Szerb ortodox templomépítészet Magyarországon

Fülszöveg

Magyarországon évszázadok óta a bizánci kultúrkörhöz tartozó építészeti hagyománynak megfelelően állítanak emlékeket a szerbek elszórtan az ország egész területén. E szerb ortodox templomokkal a mai Magyarországon a Duna mentén, illet\>e főleg Budapest és Szeged környékén, valamint Baranyában és Tolnában találkozhatunk.
A Magyarországra a legnagyobb számban J 690-ben bevándorolt szerbség fokozatosan új otthonra lelt a Kárpát-medence középső részén is. Ez a már a XV. századtól regisztráltan Magyarországon élő balkáni nép lassan jogokra tett szert és bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe is. A lelki gazdagodást, valamint egyházuk megerősödését szolgálta a XVII. század végén a pátriárka vezetésével a nemzeti egyházi központ ideiglenes Szentendrére költözése is. A szerb kultiira európai irányti fejlődése is évtizedeken keresztül a Habsburg Birodalomhoz, azon belül főleg Magyarországhoz, illetve Bécshez és Budához volt köthető. A magyarországi szerbség bizánci hagyományit... Tovább

Fülszöveg

Magyarországon évszázadok óta a bizánci kultúrkörhöz tartozó építészeti hagyománynak megfelelően állítanak emlékeket a szerbek elszórtan az ország egész területén. E szerb ortodox templomokkal a mai Magyarországon a Duna mentén, illet\>e főleg Budapest és Szeged környékén, valamint Baranyában és Tolnában találkozhatunk.
A Magyarországra a legnagyobb számban J 690-ben bevándorolt szerbség fokozatosan új otthonra lelt a Kárpát-medence középső részén is. Ez a már a XV. századtól regisztráltan Magyarországon élő balkáni nép lassan jogokra tett szert és bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe is. A lelki gazdagodást, valamint egyházuk megerősödését szolgálta a XVII. század végén a pátriárka vezetésével a nemzeti egyházi központ ideiglenes Szentendrére költözése is. A szerb kultiira európai irányti fejlődése is évtizedeken keresztül a Habsburg Birodalomhoz, azon belül főleg Magyarországhoz, illetve Bécshez és Budához volt köthető. A magyarországi szerbség bizánci hagyományit építési kultúráját a nyugati barokk építészetben feloldva sajátos építési emlékkört hozott létre, amely egyedi jellegével gazdagítja a magyarországi építészet történetét is. A könyv segíteni szerelne a magyarországi szerbség által képviselt kultúrkör emlékeinek megismeréséhez és megértéséhez. Teszi ezt a mag}>ar és a szomszéd népek kultúrájának tiszteletben tartásával, mert fontosnak tartja a közép-európai identitások és kultúrák sokszínűségét és egymás iránti nyitottságát.
- Szerző -
„A könyv a magyarországi újkori szerb ortodox templomépítészet tipológiai vázlatának elkészítésére vállalkozik. Az egyre növekvő számú rész-tanulmányok és helyreállítási dokumentációk nem pótolják az építészeti emlékek egészének egységes vizsgálatának hiányát. Somogyi Árpádnak a 60-as-70-es években megjelent munkái óta nem jelent meg ilyen nagyigényű, átfogó, minden vonatkozásban a teljességre törekvő munka e témáról, mint amilyenre Vukoszávivev Zorán vállalkozott"
Dr Kelényi György Vissza