1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vulgo 2000. február

Bölcseleti folyóirat - II. évfolyam 1-2. szám

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Ha a Kongresszusi jegyzőkönyvet olvassuk, az a benyomásunk támad, hogy a tudománytörténet sokkal inkább egy puszta elnevezés, semmint tudományág vagy világos fogalom. Az ilyen... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Ha a Kongresszusi jegyzőkönyvet olvassuk, az a benyomásunk támad, hogy a tudománytörténet sokkal inkább egy puszta elnevezés, semmint tudományág vagy világos fogalom. Az ilyen üres rubrika aztán tetszés szerint tágítható vagy szűkíthető, hiszen szemben a világos fogalommal csupán semmitmondó címkéről van szó, míg a pontosan meghatározott fogalom extenziója nem változhat anélkül, hogy a benne foglalt tartalom ne szenvedne csorbát. Ezért lehetséges a tudománytörténet címszava alá besorolni egy nemrégiben megtalált hajózási térképet éppúgy, mint egy fizikai elmélet tematikus analízisét. Nem hiábavaló tehát, ha először azoknak a tudománytörténetről alkotott elképzelését vizsgáljuk meg, akik állítólag ezt a történetet megírják. Ebben a tárgyban persze néhány kérdést már hosszú ideje rendszeresen feltesznek, és még sokáig fel is fognak tenni, itt elsősorban a ki, a miért és a hogyan kérdéseire gondolok. Egy lényegi kérdésről azonban mintha mindenki megfeledkezne, nevezetesen arról, hogy minek a története is pontosan a tudománytörténet? S talán azért nem tették még fel mindezidáig, mert magától értetődőnek tartották a választ, mely a tudományok története vagy a tudomány története kifejezésben egyértelműen benne van.
Nézzük most meg röviden, hogy rendszerint milyen megfogalmazásban találkozhatunk a ki, a miért és a hogyan kérdésével!
A ki rögtön a hol kérdését veti fel. Másképpen fogalmazva, ha a tudás egy adott, már specifikusnak számító területén felmerül a tudománytörténet kutatásának és oktatásának követelménye, az azon nyomban valamely egyetemi intézményben talál visszhangra. Bemard Sticker, a hamburgi Tudománytörténeti Intézet igazgatója egy helyen kiemelte, milyen ellentét feszül a tudománytörténet rendeltetése és módszere között;1 rendeletetése szerint ugyanis a természettudományi karokon lenne a helye, míg az alkalmazott metódusokat illetően a bölcsészet tudományi fakultáshoz tartoznék. Ha a nem-faj reláció alapján szemléljük a tudománytörténetet, akkor mindenképpen a történeti tudományok központi intézetében kellene számára helyet biztosítani, a valóságban azonban az a helyzet, hogy mind a történészek, mind a tudósok csupán mellékvágányon érkeznek a tudománytörténethez. Az általában vett történettudomány elsősorban politikatörténetet vagy társadalomtörténetet jelent, ami legfeljebb a vallásos vagy filozófiai eszmék történetével egészülhet ki, az egészében vett társadalom története pedig elsősorban a jogi intézmények, a gazdaság, a demográfia történeti változásait öleli fel, s nem kap benne helyet a tudományos metódusok és elméletek története, holott a filozófiai rendszerek szoros kapcsolatban állnak vulgarizált, vagyis ideológiává satnyult tudományos elméletekkel. Vissza

Tartalom

Normális és patologikus
Georges Canguilhem: A tudománytörténet tárgya 4
A normális és a patologikus 14
Az agy és a gondolkodás 25
Filozófia és igazság (Beszélgetés A. Badiou-val, D. Dreyfus-szal,M. Foucault-val, J. Hyppolite-tal és P. Ricoeur-rel) 41
Michel Fichant: Georges Canguilhem és a filozófia eszméje 53
Étienne Balibar: Tudomány és igazság Georges Canguilhem filozófiájában 61
Vulgata
Curt Paul Janz: David Friedrich Strauss - Richard Wagner - Friedrich Nietzsche - Bázel 76
Friedrich Nietzsche: David Strauss, a hitvalló és az író 84
Franz Hoffmann: David Strauss: A régi és az új hit című művének kritikájához 128
B. F. : Friedrich Nietzsche úr és a német kultúra 145
Kari Hillebrand: Néhány dolog a német nyelv és a német érzület pusztulásáról 150
Szex
Lou Andreas-Salomé: Pszichoszexualitás 160
Kalmár György: A női test igazsága 178
Perspektíva
G. W. F. Hegel: A festészet 196
Martin Jay: A modernitás látásrendszerei 204
Gottfried Boehm: Látás 218
Bacsó Béla: Perspektíva és észlelés 232
Ernst Cassirer: Mitikus, esztétikai és teoretikus tér 237
Kurt Bauch: Imago 247
Kollár József: Polüphémosz szeme 263
Térkép
Nemes László: A biológia filozófiája: áttekintés 276
Kelepce
Thomas Assheuer: A Zarathustra-projekt 308
Peter Sloterdijk: A kritikai elmélet halott 313
Függő
Sutyák Tibor: Képarc Gilles Deleuze: Nietzsche 322
Fehér Ildikó: Nietzsche contra Nietzsche Volker Gerhardt: Friedrich Nietzsche 334
Pólik József: Szemérem és interpretáció Barbara Smitmans-Vajda: Dionüszosz Philoszophosz 341
Rózsa Erzsébet: A másik Hegel G. W. F. Hegel: Vorlesungen über die Philosophie der Kunst 353
Bacsó László: A distancia pátosza Theodor Adorno: A művészet és a művészetek 373
Oláh Szabolcs: Írni az n-1 dimenzióban Kulcsár-Szabó Zoltán: Hagyomány és kontextus 381
Tompa Tamás: Elveszett elméletek Békés Vera: A hiányzó paradigma 392
Mekis Péter: Rúzsa Imre - Máté András: Bevezetés a modern logikába 400
Va banque
Gilles Deleuze: Nietzsche filozófiája 424
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem