Vörösmarty Mihály válogatott művei I-III.

Előszó

VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800-1855)
Vörösmarty születésének 150. évfordulóján nemcsak az a feladatunk, hogy megint egyszer visszaemlékezzünk ámult egy nagy alakjára. Ez az évforduló kötelező alkalom arra is, hogy Vörösmarty mai értékét felmérjük, költészetét meghódítsuk az épülő magyar szocialista kultúra számára, hogy a dolgozó nép kincsévé tegyük. Ez nem történhetik meg akadályok legyőzése nélkül. Ezek az akadályok részben Vörösmarty költészetének ellenmondásaiból adódnak, részben onnan, hogy az ellenforradalmi reakció s a burzsoá dekadencia ezeket az ellenmondásokat kihasználva,- Vörösmarty osztálykorlátaiból eredő kétségeit, megtorpanásait egyoldalúan kihangsúlyozva, a maga igazolására iparkodott felhasználni őt is. A felszabadulás óta a demokrácia táborában is voltak, akik a reakciós értelmezésnek hitelt adva, magát a költőt alaposabban meg nem vizsgálva, tartózkodóan, majdnem elutasítólag foglaltak állást vele szemben, vagy nem tudták, mit kezdjenek vele. Alig foglalkoztunk annak a jobb résznek a feltárásával, amely Vörösmarty költészetét a ma problémái és küzdelmei, a jövő építése szempontjából is a legnagyobb értékek egyikévé teszi. Az évforduló alkalom kell, hogy legyen a hiba jóvátételére, arra, hogy Vörösmartyt méltó helyére emeljük a magyar irodalom nagy haladó hagyományainak képviselői közt. Fel kell ismernünk, hogy reá is áll, amit Belinszkij Puskinról mondott: ő is (azok közé a nagy alkotó géniuszok közé tartozott, „akik a jelen számára dolgozván, a jövőt készítették elő s már csak azért sem lehetnek egyedül a múlté". Ismeretes, hogyan igyekezett Puskint is meghamisítani a dekadens polgári kritika, mennyi munkával és küzdelemmel kellett még a szovjet korszakban is e hamisításokat felszámolni, a szabadság költőjét, a nép szószólóját kiszabadítani abból a misztikus-arisztokratikus ködből, amelybe eltüntetni igyekeztek. A példa elég nyomatékos figyelmeztetés lehet nekünk is, ha nem akarjuk is Vörösmartyt minden tekintetben Puskinhoz mérni. Legnagyobb költőink közül Vörösmarty az, akinek alakját és mondanivalóját az ellenforradalom és a burzsoá dekadencia kritikája a legnagyobb mértékben és legnagyobb sikerrel igyekezett meghamisítani, a maga képére formálni. Vissza