A magyar büntetőjog rendszere II.

Tartalom

A büntetőprocessus korszerűsítése a magyar jogban 7
Üdvözlet az Olvasónak! 15
I. FEJEZET
A BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRÓL ÁLTALÁBAN
1. § A büntető igazságszolgáltatás 31
2. § Vagy magas, vagy alsó 32
3. § Az alsó igazságszolgáltatás vagy rendes, vagy
rendkívüli 32
4. § A mindkettőt meghatározó szabályok 33
5. § A büntető igazságszolgáltatás tartalma 35
6. § Korlátozások 36
7. § A büntető és a polgári igazságszolgáltatás közötti különbség okai 37
8. § A büntető igazságszolgáltatás hatálya 38
II. FEJEZET
A BÜNTETŐ ÍTÉLKEZÉSRŐL ÉS ANNAK FORMÁJÁRÓL
9. § Mi a büntető ítélkezés? 39
10. § Büntető ítélkezés Magyarországon 40
11. § A büntető ítélkezés elemei 40
12. § Az ítélkezés tárgya 41
13. § A büntető ítélkezés alanyai 41
14. § A büntető ítélkezést ellátó személyek száma 42
15. § A bírák törvényben megkövetelt tulajdonságai 43
16. § Az eskü megtartása a vállalt hivatalban 45
17. § A személyek, akiknek igazságot szolgáltatnak 45
18. § A büntető ítélkezés segítői 46
III. FEJEZET
A BÜNTETŐBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE
19. § Mi a büntetőbíróság határköre, illetékessége? 49
20. § Általános és kivételes hatáskörű, illetékességű
bíróságok 50
21. § Az elkövetés helye, a lakóhely, a tettenérés szerint illetékes bíróság 50
22. § A magyar törvények rendelkezései a bíróságok
általános hatásköréről 51
23. § Kivételes bírósági hatáskör 53
24. § Hatásköri összeütközés 55
25. § A büntető igazságszolgáltatáshoz tartozó egyéb
kötelezettségek 57
IV. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL ÁLTALÁBAN
26. § A büntetőeljárás 59
27. § A büntetőeljárás akkuzatórius vagy inkvizitórius 59
28. § Az ünnepélyes és kevésbé ünnepélyes per 60
29. § Az inkvizitórius eljárás vagy tiszta, vagy vegyes 61
30. § A büntetőeljárás lényeges és kevésbé lényeges
elemei 61
31. § A Magyarországon alkalmazott büntetőeljárás 62
32. § A büntetőeljárás részei 63
V. FEJEZET
A BÜNTETŐÜGY VIZSGÁLATÁRÓL
33. § Mi a büntetőügy vizsgálata és hányféle? 65
34. § Az általános vizsgálat lefolytatásának alapja 66
35. § Folytatás 67
36. § Az általános vizsgálat fejezetei 70
37. § Mi a bűncselekmény tényállása, a corpus delicti 70
38. § A bűncselekményi tény állás nyomozásának célja és tárgya 72
39. § Kinek joga és kötelessége az eljárás a bűncselekmény miatt 73
40. § A bűncselekmény létezésének bizonyosságához
elvezető módszerek általában 75
41. § Külön a nyomokat hagyó bűncselekményekről 76
42. § Hogyan és mikor végzik a szemlét? 76
43. § A szakértők feladata az élet és testi épség elleni
bűncselekmények ügyében 78
44. § A látlelet 79
45. § A polgárok tulajdonát sértő bűncselekmények
nyomozása 81
46. § A tényállás kinyomozása nyom nélküli bűncselekmények esetén 82
47. § Ama körülmények felkutatása, amelyek mellett
a bűncselekményt végrehajtották 83
48. § A bűncselekmény elkövetőjének kinyomozása 85
49. § Házkutatás 86
VI. FEJEZET
AZ IDÉZÉSRŐL ÉS A TERHELT ŐRIZETÉRŐL
50. § Általánosságban az idézésről és az őrizetről 87
51. § A magyar törvények rendelkezései a terheltek
őrizetéről 88
52. § A letartóztatás és a fogvatartás módja 91
VII. FEJEZET
A TERHELT VIZSGÁLATÁRÓL
53. § A terhelt megvizsgálásának szükségessége 93
54. § A terhelt kihallgatásáról 94
55. § A vizsgálati kérdések 95
56. § Honnan kell venni a vizsgálat kérdéseit? 96
57. § A vizsgálati kérdések kellékei 97
58. § A hibás vizsgálati kérdések; a válasz sugalmazása 100
59. § Ravasz kérdések 102
60. § Az ügyre nem tartozó kérdések 104
61. § Nem méltó a bíróhoz, hogy a kihallgatottól a
vallomást fenyegetéssel vagy veréssel szerezze
meg 105
62. § A bíró a terhelttől a vallomást nem csalhatja ki
büntetlenség kilátásba helyezésével 106
63. § Még kevésbé megengedett, hogy a bíró a terhelttől hazugsággal csaljon ki vallomást 106
64. § De vajon meg van-e engedve a bírónak, hogy a
vizsgálati kérdéseket megtanácskozza a terhelttel? 107
65. § Az eskütétel fölajánlása 108
66. § A terheit kihallgatása 108
67. § Általános és különös kérdések 109
68. § A kihallgatás folytatása, amikor a terhelt vallomástételre kész 111
69. § A kihallgatás folytatása, ha a terhelt a tényeket
következetesen tagadja 113
70. § Ha a kihallgatott kétértelműén válaszol 114
71. § Amikor az igazságszolgáltatást hazugságokkal
akarják kijátszani 116
72. § Mi a tennivaló, ha a kihallgatandó süket vagy
néma, vagy mindkettő, avagy a bíró nyelvét
nem ismeri, avagy őrült vagy gyengeelméjű? 117
73. § A bíró feladata a kihallgatás befejezése után 118
VIII. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNYEK BIZONYÍTÁSÁRÓL
74. § A bűncselekmény bizonyítása, és hányféle lehet? 119
75. § Milyen bizonyosságot követelünk büntetőügyekben? 120
76. § A bizonyítás tárgya 122
77. § Folytatás 123
78. § Melyek a bizonyítás törvényes eszközei? 124
IX. FEJEZET
A SZEMLE
79. § A szemle jelentősége 127
X. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY BEISMERÉSE
80. § Mi a bűncselekmény beismerése? 129
81. § A beismerő vallomások felosztása 139
82. § A beismerés szükséges tulajdonságai I. Hogy az
olyan embertől származzék, aki tudja, akarja és
érti azt 133
83. § II. Hogy a beismerés legyen valószínű 134
84. § III. A beismerés legyen világos, érthető, határozott 135
85. § A hallgatólagos, a fiktív és a feltételes beismerő
vallomás bizonyító erejének meghatározása 136
86. § IV. A beismerő vallomás sem erőszakkal, sem
félelemkeltéssel, sem csalárdsággal nem szerezhető meg 138
87. § V. A beismerő vallomás legyen teljes 140
88. § VI. A beismerő vallomás legyen bíróság előtti 143
89. § VII. A beismerő vallomás legyen határozott és
vissza ne vonassék 144
90. § A törvényes beismerés jelentősége 146
91. § Milyen a beismerő vallomás bizonyító ereje, ha
a tényállás minden nyoma megsemmisült? 148
XI. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY BIZONYÍTÁSA TANÚKKAL
92. § A tanúk fogalma 151
93. § Ki lehet tanú? 152
94. § A tanúzásra képes, az alkalmatlan, aggályt keltő tanúk, szemtanúk, hallomásból vallók 152
95. § Az alkalmatlan tanúk 154
96. § Kik a gyanús, aggályt keltő tanúk? 156
97. § Folytatás 158
98. § A tanúbizonyítással szembeni követelmények 160
99. § I. Legyenek legalább ketten 161
100. § II. Minden kifogás fölött állók 162
101. § III. Esküvel kötelezettek 163
102. § IV. A vallomás a bűncselekményről magáról és
körülményeiről szóljon 164
103. § V. A vallomás biztos tudomásból származzék 103
104. § VI. A vallomást bíróságok előtt tegyék le 104
105. § Mi a tennivaló, ha a törvényesen kihallgatott
megtagadja a vallomástételt? 167
106. § A tanúk kihallgatásának formája és módja 168
107. § A minden kifogás fölött álló tanúk vallomásának értéke 170
108. § Az egy tanú vallomásának az értéke 171
109. § Több aggályt keltő, gyanús tanú vallomásának
értéke 173
110. § Az ellentétesen vagy ellentmondóan valló tanúk
vallomásának értéke 110
111. § A bűntársak vallomásának bizonyító ereje 179
XII. FEJEZET
A BŰNCSELEKMÉNY BIZONYÍTÁSA
TÁRGYI ESZKÖZÖK, SZEMBESÍTÉS, ESKÜ
ÉS KÉNYSZERVALLATÁS ÁLTAL
112. § A tárgyi eszközök 183
113. § Az okiratok a büntetőeljárásban nem számítanak külön bizonyítási eszköznek 184
114. § Az okiratok kellékei ügy 186
115. § Az okirati bizonyítás és annak módja 187
116. § A szembesítés 190
117. § A szembesítés célja
118. § Miből áll a szembesítés és kik között történik? 199
119. § A szembesítés módja 194
120. § Mi a tisztító eskü? 196
121. § A kényszervallatás, tortúra fogalma és alkalmazása 198
XIII. FEJEZET
A GYANÚOKOKRÓL
122. § A gyanúokok fogalma 201
123. § A gyanúokok felosztása 202
124. § Folytatás a gyanúokokról 203
125. § Az előzetes általános gyanúokok 204
126. § Egyidejű gyanúokok 206
127. § Az utólagos gyanúokok 207
128. § Bizonytalan és támogató gyanúokok 207
129. § A bűncselekmények sajátos és különösen a lopás
gyanúokai 208
130. § A gyűlöletből vagy bosszúból elkövetett bűncselekményre utaló gyanúokok 209
131. § Az államot közvetlenül sértő bűncselekményre
utaló gyanújelek 210
132. § Emberölésre utaló gyanúokok 210
133. § A gyermekölés gyanúokai 211
134. § Milyen alapon értékelhető a gyanújelek jelentősége? 212
135. § Milyen alapon értékelhető a gyanúokok minősége és jellege? 212
136. § Az ártatlanságra utaló jelek 213
137. § A gyanúokok bizonyításáról és hatásáról 214
138. § Vajon a gyanúokok a bizonyosság elérését támogatják-e? 216
XIV. FEJEZET
A TERHELT VÉDELMÉRŐL
139. § A védelem fogalma 219
140. § A büntetőügyekben a védelemnek helye van 219
141. § A védelem sajátosságai 221
142. § Formája és rendszere 222
143. § A védő tiszte 224
XV. FEJEZET
A BÜNTETŐÍTÉLET ÉS ANNAK KIHIRDETÉSE
144. § A büntetőítélet fogalma és nemei 227
145. § A büntetőítélet jelentősége 228
146. § Az ítélet törvényi kellékei 229
147. § A büntetőügy előadása és mérlegelése 231
148. § Az ügy eldöntésénél figyelembe veendő általános szabályok 232
149. § Speciális követelmények 234
150. § Az ítélet kihirdetése 236
XVI. FEJEZET
A FELLEBBEZÉSRŐL ÉS A FELFOLYAMODÁSRÓL
151. § Mi a fellebbezés? 237
152. § A magyar törvények rendelkezései a fellebbezési
jog szabályairól a büntetőügyekben 238
153. § Mi a felfolyamodás? 239
XVII. FEJEZET
AZ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA AZ ELÍTÉLT JAVAIN
A BÜNTETŐELJÁRÁS KÖLTSÉGEIÉRT
154. § A büntetőítélet végrehajtásának szükségessége 241
155. § A büntetőítélet végrehajtásának módja 242
156. § A büntetőítélet végrehajtásának és elhalasztásának okai 243
157. § Az elítéltek eltemetése 245
158. § Rendelkezés az elítéltek javairól 245
159. § A bűnügyi költségek 246
XVIII. FEJEZET
A TÁVOLLEVŐK ÉS A SZÖKÉSBEN LEVŐK
ELLEN FOLYTATOTT ELJÁRÁS
ÉS AZ OLTALOMLEVÉL
160. § Az elmondandók oka
161. § A távollévők és a szökésben lévők üldözéséről 249
162. § Eljárás a távollevők ellen 250
163. § Az oltalomlevél 252
164. § Ki adhat és kinek oltalomlevelet? 253
165. § Az oltalomlevél hatása 253
XIX. FEJEZET
A STATÁRIÁLIS, AVAGY A SOMMÁS ELJÁRÁS
166. § Mi a sommás eljárás? 255
167. § A bírók közül ki és mely bűncselekmények miatt
alkalmazhatja? 255
168. § Mikor kell tartózkodni e jog gyakorlásától? 257
169. § A statáriális eljárás részletes szabályai 258
A szerző által idézett művek teljes címei 261
Vuchetich Mátyás (1767-1824) 263

Témakörök