni a láva elől? Megismerjük a leggyorsabb és a leglassabb lávafolyásokat, és lenézünk az ördög torkán! Hogyan téríthető el a láva? Amikor a légierőt is bevetették a láva ellen, és amikor hosszasan locsolták, hogy megállítsák a lávaömlést! Járunk majd az iriások útján, és megfejtjük a lávakőzetek szabályos oszlopos megjelenésének titkát. Végül megnézzük, van-e kapcsolat a Föld legnagyobb
lávaöntéses kitörései és a katasztrofális kihalások között!
12. Az égbetörő, gomolygó kitörési felhőktől az izzófelhőkig 218
Plinius a mediterrán mandulafenyőhöz hasonlította a Vezúv fölé magasodó kitörési felhőt. Ebben a fejezetben olvashatunk arról, hogy miért ilyen az alakja, milyen gyorsan és meddig halad felfelé és miért térül el a magasban. Vannak azonban olyan kitörési felhők is, amelyek nem felfelé terjednek, hanem a felszínhez tapadva rohannak le iszonyú sebességgel. Mik ezek és miért veszélyesek? Karibi példákon keresztül, szemtanúk leírásait olvasva ismerkedünk meg a félelmetes izzófelhővel, ami elindította a modern vulkanológiai kutatásokat. Végül, megtudjuk azt is, hogy mi a kapcsolat a tündérsziklák és a legveszélyesebb vulkáni kitörések között.
13. Vulkáni kitörési típusok: hawaii- és stromboli-típusú kitörés 252
A vulkáni kitörések leglátványosabb folyamatai kerülnek terítékre. Ebben a fejezetben kiderül, mi a lávafüggöny, a lávaszökőkút és a lávatűzijáték. Azt is megtudjuk, mi az a lávahab, és mi köze van Pele könnyének és Pele hajának a vulkáni kitörésekhez. Ellátogatunk a Földközi-tenger világítótornyához, és kiderül, mi hajtja a sokszor óramű pontosságú lávatűzijáték-kitöréseket.
14. Segít a víz! Surtsey- és vulcanoi-típusú kitörések 274
Egy sziget és egy félsziget keletkezése az Atlanti-óceán végtelen vízében, a Fülöp-szigeteken egy kis tóban és Szicília partjai közelében - a közös pont a magma és víz találkozása. Megtudjuk, hogyan zajlanak le a heves freatomagmás kitörések, és mi marad utánuk. Megismerjük a lefelé építkező tűzhányókat, a maarokat. Minden tűzhányó névadójának, a Vulcanonak a legutolsó kitörése ágyúlövések sorozatára hasonlított. Később, más vulkánok esetében is megfigyelték ezt a sajátos kitöréstípust. Mi okozza ezt a sokszor látható légköri nyomáshullámot is eredményező kitörést? Végül megtudjuk azt is, hogyan keletkeznek a kenyérbombák.
15. Égig érő hamufelhők és mindent betakaró hamuleplek: pliniusi-típusú kitörések 302
A vulkáni kitöréstípusok általában egy-egy aktív tűzhányóról kapták nevüket, kivéve a legnagyobb kitörések, amelyek egy római természettudósnak és unokaöccsének nevét viselik. Miért hívják ezeket pliniusi-kitöréseknek? Mi okozta Pompeji és Herculaneum pusztulását, mit tükröznek a kivételesen jól megőrződött áldozatok tetemei? Számba vesszük hány pliniusi-típusú kitörés volt az elmúlt évszázadban, és ezek közül melyik volt a legnagyobb. Olvashatunk a hatalmas durranással járó, sok halálos áldozatot követelő, ugyanakkor művészeket megihlető ultra-pliniusi vulkánkitörésekről, és megtudjuk azt is, mi a köze a pliniusi-kitöréshez Frankensteinnek, Munch „Sikoly" c. képének és egy
kísértetkenunak. Nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, mi az esélye egy jövőbeli hasonló nagy kitörésnek, és az mivel járhat.
16. Vulkáni időutazás a Kárpát-Pannon térségben 326
A Kárpát-medence, vagy ahogy a földtudományi szakemberek nevezik, a Pannon-medence, viszonylag fiatal, története mindössze 20 millió évre tekint vissza. Ebben a fejezetben egy szédítő időutazást teszünk, amelyben a lemeztektonikai kirakós játék szinte minden eleme feltűnik. Ott leszünk az ehhez kapcsolódó vulkáni kitörések helyszínein, megtudjuk, mikor volt a vulkanológiailag legmozgalmasabb időszak a térségünkben, megismerkedünk a legfontosabb felszínre került magmatípusokkal, és választ keresünk arra is, hogy mi okozta a magmaképződést a mélyben, azaz miért törtek ki tűzhányók e területen.
17. Pusztító horzsakő-ár leplek időszaka 350
A Pannon-medence kialakulásának kezdeti időszakában a dús trópusi-szubtrópusi növényzettel borított tájat hatalmas robbanásos vulkánkitörések hamuüledéke fedte be. E fejezetben olvashatunk arról, hogy miképpen zajlottak ezek a vulkáni események, hol találjuk emlékeiket. Kiderül, mi köze van mindehhez a „rosszföldnek", a tündérszikláknak, a borospincéknek, valamint „Kisamerikának", és hogyan maradt meg egy 17 millió évvel ezelőtti itatóhely több ezer levéllenyomata és állatnyoma.
18. Égbe nyúló tűzhányók felépülése és összeomlása 370
A fejezetben először arra keressük a választ, hogy vannak-e egyáltalán rétegvulkánok. Mit jelent az, hogy a tűzhányók esetében is eljön a végzet, az összeomlás pillanata? A Kárpát-Pannon térség andezit tűzhányói végigkísérik a Kárpátok hegyláncát. Mekkorák voltak, hogyan működtek? Megtudjuk ezt a Keserűs-hegyi vulkán (Visegrádi-hegység), valamint a Kelemen-havasok vulkáni komplexumának történetén keresztül. Benézünk a tűzhányók alá, ahol néhány érdekes vulkanológiai csemegét találunk.
19. Mocsárból kicsapó hamufelhőktől az izzó lávatavakig 390
Ebben a fejezetben először kiderül, hogy mik az alapvető különbségek az andezites összetett tűzhányók és a bazalt vulkáni területek működése között, és ennek milyen következményei vannak. Ezután belépünk egy bazalt vulkán belsejébe. A Ság-hegy és a Tihanyi-félsziget példáján keresztül megtudjuk, miben és miért különböznek a freatomagmás kitörések. Ritkaságba menő, különleges vulkanológiai értékek megismerése után az is kiderül, hogy a Tapolcai-medence tűzhányói mennyire őrizték meg eredeti vulkáni formájukat. Végül ismét benézünk a tűzhányók alá: az egykori kürtőcsatornákon most meseszép várakat találunk.
20. A Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni kitörései - lehet-e még folytatás? 418
Ebben a fejezetben meghökkentőnek tűnő kérdést feszegetünk: lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-Pannon térségben? Először elengedjük a fantáziánkat, aztán összeszedjük a meglévő adatokat, hogy a tudományos gondolkodásmódnak megfelelően, világosabban lássuk területünk vulkáni helyzetét. Kiderül, hogy még aktív területek esetében sem könnyű megmondani azt, hogy mikor tör ki egy tűzhányó. Végigjárjuk a Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni működéseinek helyszíneit, a kőzetek mélylélektanát megfejtve rekonstruáljuk a vulkáni kitörések lefolyását, és igyekszünk megtudni azt is, hogy mi lehetett az oka a magmaképződésnek. Kiderül, hogy a kérdésfelvetés nem is annyira abszurd, mint amilyennek először látszik!
21. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói 444
Az utolsó fejezetben összeszedjük a térség legfontosabb vulkáni egységeit, vulkáni területeit, és egy egységes, rövid ismertetőt nyújtunk róluk. A számok alapján azonosíthatjuk ezeket a mellékelt térképen, ami mellett egyes vulkáni területekről részletes térképet is adunk.
További olvasnivalók vulkanológiai témákban 459
Vulkán index 473
Földrajzi nevek 475
A szerzőről 477
Utószó 479

Harangi Szabolcs

Harangi Szabolcs műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Harangi Szabolcs könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem