A Gárdonyi-Társaság értesitője 1.

Előszó

A Gárdonyi-Társaság zászlóbontása óta eltelt három esztendő a vállalkozásnak nemcsak időszerű és hasznos voltát igazolja, de szükségességének is próbát állt bizonyítéka. Amarról a Társaságban egy-kettőre megindult s azóta szépen kifejlett tartalmas és eleven élet beszél; emezt az iránta megnyilatkozott tiszteletből és bizalomból neki juttatott irodalmi és művészeti feladatok megoldása hirdeti.
Amit ekkor célul vallott, hogy Hevesvármegye íróit és művészeit egységes szervezetbe tömöríti; hogy tagjai közt szellemi kapcsolatot teremt; hogy felolvasások s ünnepélyek rendezésével, jelesebb irodalmi termékek kiadásával és pártolásával a tudomány, irodalom és művészet szeretetét és megbecsülését előmozdítja; hogy Hevesvármegye és Eger város viszonyainak tanulmányozásával és ismertetésével hazánk e szép darabjának behatóbb ismeretét elősegíti s végül Gárdonyi éleiének és műveinek irodalmi méltatásával, a Gárdonyi-irodalom népszerűsítésével Eger e nagy írójának emlékét ápolja: immár nemcsak puszta jószándék, hanem folytonos valóság.
Mi ennek örülünk és nemes önérzettel meg is állapítjuk, hogy a Gárdonyi-Társaság nem volt a hivalkodó irodalmiskodásnak koraszülötte s nem lett a szalmatűznek hamar elhamvadt pernyéje. A rendes tagok számát teljesre újonnan felfedezett tehetségek egészítik ki; régiek és újak az életrehívó eszméért egyként lelkesednek; nagy munkakedvvel értékesen dolgoznak és nem szerénytelenül, alkotó önérzetük szükségéből - követelnek is. Vissza