Egy volt könyvkiadó visszaemlékezései

Előszó

Kerek negyed századig foglalkoztam sokszorosítással, nyomdai munkákkal, tankönyvek, ismeretterjesztő, tudomány népszerűsítő, művészi és szépirodalmi könyvek kiadásával. De ennek is már 3 évtizede, hogy elmúlt. Mire jó ezeket az emlékeket, tényeket, történéseket feleleveníteni? Amíg egy kedves barátom fel nem kért, hogy tartsak róla előadást a könyvbarátok részére, valóban nem gondoltam rá. Amikor azonban 1976 decemberében tartottam róla két előadást és annak komoly visszhangja keletkezett, elhatároztam, megírom Magyarország volt legnagyobb sokszorosító irodája és nem éppen legkisebb könyvkiadó vállalata történetét.
A jövő alapja a mult, amit nem lehet kiradirozni a történelemből. És ha változott körülmények között nem is építünk rá, tanulsággal akkor is szolgálhat, vagy legalábbis történelmi (ipartörténeti) érdekessége mindenképpen van.
Mint 13-ik életévében félárván és szegényen maradt kisdiák kezdtem, így bizonyára sokakat fog érdekelni, hogy hogyan mire lehetett jutni. Hogyan lett egyetlen bérelt sokszorosítógépből és egy 18 havi részletre vásárolt széleskocsis írógépből 10 év alatt nemzetközi méretű üzem és kiadóvállalat. A stenciles sokszorosítás hovatovább nem egyéb nyomdatechnikai (többszörözéstechnikai) műszaki emléknél. Ezt a technikát legmagasabb tökélyre Magyarországon annak idején én vittem. Erről szó az első fejezet: a Vörösváry Sokszorosítóipar.
A Vörösváry Kiadóvállalat ismeretterjesztő, szépirodalmi és ehhez kapcsolódó kiadói munkásságom története. Egy kezdő kiadó hogyan jut kiadni való kéziratokhoz, hogyan szerez magának olvasóközönséget, hogyan alakít ki kiadói profilt, stb. Végül, de nem utolsósorban: mi került kiadásra és mi nem. Az előbbieket ismertetem, az utóbbiakat - legalább olyan érdekesek! - megemlítem, magyarázom. /Budapesten, 1982. május havában - Vörösváry László/ Vissza